A fáziskeresőről
2006/7-8. lapszám | netadmin | 30 508 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A fáziskeresőről Az egypólusú feszültségvizsgálók (angolul: voltage tester), illetve feszültségérzékelők olyan egyszerű elektronikus eszközök, amelyek egyen- vagy váltófeszültség jelenlétét, meglétét mutatják ki fémes érintkezés nélkül, általában...
Az egypólusú feszültségvizsgálók (angolul: voltage tester), illetve feszültségérzékelők olyan egyszerű elektronikus eszközök, amelyek egyen- vagy váltófeszültség jelenlétét, meglétét mutatják ki fémes érintkezés nélkül, általában kis távolságról.
Magyarul talán a legpontosabb elnevezés az elektronikus fáziskereső/fázisceruza,
de az érintésmentes működést azért ehhez sem árt hozzátenni, főleg az újoncok
kedvéért.
A kis készülékek őse apáink (egyébként máig kapható) fázisceruzája, mely első
látásra csavarhúzónak nézett ki, ám műanyag nyelébe egy nagy értékű ellenállást
és miniatűr kisülési csövet építettek, sorba kötve. A soros tag egyik vége
a csavarhúzó résszel, másik vége a nyél végén kiképzett, s általában a golyóstollaknál
szokásos zsebcsipesszel is kiegészített fém lezárócsavarral érintkezett. A
csavarhúzós részt a 230 V-hoz érintve s a fém zárócsavart kezünkkel érintve,
testünk csekély átvezetését kihasználva a hálózati feszültség (a keletkezett
feszültségosztó által meghatározott része) megjelent a kisülési cső sarkain,
s annak belső elektródái szép vöröses színben felfénylettek. Ez volt tehát
az ős. Mielőtt azonban az utódokról bármit is mondanánk, nagyon fontos dologra
szeretném felhívni a figyelmet.
Soha ne fogadjuk el "vakon" a jelzést, de különösen ne a jelzés hiányát! (Ugye,
elvileg ez azt jelentené, hogy nincs veszélyes feszültség, s nyugodtan dolgozhatunk.)
Ne feledjük, hogy a legegyszerűbb áramkör is meghibásodhat, legyen az akár
egy "ős" fázisceruza is! Munkavégzéskor - a kérdéses rész tesztelése előtt
közvetlenül - végezzünk működési próbát: közelítsük az eszközt egy tudottan
fázisfeszültség alatt álló részhez, és nézzük meg, hogy biztos jelzést kapunk-e.
Leejtés után különösen gondosan vizsgáljuk újra a működést! A gyártók ugyan
igyekeznek "ütésbiztos" konstrukciókat létrehozni, de - mint mindennek - ennek
is vannak korlátai.
Kisebb problémát jelent, de tisztában kell lenni azzal is, hogy hamis figyelmeztető
jelzés is előfordulhat. Oka lehet sztatikus töltődés, gyengébb szigetelés,
illetve az, hogy az elvileg energiamentes vezetékre a szórt kapacitások és
induktivitások következtében kerül valamekkora váltakozó feszültség. Erősebb,
illetve nagyobb frekvenciás szórt terek is befolyásolhatják a készülék működését,
pl. nagyfeszültségű vagy rádiófrekvenciás berendezés, vagy épp egy PC monitor.
Legyünk tehát az alkalmazás során mindig körültekintőek!
Amúgy a készülékek általában igen egyszerűek. Alakjuk az ősre emlékeztet, de
még inkább egy vastagabb tollra/ceruzára hajaz. Tokozásuk erős műanyagból készül.
Többségüknél nincs ki/be kapcsoló gomb, ám a rendkívül kicsi készenléti teljesítményigénynek
köszönhetően az elemek így is hosszú életűek. (Természetesen csakis alkáli-mangán,
azaz tartós elemet ajánlunk a használatra.) A kijelzés általában LED-del megoldott.
Újabban hangjelzőt is beépítenek. Van, ahol a fény- és hangjelző áramkörök
tesztelésére egy külön gomb szolgál. Ez a funkció némileg növeli a biztonságot,
de azért ne felejtsük a fentebb sorolt szabályokat, hiszen az érzékelés életszerű
tesztelésére ez sem alkalmas. Egyes gyártók kiegészítő funkciókkal és javított
paraméterekkel próbálják vonzani a vevőket. Van, ahol a bekapcsolt és feszültség
közellétét éppen nem érzékelő állapotot külön egy zöld LED-del jelzik. Létezik
például beépített fehér LED-es (tehát igen kis fogyasztású) zseblámpa. Jópofa,
hasznos is lehet, de az általunk ismert típusnál a LED nem az érzékelő hegy
irányába világít, tehát a fő funkciót kevéssé segíti. Nem lényegtelen szempont
az ipari védettség (gondoljunk az építkezéseken általában uralkodó körülményekre!)
Ebben a tekintetben elég széles a skála. A nem specifikált értéktől az IP 64-es
fokozatig terjed, mely erős por- és szennyállóságot, valamint meglehetősen
jó nedvesség elleni védettséget jelent.
A fázisceruza adott esetben hibakereső eszköz is lehet. Vezetékek szakadási,
törési helyét lehet megállapítani vele, hiszen a hibahelytől kezdődően már
nem mutatható ki a feszültség. Amire viszont sokan szeretnék használni, azaz
a falban feszültség alatt álló vezeték követésére, arra csak nagyon korlátozottan
alkalmas a kis érzékelési távolság miatt. A kis érzékelési távra pedig szükség
van, hiszen - mondjuk - a sorkapcson néhány mm-en belül kell eldöntenem, hogy
melyik vezetéken van fázisfeszültség, s melyiken nincs. Ha a jelzés pl. két
centiméteren megszólalna, erre esély se lenne.
Végezetül - bár még messze van - nem állom meg, hogy elmondjam, hogy szerintem
a legeslegnagyobb hasznát hol és mikor vehetjük akár a legegyszerűbb modellnek
is. Otthon, karácsonykor! A hálózati feszültséggel működő izzósorból egyszerűen
és páratlan gyorsasággal tudjuk kiválasztani a kiégett darabot, akár a fa csúcsán,
a létrán egyensúlyozva is! Németh Gábor
