Erősáramú berendezések első ellenőrzése II
2006/7-8. lapszám | netadmin | 4683 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Erősáramú berendezések első ellenőrzése II Meglehetősen nagy bizonytalanság övezi az erősáramú berendezések első ellenőrzését: a szakmai közéletben sem tudatosítják eléggé, hogy a használatba vételi engedély kiadásához erre szükség lenne. Jelen p...
Meglehetősen nagy bizonytalanság övezi az erősáramú berendezések első ellenőrzését: a szakmai közéletben sem tudatosítják eléggé, hogy a használatba vételi engedély kiadásához erre szükség lenne. Jelen pillanatban, hivatkozva a 26/2005. (V. 28.) BM rendelettel módosított 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet 39. § (1). bekezdésére, a szakemberek igenis kérhetik a jegyzőkönyvet! Ez a jogszabály ugyanis kimondja: a létesítmény, építmény villamos berendezéseit jogszabályokban, vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni. Noha a szabványok kötelező hatálya megszűnt, mégis ezek szerint kell a villanyszerelési feladatokat elvégezni! Ez akár a 22-es csapdájának is nevezhető! Fel lehet készülni, hogy a katasztrófavédelmi szakember megtagadhatja a használatba vételi engedély kiadását a dokumentum hiányában.
Ez természetesen arculcsapásként érheti a megrendelőt, de a kivitelezést végző
szakember felelőssége is felvethető: úgy adnak ugyanis árajánlatot, hogy abban
nem tüntetik fel a jegyzőkönyv elkészítésének költségtételét. Rendkívül sajnálatos
a jelenlegi helyzet, hogy míg az építőipari normatívában a szigetelés-ellenállási
mérés, az érintésvédelmi felülvizsgálat szerepel önálló, illetve beépített
tételként, addig az első ellenőrzésről nem is esik szó! Ideális esetben már
rendelkezésre áll ugyan egy kivitelezői nyilatkozat, valamint az érintésvédelmi
jegyzőkönyv és a szigetelési ellenállásmérés jegyzőkönyve, de ez egyáltalán
nem helyettesítheti az erősáramú berendezések első ellenőrzését! A tájékozatlanság
a hivatalos szerveket is érinti: gyakran hallani olyan nyilatkozatokat, miszerint
az ÉVÉ-jegyzőkönyv a munkavédelemhez tartozik, a katasztrófavédelmet csak a
"tűzvédelemmel kapcsolatos" jegyzőkönyv érdekli stb.: le kell szögezni, hogy
ez egy egységes dokumentum, és így is kell kezelni!
Végül is, érdemes összegezni, hogy a villanyszerelőnek milyen dokumentumokat
kell rendelkezésre bocsátania az első ellenőrzéshez a vizsgálatot végző személy(ek)
részére. Nagy hangsúlyt kell fektetni az összes - a villamos kivitelező által
beépített - építési termék megfelelőségi tanúsítványára: legyen az akár szállítói,
vagy akkreditált vizsgálóintézet által kibocsátott. Fontos továbbá a kivitelezői
nyilatkozat, hiszen ebben nyilatkozik a kivitelező, hogy eltért-e a tervektől,
illetve a kivitelezés során melyik (nem kötelező) szabvány szerint végezte
a munkát. Horogh Gyula Árpád
Tisztelt Olvasóink!
A Villanyszerelők Lapja szerkesztősége több formában is támogatni
kívánja olvasóit az erősáramú berendezések első ellenőrzésével
kapcsolatos félreértések, tájékozatlanság tisztázásában.
Amint a fenti rövid publikációból is kiderült, az erősáramú berendezések első ellenőrzésének meglétét dokumentálni kell, és a szakhatóság felszólítására a vonatkozó jegyzőkönyvet be kell mutatni! Az alábbi lehetőségeket azoknak a kollégáknak ajánljuk figyelmébe, akik egyfelől nem rendelkeznek teljes, a hivatalos szervek által elfogadott formanyomtatvánnyal, másfelől szeretnének alaposabb tájékoztatást kapni az erősáramú berendezések első ellenőrzésével és a jegyzőkönyv elkészítésének formai-tartalmi tudnivalóival kapcsolatban.
