Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Erősáramú berendezések első ellenőrzése

2006/6. lapszám | netadmin |  3241 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Erősáramú berendezések első ellenőrzése Az erősáramú berendezések első ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi hátteret jelenleg a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet módosít...

Erősáramú berendezések első ellenőrzése Az erősáramú berendezések első ellenőrzésére vonatkozó jogszabályi hátteret jelenleg a 26/2005. (V. 28.) BM rendelet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról tartalmazza. Az 1. melléklet a 26/2005. (V. 28.) BM rendelethez magába foglalja az "1. számú melléklet a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelethez: az Országos Tűzvédelmi Szabályzat"-ot. Ennek IV. fejezetében, a létesítésre és a használatra vonatkozó tűzvédelmi szabályok a villamos berendezésekre vonatkozólag, a 39. § (1). bekezdésében a jogszabály a következőképpen rendelkezik.

A létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályokban, vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Itt jegyeznénk meg, hogy ez a műszaki követelmény esetünkben az MSZ 2364-610: 2003, az erősáramú berendezések első ellenőrzése. (Ha valakitől a tűzoltók 0. felülvizsgálati jegyzőkönyvet kérnek, ne ijedjen meg, ugyanerről van szó.)

Kikre vonatkozik ez a jogszabály? Az előbb említett jogszabály nem tesz kivételt a létesítmények, építmények között, tehát az erősáramú berendezések első ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvet akár egy családi ház építés-kivitelezési tevékenységét követő átadás-átvételi eljárás során az elsőfokú tűzvédelmi hatóság kérheti, sőt tapasztalataim szerint kéri is a rendeltetésszerű használatba vételt megelőzően. (Mellékesen jegyezném meg, hogy többször is megjegyezték, hogy őket az érintésvédelemmel foglalkozó részek nem érdeklik, de mivel a szabvány szerint ez is a jegyzőkönyv szerves részét képezi, ezért nem tartanám célszerűnek külön bontani.)

Tartalmi, formai kidolgozására nem javasolnék kötött iránymutatást, ezért az MSZ 2364-610:2003 megfelelő pontjaiban leírt, megtekintéssel és vizsgálattal végrehajtott ellenőrzéseket javaslom célszerűen elvégezni, és ezen ellenőrzések során tapasztalt eredményeket a jegyzőkönyvben dokumentálni.

Mint már említettem, mindenhol, ahol új létesítésre kerül sor, szükséges (lenne) ennek a jegyzőkönyvnek a megléte a használatba vételi engedély kiadásához. Az átadás-átvételi eljárás során azonban ez a kivitelezők részéről (ahol ezt nem követelik meg) - "tőlünk ezt nem kérték" címszóval - valahogy a feledés homályába merül. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen senkinek nem áll érdekében, hogy saját munkáját díjazás ellenében vizsgáltassa, ráadásul ez az ellenőrzés esetleges hibákra, hiányosságokra is fényt deríthet.

Másutt az átadás-átvételi eljárás során derül ki ezen jegyzőkönyv hiánya, továbbá az, hogy ez a jegyzőkönyv a kivitelező költségvetésében vagy ajánlatában (esetleg) nem szerepelt (vagy Uram bocsá´, lehúzták). Ekkor elkezdődik a harc a beruházó, építtető, kivitelező, felülvizsgáló között, hogy a helyszíni vizsgálatok és a dokumentálás költségei kinél jelentkezzenek, hiszen a felülvizsgáló munkája nem tartozik a térítésmentes szolgáltatások kategóriájába (hacsak nem így állapodtak meg). Sajnos az elsőfokú tűzvédelmi hatóság területileg eltérően kezeli a szóban forgó jegyzőkönyvvel szemben támasztott igényét, de a gyakorlat azt a tendenciát mutatja, hogy egyre több helyen igénylik. Ennek megfelelően mindig kellő figyelmet kell szentelni az erősáramú berendezések első ellenőrzésére! Horogh Gyula Árpád