Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

A funkciómegtartó hálózatok II.

2006/4. lapszám | netadmin |  4433 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A funkciómegtartó hálózatok II. A funkciómegtartó hálózatok nyomvonalának dokumentálása. A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszerek szabványosításának és alkalmazhatóságának háttere. A telepítés jelölése, valamint a szükséges dokumentumok össz...

A funkciómegtartó hálózatok II.

A funkciómegtartó hálózatok nyomvonalának dokumentálása. A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszerek szabványosításának és alkalmazhatóságának háttere. A telepítés jelölése, valamint a szükséges dokumentumok összefüggése.
Mindig az építési engedélyezési eljárás eredményezi a villamos berendezések funkciómegtartásának szükségességét. Különösen a "különleges kialakítású és rendeltetésű épületek" számára érvényesek a megfelelő törvényi szabályozások. A "különleges kialakítású és rendeltetésű épületek" olyan építmények, ahol tűz esetén a testi épséget és életet veszélyeztető veszélyforrások magasabb szintűek, mint a normál épületek esetén. Alkalmazását az ott található személyek jelentős száma (pl. a tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek vagy vendéglátóipari egységek), az építési mód (pl. középmagas, magas épületek, felvonulási építmények), de a hirtelen megrémült emberek tehetetlensége is (pl. kórházak, idősek otthona, óvodák vagy az igazságszolgáltatás épületei is) indokolhatja.

A jelentős ipari műszaki létesítményekben gyakran életbevágóan fontos, hogy egy tűzesemény alatt is az elektromos berendezések működőképessége fennmaradjon. A menekülési útvonalak megvilágítása, a kommunikáció (úgy mint telefon, vészhívó, hangosbemondó), és a jelzőberendezések tűz esetén való működőképessége elengedhetetlen. A föld alatti létesítményekben, pl. a vezeték nélküli hangosbemondó antenna kábele vagy a villanymozdonyok vészáramköreinek működőképessége szintén nélkülözhetetlen a biztonság szempontjából. A szellőzés és egyáltalán a kórházi életfenntartó rendszerek vagy a gyártási folyamatok számítógépes vezérlőberendezéseinek kiesése beláthatatlan következményekkel járna. A világító berendezések nélkül védelmet kereső, illetve menekülő személyek nem tudnának egy biztonságos zónában maradni, illetve a tűzeset alatt is működő eszközök, berendezések nélkül nem tudnák magukat biztonságba helyezni. A mentő egységek is gyakran a beépített technikára vannak utalva, mint pl. föld alatti létesítményekben (alagutak, pályaudvarok) vagy nagy alapterületű épületekben (klinikák). A berendezések létesítője az építési engedélyekben, illetve az építési engedélyezési kötelezvényekben, valamint leírásokban megtalálja a villamos berendezések, illetve berendezések által felügyelt területek részeihez rendelt, kötelező előírások teljesítéséhez szükséges megfelelő útmutatásokat. Ezek az útmutatások határozzák meg, hogy hol vannak azok a területek, amelyek E 30-as vagy E 90-es tartós funkcióosztályt kívánnak meg. Az építési szabályzat szerint előírt biztonsági berendezésekhez úgynevezett funkciómegtartást követelnek meg, a következők alapján. A vezetékhálózat funkciómegtartásának tűz esetén legalább 30 percesnek kell lennie a következő esetekben.

