Elektromos mérések - A szigetelések vizsgálata II.
2006/7-8. lapszám | netadmin | 7019 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Elektromos mérések - A szigetelések vizsgálata II. A szigetelésvizsgálatok előző cikkében tárgyalt esetei és feltételei az ún. roncsolásmentes vizsgálatok közé tartoztak, és nem foglalkoztak a szigetelésvizsgálatok másik nagy csoportjával, az ún....
A szigetelésvizsgálatok előző cikkében tárgyalt esetei és feltételei az ún. roncsolásmentes
vizsgálatok közé tartoztak, és nem foglalkoztak a szigetelésvizsgálatok másik
nagy csoportjával, az ún. átütésvizsgálattal. Jelen cikkünkben ezt a területet
tekintjük át röviden.
Az átütésvizsgálatot szigetelőanyagok, légközök és kúszóutak szigetelési tulajdonságainak,
pontosabban szigetelési letörési feszültségének a meghatározására végezzük. Ezt
a vizsgálatot olyan készülékeknél, illetve szigetelő alkatrészeknél végezzük,
ahol a készülékben előforduló feszültségek vagy az adott szigetelőanyag alkalmazásakor
fellépő feszültségek elérik, meghaladják a szabványos értékeket, illetve az adott
alkatrész (anyag) alkalmazása közben extrém körülmények léphetnek fel (pl. mosógép,
háztartási eszközök, villamos kéziszerszámok stb.).
Az átütésvizsgálatot egyen- vagy váltakozó feszültséggel lehet végezni. A vizsgálófeszültség
értéke a vizsgálat céljától függően elérheti a 10-20 kV-os feszültséget is. A
leggyakrabban használt feszültségek persze alacsonyabbak: 1000, 2500, illetve
5000 V.
Az átütéshez természetesen teljesítmény szükséges. A leggyakoribb kimenő teljesítmény
200 VA, de egyre gyakrabban találkozhatunk 500 VA kimenő teljesítményű készülékekkel
is.
Mint arról már az első részben szó volt, a vizsgálófeszültség teljes értékének
a vizsgálandó eszközre történő rákapcsolása feleslegesen veszi igénybe a
vizsgálandó eszközt/készüléket/berendezést, és a mért érték félrevezető
lehet. Ezért az átütés-vizsgálatnál a feszültség növelése adott lépésekben
és adott ideig tart, amíg az eléri a névleges értékét. A váltakozó feszültséggel
történő vizsgálatnál pedig a feszültség rákapcsolása a feszültség nulla
átmeneténél történik. A készülékek jelentős részénél a felfutási idő, illetve
a lépésfeszültség állítható. Tipikus érték pl. a 10 V-os lépésfeszültség
1 perces felfutási idővel 5 kV-ig. Az átütés megtörténtekor ív keletkezik,
a szigetelési ellenállás letörik, és az íven átfolyó áram megnő. A kereskedelemben
kapható készülékek jelentős része rendelkezik ívdetektálással. Amikor az
átütés megtörténik és kialakul az ívhúzás, a készülék a vizsgálandó feszültséget
lekapcsolja. Az ív természetesen roncsolja a vizsgálandó anyagot, ezért
célszerű az átfolyó áram értékét korlátozni. Ezt szolgálja a beállítható
kimenő áram. Az átütésvizsgálatot sorozatméréshez is használják. Ebben
az esetben jó szolgálatot tesz egy ún. szkenner egység. Ennek használatakor
a vizsgálandó készülékeket, általában nyolcat vagy tizenhatot, csatlakoztatnak
az átütésvizsgáló készülékhez. A mérési paraméterek beállítása után a vizsgáló
készülék a vizsgálófeszültséget a beállításnak megfelelően kapcsolja rá
egymás után a vizsgálandó készülékekre. A mért értékeket adatgyűjtő szoftver
gyűjti össze, illetve tárolja, majd ezekből a kívánságnak megfelelő egyedi
mérési jegyzőkönyveket állít elő. Nem szóltunk még a szigetelésvizsgálat
gazdasági szempontjairól. Minden mérés gazdasági szemponttal bír, maga a
biztonság is nemcsak élet-, hanem jelentős mértékű vagyonbiztonságot is
jelenthet. Egy erőmű kábeleinek időszakos vizsgálata ugyanebbe a csoportba
tartozik. Az idő folyamán a szigetelések minősége csökken. A kábel szigetelőanyaga
öregszik, és a szigetelési tulajdonságai romlanak. Az időszakos (ilyen
esetben általában negyedéves) vizsgálatok eredményeiből nagy valószínűséggel
meghatározható az az idő, amikor a kábel szigetelése tönkremegy, és a kábelt
ki kell cserélni. Ezzel megfelelő karbantartási terv készíthető, a karbantartás
tervezhetővé válik, elkerülhető a kábel meghibásodásából adódó áramszünet,
többletmunka stb. Természetesen ugyanezek a szempontok érvényesek más készülékekre
is, ahol a tervszerű karbantartás alapvető gazdasági szempont. A szigetelések
vizsgálatát azonban nem csak ilyen esetekben kell elvégezni. A vonatkozó
szabvány kimondja, hogy egy készüléket/berendezést szigetelésvizsgálatnak
kell alávetni akkor is, ha a készüléket/berendezést javították, vagy azon
bármilyen módosítást hajtottak végre.
A szigetelés- (átütés)vizsgálatnak különleges jelentősége van gyógyászati
berendezések esetében. Ilyen készülékek vizsgálatát külön szabvány írja elő.
Az alábbi táblázat a szigetelésvizsgálatra vonatkozó szabványok alkalmazását
mutatja különböző készülékekre és a készülék élettartamára vonatkozóan. Pástyán
Ferenc
