A villanyszerelő, mint detektív.

2006/12. lapszám | netadmin | 3416 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A villanyszerelő, mint detektív. A Villanyszerelők Lapja már több alkalommal tárgyalta az építmények érintésvédelmével kapcsolatban alkalmazandó, alkalmazható villanyszerelési eljárásokat, szakmai tudnivalókat, különösen a vizesblokkokat érintő i...

A Villanyszerelők Lapja már több alkalommal tárgyalta az építmények érintésvédelmével kapcsolatban alkalmazandó, alkalmazható villanyszerelési eljárásokat, szakmai tudnivalókat, különösen a vizesblokkokat érintő ismereteket. A gyakorlat, az újabb és újabb balestekről hírt adó beszámolók azonban kikényszerítik az ismétlést, amely hozzájárulhat a figyelemfelkeltéshez. Az alábbiakban egy szakértői munkaanyag-részletet, valamint egy történetet bocsátunk közszemlére abból a célból, hogy nyomatékosan felhívjuk a kollégák figyelmét a betartandó szabályokra, illetve a nem kötelező, de erősen javallt megoldások alkalmazására!

EPH először.

A szakértői jelentés előzményei
2004. január 22-én egy lakástulajdonos telefonon értesített, hogy a tulajdonát képező lakóingatlanban "minden fémszerkezet, amelyet megérint, ráz". Ez az állapot hozzávetőlegesen két hete jelentkezett először. A rendelkezésére álló "fázisceruzát" a fémszerkezetekhez érintve azt tapasztalta, hogy az naponta többször is jelzi a "fázis" ottlétét. Tájékozódó kérdéseimre közölte, hogy a lakás villamos hálózata körülbelül két éve teljesen fel lett újítva, és azóta hibamentesen működött. A műszaki vizsgálat, illetve a hibaelhárítás megkezdésének időpontjaként 2004. január 24-két jelöltük meg.

Helyszíni vizsgálat
Felülvizsgálatom során műszeres méréssel megállapítottam, hogy a fent nevezett ingatlan lakáselosztójában a PE-sín "betáp" vezetékén 200 mA földzárlati áram folyik. Lekötve a PE-sínről a vezetőket a "betáp", illetve a lakáshálózat vezetői között 60-110 V (!) feszültség volt mérhető. A lakás hálózatának betáplálásában az érintésvédelem hatásosságának növelésére el lett helyezve egy 25 A 30 mA áram-védőkapcsoló, amelynek megfelelő működését többször személyesen ellenőriztem. Az áram-védőkapcsoló felszerelése után továbbra is 60-110 V feszültség volt mérhető, amely arra enged következtetni, hogy a földzárlatos berendezés nem a lakásban található, az idegen potenciált az épület fémszerkezetei közvetítik a vizsgált lakásba. A feszültségmérésen kívül elvégeztük a lakás hálózatának szigetelési ellenállás-, valamint az elosztó hurokellenállás-mérését, amelyet dokumentumokkal is igazoltam.

További fejlemények
Január 24-kén egyúttal telefonon tájékoztattam az ingatlan közös képviselőjét arról, hogy az épület betáplálásánál nincs kialakítva az MSZ 172-1/86 3.3.2 pontja szerinti nullázás, az épületben nincs kialakítva a központi EPH-kapocs, továbbá az épületgépészeti csőhálózat sincs összekötve ezzel (ez nyilvánvaló: hiszen nincs is!). A helyszínen készítettem fényképeket, és ezeket a levélhez mellékeltem.
A közös képviselő közölte velem, hogy a jelentésemet ajánlott levél formájában juttassam el hozzá, és ő majd egy másik, már korábban is alkalmazott villanyszerelőt megbíz állításaim valódiságának, illetve helytállóságának elbírálásával.
Kérésemre, amely szerint az épület 35/1996. (XII. 29) BM rendeletben (OTSZ) - az eltelt időben már módosított! - előírt időszakos kötelező felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvet tanulmányozás végett bocsássa rendelkezésemre, azt az információt kaptam, hogy "ilyennel a ház nem rendelkezik".
Ezt követően nem tehettem mást, mint hogy nyomatékosan felhívtam a figyelmet arra, hogy az érintésvédelmi hibák súlyos, életveszélyes hibáknak minősülnek, elhárításukról sürgősen, soron kívül gondoskodni kell!
Mivel az idegen lakásokba - ahol az esetleges hibahelyek feltételezhetők voltak - való bejutás számunkra nehézségekbe ütközött, így javasoltam független szakértő megbízását az érintésvédelmi hibák felderítésére, valamint egy megfelelő képesítésű kivitelező bevonását a feltárt érintésvédelmi hibák elhárítására. Azzal kapcsolatban, hogy az adott épületben megtörtént-e a szakértő bevonása, illetve sor került-e szakszerű hibaelhárításra, sajnos a mai napig nem rendelkezem megfelelő információval.

