Fény- és hangjelző készülékek az iparban
2006/7-8. lapszám | netadmin | 5036 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Fény- és hangjelző készülékek az iparban A különböző gyártási folyamatokban nagyon nagy jelentősége van a gyártógépek üzemállapotát megjelenítő (például üzemben van, leállt, elfogyott az anyag, meghibásodott, fokozott figyelemre van szükség stb.)...
A különböző gyártási folyamatokban nagyon nagy jelentősége van a gyártógépek üzemállapotát megjelenítő (például üzemben van, leállt, elfogyott az anyag, meghibásodott, fokozott figyelemre van szükség stb.), jól látható és hallható jelzéseknek, az esetlegesen előálló vészhelyzetekre figyelmeztető fény- és hangjelzéseknek. Az alábbi rövid írásban ezek tömör bemutatására törekszünk.
Ezeknek a jelzéseknek jól kivehetőknek, egymástól jól megkülönböztethetőknek
kell lenniük, a gépkezelő személyzet számára egyértelműen kell információt
szolgáltatni a kérdéses gép állapotáról.
Ezen feladatok ellátása érdekében fejlesztették ki az 1970-es évek elején a
jelző- és fényoszlopokat. Az iparosodás felgyorsulásával természetesen az ipari
gépek is egyre gyorsabban terjedtek, és rövid időn belül világszerte általánossá
vált a fényoszlopok használata is.
Bármiféle fényoszloppal kapcsolatban az az alapvető elvárás, hogy az általuk
közvetített jelzéseknek egyértelműnek és jól láthatóknak kell lenniük a környezet
számára, illetve hangjelzés esetén annak természetesen jól hallhatónak kell
lennie.
Nyilvánvaló, hogy a különböző gyárakban különböző követelményeknek kell megfelelni,
hisz például egy kisebb csarnokban nem kell feltétlenül 50 méterről is láthatónak
lennie a fényjelzéseknek, illetve egy halk működésű gépnél sincs szükség olyan
hangerejű jelzésre, mint mondjuk egy zajos présgép esetében. Nyilvánvaló tehát,
hogy a telepítést megelőzően mérlegelni szükséges az egyedi helyzeteknek megfelelő
megoldási alternatívákat.
Ezeknek a különböző piaci igényeknek a figyelembe vételével eltérő tulajdonságú
fény- és hangjelző oszlopokat fejlesztettek ki a gyártók, amelyek közül a legelterjedtebbek
a kis hatótávolságú (5-35 m-es távolság közt használható) és a közepes hatótávolságú
(35-50 m közötti körben használható) típusok. Ezen kívül léteznek még speciális
típusok is, melyek jelzései akár 100 méteres távolságból is jól kivehetők.
Bizonyára sok olvasóban felmerül a kérdés, hogy milyen alapvető információkat
is kell egy ilyen jelzőberendezésnek közvetítenie, illetve, hogy az egyes gyártástechnológiai
állapotokhoz milyen jelzések tartoznak.
Tekintsük át
a legfontosabb elemeket!
Vészjelzés: azonnali beavatkozás szükséges. Az eseményhez rendelt fény színe: piros.
Hiba/anomália: ellenőrizni kell a gépet. Sárga vagy narancs színű fénnyel jelzik.
Normál üzem: zöld fény jelzi a hibamentes állapotot.
Beállítás, ellenőrzés: fehér fény.
Hangjelzés: leginkább vészhelyzet jelzésére használható, lehet berregő hang,
sziréna, illetve más figyelemfelkeltő hangeffektus is. Sok esetben a hangerő
állítható, illetve a hangjelzés lehet folyamatos vagy szaggatott is.
Természetesen a fent említett színeket és a hozzájuk rendelt eseményeket az
IEC60204-1 nemzetközi szabvány is rögzíti.
A berregőknek vagy szirénáknak ott van kiemelkedő szerepük, ahol a környezeti
fény igen erős (például erős napsütés), illetve ahol a kezelőszemélyzet jelenléte
biztonsági szempontból rendkívüli fontosságú (például figyelmeztetni kell a
kezelőt egy motor indulásakor).
A gyártási folyamatoktól és a környezettől függően is különböző elvárások támaszthatók
a fényoszlopok irányában:
. különböző védettségi fokozatok IP40-től IP66-os védettségig,
. műanyag vagy fém kivitelek,
. különböző színvariánsok (például fekete, krém)
. komplett egységként megvásárolható vagy a vevő által összeépíthető, szabadon
variálható típusok.
A különböző átmérőjű típusok közül a legelterjedtebbek a 45-50 és 70 mm-esek.
Természetesen az összeszerelés módjában is léteznek kisebb eltérések, például
a csavaros rögzítésű világító elemeknél lényegesen praktikusabb megoldás a
gyors rögzítésű (bajonettzáras) részegységek használata. Az ilyen megoldást
alkalmazó típusoknál sokkal egyszerűbben és gyorsabban lehet utólag átvariálni
a különböző színű világító elemek sorrendjét, bármikor kivehető akár a fényoszlop
közepén elhelyezkedő elem is. A különböző egységek közti villamos összeköttetés
a mechanikus összeszereléssel egy időben természetesen automatikusan létrejön.
A legtöbb típusú fényoszlop rögzítése történhet vízszintes és függőleges felületre
is.
Általában a fényoszlopok maximálisan 5 elemet tartalmazhatnak, amely lehet
5 fényjelző egység vagy 4 fényjelző és 1 akusztikus egység. Ennél több elemből
álló jelzőoszlopra a gyakorlatban ritkán van szükség.
A fényjelző funkciók és az
alkalmazott fényforrások is többfélék lehetnek:
. folyamatos fényű (izzós vagy LED-es): az izzós változatot inkább a rezgésektől
és ütésektől mentes, üzemszerűen ritkán világító alkalmazásokhoz ajánlott használni
az izzószál viszonylagos sérülékenysége miatt, ellentétben a LED-es változattal,
amely jól bírja a rázkódást, alacsony a fogyasztása és hosszú az élettartama;
. villogó fényű (általában LED-es);
. villanófény (a fényképezőgépek vakujához hasonlóan kisülőcső biztosítja a
jelzést);
. forgótükrös fényjelzés (a villanófényhez hasonlóan nagy távolságú láthatóságot
biztosít, és rendkívül figyelemfelkeltő).
A fenti fényjelzések természetesen különböző mértékű figyelemfelkeltést biztosítanak.
Minél nagyobb szintű figyelemfelkeltést kívánunk elérni, annál erőteljesebb
fényre/villogásra van szükség. A fény- és hangjelző készülékek tápellátása
általában 24, 48, 120 vagy 240 V (AC vagy DC).
A készülékek telepítésének megkezdése előtt feltétlenül kérjük a gyártó, illetve
kereskedő szakembe- rének segítségét! Szontágh Balázs
