Vezeték nélküli behatolásjelző rendszerek
2006/6. lapszám | netadmin | 3766 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Vezeték nélküli behatolásjelző rendszerek Magyarországon az utóbbi 10-15 évben a társadalmi változásokkal párhuzamosan egyre növekvő igény merült fel korszerű biztonsági rendszerek iránt. Ma már cégek, vállalkozók százai foglalkoznak - főleg veze...
Magyarországon az utóbbi 10-15 évben a társadalmi változásokkal párhuzamosan egyre növekvő igény merült fel korszerű biztonsági rendszerek iránt. Ma már cégek, vállalkozók százai foglalkoznak - főleg vezetékes - riasztórendszerek telepítésével. A hagyományos rendszerek mellett egyre dinamikusabban fejlődő szegmense a biztonságtechnikának a vezeték nélküli riasztók. Létjogosultságuk számos esetben bizonyított. Az alábbi rövid cikkben ezen berendezések néhány alapvető jellemzőjére kívánjuk felhívni a figyelmet.
Hagyományos rendszereknél meg kell oldani nem csak a leggyakrabban használt
mozgás- és nyitásérzékelők vezetékezését a riasztóközpontba, hanem a kezelő
és a kültéri sziréna csatlakoztatásáról is gondoskodni kell, ami a telepítőt
bizonyos esetekben nehezen megoldható helyzetek elé állítja. [Lásd Ledneczki
László publikációját e lapszámunkban! A szerk.] A kábelezés kiépítésével a
telepítőre vár még a vezetékek bekötése, érvéghüvelyezése vagy egyenkénti leforrasztása,
végül bekötésük az egységekbe és a központba (1. kép - vezetékes).
Egy-egy épületben, lakásban, ahol az építés során nem építették ki a biztonsági
rendszer vezetékeit, utólagosan csak a falba bevésve, illetve kábelcsatornában
lehet a kábelezést megvalósítani. A vezetékek utólagos elhelyezése a falban
praktikusan csak felújítások során kivitelezhető a glettelés és a festés miatt,
a kábelcsatorna felhelyezése pedig sok felhasználó számára esztétikai okok
miatt elfogadhatatlan. Felmerül még a lakók számára a telepítéssel járó piszok,
kellemetlenség szempontja is.
A biztonságtechnika mai, dinamikus fejlődésével felmerült az igény az olyan
behatolásjelző rendszerek iránt, amelyek telepítéséhez nem szükséges kábelezés!
Ennek megfelelően az utóbbi időben a gyártók kínálatában megjelentek az ún.
hibrid rendszerek. Ezen riasztórendszerek alapját továbbra is a hagyományos
riasztóközpont adja. Ehhez csatlakozik egy rádiós bővítőpanel (másnéven vevőpanel)
(2. kép - hibrid).
Ez az egység veszi a rádiós eszközök jelét, és alakítja át a központ számára
feldolgozható információvá. A bővítőpanelnak és a központnak ebben az esetben
azonos gyártmányúnak kell lennie. Természetes léteznek univerzális rádiós vevőpanelek
is (3. kép - univerzális).
Ebben az esetben csak az érzékelők és a vevőpanel kompatibilitása a követelmény.
Relés kimenetei miatt bármely vezetékes riasztóközponthoz csatlakoztatható.
Fontos kiemelni, hogy ezekben az esetekben a kezelő és a sziréna továbbra is
vezetékes módon van összekötve a központtal. Tehát a teljesen vezeték nélküli
rendszereknél a kezelő és a sziréna is rádiós kapcsolattal rendelkezik (4-5.
kép - teljesen rádió alapú megoldás).
A fejlesztőket sok kihívás elé állította e rendszerek kifejlesztése. Meg kellett
oldani a nyitás-, a mozgás-, a füst-, az üvegtörés-érzékelők, valamint a kezelő
és a kültéri sziréna, illetve a központ közötti biztonságos rádiókapcsolatot.
Az eszközök felügyeltek, tehát 5-15 percenként a központ ellenőrzi az érzékelők
működését, általában a meglétüket.
A riasztásjelzés mellett az egységeknek át kell küldeniük a szabotázs-, az
életjelet, valamint az alacsony tápfeszültség-jelzést is, így a felhasználó
számára a központ jelzi egy-egy érzékelő elemének lemerülését. Az érzékelők
tápellátása nagy kapacitású lítiumelemekkel történik, hogy a cserékkel járó
karbantartási költség a lehető legkisebb legyen (6. kép).
Az elemek élettartama 1-2 év, ez bizonyos típusoknál elérheti akár az 5 évet
is. Az érzékelők működése során a legnagyobb áramfelvételt a rádióadás okozza.
Például az áramfelvétel értékei a következők: 10 uA készenléti, 5,5 mA adáskor.
A telepek kímélésére használják az ún. kizárási időt. Ha egy helyiségben
folyamatos a mozgás, az érzékelő állandóan küldené a jelzéseket. Ezért az
érzékelő a folyamatos jelzést leállítja, ezzel is kímélve a telepeket. Ez
az idő általában 2-4 perc, amelynek leteltével az érzékelő ismét küld egy
jelzést. Belátható, hogy ez a rendszer a vagyonvédelmi tulajdonságokat nem
befolyásolja, hiszen a lakás elhagyása és a riasztórendszer élesítése után
pár perccel az érzékelő ismét aktív. Telepítés során ennek akkor van jelentősége,
amikor a felszerelést követően a tesztelés egyes érzékelőknél sikertelen.