És EPH másodszor.
Egy megbízó a következő "élményeiről" számolt be. A fürdőszobában a kád mellett, a hidegburkolású padlón állva, a mosdónál található fém csaptelephez érve kellemetlen, "csípős" érzést tapasztalt. A fő nehézséget az támasztotta, hogy ez a visszatérő érzet csak alkalmanként jelentkezett, főleg az esti órákban.
Helyszíni, műszeres vizsgálatra került sor: ennek keretében valóban potenciált lehetett mérni a kád, a lefolyórendszer, illetve a mosdó és a kádtöltő csaptelep között.
Az okokat firtató vizsgálat hamar megállapította, hogy az ingatlan villanyszerelése során nem került kialakításra a helyi egyenpotenciálra hozás. Ennek nyomán a lefolyórendszer belső falán keletkező lerakódás, szennyeződés, ami történetesen állandó nedves, párás környezetben helyezkedik el, vezető közeggé változott. Ez a szennyeződés valamely távoli hibaforrás felől akár potenciált is közvetíthet ebbe az irányba.
Külön érdekessége a történetnek, hogy amennyiben a fogyasztó alelosztójában szakszerűen kialakították volna a "nullázást", illetve a szokásos módon kiépítették volna az EPH-rendszert, a megbízó kellemetlen tapasztalata, a csípő érzet akkor sem maradt volna el. A kádlefolyó rendszert ugyanis az általános szerelői gyakorlat nem vonja be az EPH-rendszerbe! Miről is van szó? Általánosságban kiemelhető, hogy ezek meglétét a felülvizsgáló nem is tekinti át! Megbízatása ott, annál a villamos szerkezetnél ér véget, amelyre megbízást kapott. Mandátuma szerint ellenőrzi a lakáselosztót, az áram-védőkapcsolót, a leválasztó-kapcsolót, ezek meglétét, megfelelőségét stb. Miként a jelen történet is mutatja, a vizsgálat ellenére is veszélyforrásnak van kitéve a lakáshasználó! A lefolyórendszerek EPH-bekötésének ellenőrzése ma sem képezi a szakmai ellenőrzés körét!
A további vizsgálat megállapította, hogy az épület központi főelosztójában sem, illetve a nagyobb gépészeti berendezéseknél sem került kialakításra a szabványban is előírt központi EPH-csomópont, amelyet aztán a központi földelő kapoccsal össze kellett volna kötni.
Tekintettel arra, hogy a fenti létesítésekre nem került sor, a gépészeti csőhálózat olyan potenciált képviselt, amelyet számára közvetítettek: innentől kezdve a vizsgálat valódi oknyomozássá változott át!
Általános nehézség az, hogy a vizsgálat során egy társasház esetében a többi lakásba nehézkes, esetleges a bejutás: márpedig ki tudhatja, hogy hol található tiltott nullázás, hol lelhető fel testzárlatos szerkezet!
A társasház képviselőjével felvéve a kapcsolatot, közöltük vele a tényállást, illetve javaslatot tettünk arra, hogy rekonstruálni lenne szükséges a meghibásodást kiváltó okot. Előzetes megoldásként felvetettük a strangonkénti EPH-rendszer kiépítését is. A közös képviselő mindettől radikálisan elzárkózott, annak ellenére, hogy nyomatékosan felhívtuk figyelmét a jogi következményekre. Természetesen felvetődött az áram-védőkapcsoló kérdése is. Nem győztük hangsúlyozni, hogy ennek hatásossága csak akkor érvényes, ha a saját energiaellátó rendszerben lép fel a hiba! Amikor azonban más helyen lép fel hibaforrás, akár több lépcsőházzal odébb, akkor ezek nem jelentenek tényleges védelmet: elég egy testzárlatos csillár is néhány lépcsőházzal arrébb, hogy a megrendelő által panaszolt jelenség előálljon.
Felvetettük azt a lehetőséget is az ellenőrzésre, hogy az érintett lakásban minden fogyasztót lekapcsolunk, s megfigyeljük, hogy a fogyasztásmérő "forog-e". Egy saját hálózatból táplált, "kis áramú" (az emberi szervezetre már potenciális veszélyt jelentő) zárlat ugyanis képes arra, hogy ilyen jelenséget produkáljon.
Itt lehet érinteni azt az általános problémát, hogy miként lehet a vizesblokkban található elemeket, például egy fürdőkádat bekötni az EPH-rendszerbe! Régebbi elemeknél például még alkalmaztak olyan bronz alapanyagú közidomokat, amelyek ezt lehetővé tették. De még mindig kevesen ismerik, hogy nagyobb épületgépészeti és villanyszerelési üzletekben már kapható megfelelő közidom speciálisan erre a rendeltetésre!
Visszakanyarodva az előzményekhez: a tanulságos történetben szereplő hiba javításáról nincs információ. A közös képviselő magatartása teljes mértékben elutasító volt, állítása szerint saját villanyszerelőjével végeztette el a javítást.