Ekkor az érzékelő burkolatát megnyitva (szabotázsjelzést keltve) átmenetileg
a kizárási idő lecsökken 10-20 másodpercre, hogy ezzel lehetővé tegye a folyamatos
tesztelést.
Mivel az érzékelők által küldött jel kikerül a szabadba, kulcsfontosságú
volt a rádiós kapcsolat manipulálhatatlansága, zavarvédettsége.
A jelátvitel digitálisan kódolt, az érzékelő egymás után többször is elküldi
a központnak, hogy egy esetleges rádiós zavar ne akadályozzon meg egy riasztást.
A rádiós rendszerek többségükben ma is a 433 MHz-es sávban működnek. Ki kell
azonban emelni, hogy hátrányt jelent az, hogy e frekvenciatartományban manapság
már nagyon sok rádiós alkalmazás működik. Például kapunyitók, vezeték nélküli
kapucsengők, gyerekfigyelők. Így fokozottan megnőtt az esélye a frekvenciaütközéseknek:
a sok zavarjel miatt a működésben fennakadások állhatnak elő.
Az újabb eszközök már a magasabb, 868 MHz-es biztonságtechnikai alkalmazások
számára elkülönített frekvenciatartományban működnek. (A mellékelt képen
zöld színnel jelöltük ezt.) (7. kép - frekvenciatáblázat.)
Ezeknek az eszközöknek határozott előnye a nagyobb zavarvédettség, valamint
a kompaktabb méret, hiszen a nagyobb frekvencia használatakor kisebb antennára
van szükség, amely akár a készülék belsejében is elhelyezhető. Gondoljunk
csak a 900 MHz-en működő GSM-telefonokra! (8. kép - 433 MHZ PIR; 9. kép -
868 MHz PIR.)
Mivel a nagyfrekvenciás rádióhullámokat nagyban befolyásolják a környezeti
hatások, a telepítés során fokozott figyelemmel kell lenni a nagyobb fém
és vasbeton szerkezetekre. Fémtárgyak közelsége az eszközökhöz söntölheti,
rövidre zárhatja a rádiófrekvenciás hullámokat. Egy fém bejárati ajtóra szerelt
rádiós nyitásérzékelő nem megfelelő működése esetén az eszköz távtartókkal
való felszerelése jól eséllyel orvosolhatja a helytelen működést.
A modern rendszerek egy épületen belül megbízható rádiós kapcsolattal működnek,
de bizonyos esetekben a telepítés hasznos kelléke lehet a rádiós jelerősség-
és zavarjel-mérőkészülék (10. kép - műszerek).
Ez utóbbi segítségével a felszerelés előtt ellenőrizhetjük az érzékelő és
a központ közötti rádiójel átviteli erősségét. Fennálló zavarok esetén ellenőrizhetjük
azok nagyságát, és az FM rádióhoz hasonlóan bele is hallgathatunk az adott
sávba. Nagyméretű objektumok esetén, amikor is az érzékelők nagyobb távolságra
kerülnek a központtól, vagy a rádióhullámok útjában nagyobb csillapítású
épületi szerkezet helyezkedik el, szükség lehet a jelek felerősítésére. Bizonyos
típusoknál maga az érzékelő képes a jelismétlő funkcióra, míg más termékeknél
erre a célra külön jelismétlő modul alkalmazható (11. kép - WAM modul).
A vezeték nélküli kiegészítőkkel számos egyéb alkalmazás megvalósítható.
Lehetőség van például kulcstartóra szerelt távadók alkalmazásával be- és
kikapcsolni a rendszert, vagy a helyiségekben szabadon mozogva bárhonnan
támadás- vagy pánikjelzést, rosszullét esetén egészségügyi jelzést továbbítani
(12-távadó; 13.a-13.b kép - pánikjelző).
Sajnos egyes gyártók a rádiós rendszereikkel a könnyű szerelhetőséget hangsúlyozva
a végfelhasználókat célozzák meg. Ezek a nagyobb áruházak polcain található
olcsó riasztók általában nem szabotázsvédettek, és nem rendelkeznek hatósági
ajánlásokkal és engedélyekkel. MABISZ-engedéllyel nem rendelkeznek, távfelügyeletbe
nem köthetők. Ezek hiányában csak a biztonság látszatát adhatják. Azt sem
szabad elfelejteni, hogy egy objektum védelmének kialakításánál szükséges
a megfelelő referenciákkal rendelkező szakember közreműködése.
A vezeték nélküli riasztók térhódításával mindenképpen számolni kell, történetesen
a rádiós félvezető egységek árának csökkenése miatt. A telepítési költségek
egyre nagyobb hányadát a munkaköltség fogja kitenni, ami miatt egyre kevésbé
lesz kifizetendő a hagyományos rendszerek akár napokig elhúzódó szerelése.
Kustor András