. Biztonsági világító berendezéseknél a funkciómegtartó gerinchálózat, kivéve a neozed biztosítón keresztül leágazó, a világító lámpatesteket tápláló vezetékhálózatokat. Viszont tartósan funkciómegtartónak kell lennie azoknak az elosztóknak vagy kötődobozoknak, amelyek a biztonsági világítás tápellátására szolgálnak egy tűzszakaszon belül, egy emeleten vagy csak egy lépcsőházon belül. A tűzszakasz alapterülete nem haladhatja meg az 1600 m2-t.
. Tűzesemény-vezérelt személyfelvonóknál a működtetést, vezérlést és átjelzést ellátó funkciómegtartó hálózatnak, kivéve azokat a vezetékhálózatokat, amelyek a liftaknában, vagy gépházon belül találhatók.
. Tűzjelző berendezéseknél a tápellátást biztosító, valamint a hozzá tartozó hang- és adatátviteli készülékeket, illetve a vezérlést kiváltó berendezések funkciómegtartó vezeték- és kábelhálózatát is beleértve. A tűzjelző központ jelzőhurkainak kialakításánál, valamint a tűzjelző által felügyelt helyiségekben lévő vezetékek esetében nem előírás a funkciómegtartás. Amennyiben a tűzjelző berendezés funkciómegtartó hálózatának nyomvonala olyan helyiségen halad át, amely a tűzjelző központ által nem felügyelt, viszont tűzbehatás következtében zárlat vagy szakadás léphet fel, elágazás csak funkciómegtartó tűzvédelmi kötődobozon keresztül létesíthető, egyéb más módon viszont nem. Ezáltal biztosítható, hogy az ezekre a vezetékhálózatokra csatlakoztatott tűzjelző egységek a nyomvonal teljes szakaszán tartósan funkcióképesek maradjanak.
. Riasztáshoz használt berendezéseknél, amelyeken továbbítják a látogatóknak, illetve a dolgozóknak szánt utasításokat, közléseket. Amennyiben ezeknek a berendezéseknek tűzesetben is hatékonyan kell üzemelniük, úgy biztosítani kell a működtetésük feltételeit biztosító vezeték- és kábelhálózat tartós funkciómegtartását. Nem előírás a helyiségben lévő más jellegű vezetékhálózat funkciómegtartásának biztosítása. Viszont tartósan funkciómegtartónak kell lennie azoknak az elosztóknak vagy kötődobozoknak, amelyek a riasztáshoz használt berendezések tápellátására szolgálnak egy tűzszakaszon belül, egy emeleten vagy csak egy lépcsőházon belül. A tűzszakasz alapterülete nem haladhatja meg az 1600 m2-t.
. Természetes füstelszívó berendezéseknél (füstelvezetés, termikus felhajtóerővel), azon berendezések kivételével, amelyek az áramellátás zavaránál automatikusan, önműködően nyitnak.
. Gépi füstelszívó berendezéseknél és túlnyomást létrehozó füstmentesítő ventilátoroknál. A többi esetben az eljárás azonos, mint E 90 szerint.
A vezetékhálózat funkciómegtartásának tűz esetén legalább 90 percesnek kell lennie a következő esetekben.
. Víznyomásfokozó berendezéseknél az ellátó kábeleknek tartós funkcióval kell rendelkezniük az oltóvíz biztosítása végett.
. Gépi füstelszívó berendezéseknél és túlnyomást létrehozó füstmentesítő ventilátoroknál a magas épületek és a több mint 5 db, föld feletti emelettel rendelkező épületek belső létfontosságú lépcsőházaihoz, gyülekezőhelyekhez, eladóegységekhez, továbbá a különleges építményekhez, amelyekhez egyedi esetekben ezt kérik. Ettől eltérően elegendő egy 30 perces időtartamot biztosítani azokhoz a vezetékhálózatokhoz, amelyeket a lépcsőházon belül fektettek le.
. A kórházak tűzoltási felvonóinál és ágyfelvonóinál, és a megfelelő rendeltetésű, egyéb épületgépészeti berendezéseknél, kivéve azokat a vezetékhálózatokat, amelyek a liftaknákban vagy a gépházakon belül találhatók.


A funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszerek nyomvonalát a telepítés befejezése után időtállóan jelölni kell. Ilyen kiállított jelölő táblát mutat az 1. ábra. A jelölő tábláról megismerhető a tartós funkcióosztály (E30), valamint a kivitelező személye. A tűzállósági osztály mellett fel kell tüntetni a funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszer rendeltetését. Ezt az adatot a vizsgálati jegyzőkönyv alapján adhatjuk meg. A vizsgálati jegyzőkönyv tartalmazza a gyártó telepítési előírásait, a funkciómegtartó hálózat építőelemeit, rendeltetését, amellyel a laboratóriumi vizsgálat lefolytatásra került, és amelyre a tartós funkcióosztály tanúsítva lett. Jelen példánál maradva: "Tűzesetben az elektromos berendezés áramellátásának biztosításához". A rendeltetéshez hasonlóan a vizsgálati jegyzőkönyv alapján fel kell tüntetni a jegyzőkönyv számát. Ugyanitt kell feltüntetni a BM-OKF engedély számát is. Az EU-csatlakozás óta sok cég hivatkozik a külföldi gyártó vizsgálati jegyzőkönyvére, amely szabályszerűnek mondható. A gyakorlatban azonban a tervezőnek vagy kivitelezőnek bizonyítania kell tudni probléma esetén, hogy a külföldi vizsgálati jegyzőkönyv eredetiségéről a tervezés vagy kivitelezés megkezdése előtt meggyőződött. A vizsgálati jegyzőkönyvet a gyártónak mindenkor a kivitelező rendelkezésére kell bocsátania. Végül az adatok között meg kell adni a telepítés évét is.
A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszer telepítőjének egy "Megfelelőségi nyilatkozatot" kell adnia az építtetőnek, amelyben nyilatkozatban igazolja, hogy a "Vizsgálati jegyzőkönyv" alapján történt a hálózat telepítése. A 2. ábra mutat mintapéldát egy ilyen nyomtatványra, valamint annak kitöltésére.
Adott esetben a funkciómegtartó kábelrendszer nyomvonala átléphet különböző tűzszakaszokat. A tűzszakaszhatároknál a DIN VDE 4102 szabvány 9. részben előírt tűzgátat kell alkalmazni. A tűzgátak tűzszakaszhatáron való tűzállóságát (90 perces) S 90-, illetve (120 perces) S 120-ként adják meg. A tűzgátat a beépítés helyén a funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszerhez hasonlóan azonosítást szolgáló adattáblával kell ellátni. A funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszerek tervezésénél az anyagmegválasztás fázisában sokszor olyan esettel állunk szemben, amikor elsősorban technikai okokból nem alkalmazhatunk tűzálló kábeleket, speciális rögzítési módokat. Ez az eset áll fenn a különböző épületfelügyeleti hálózatok, informatikai, akusztikai berendezések hálózatainál. Ez a körülmény állhat fenn akkor is, amikor a funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszert utólagosan kell kiépíteni a menekülési útvonalak biztosítására. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához adhat segítséget a tűzvédelmi installációs csatorna. A tűzvédelmi installációs csatornák vizsgálatát a DIN VDE 4102 szabvány 11. rész előírásainak megfelelően végzik. A tűz ellen védett installációs csatornák tűzállóságát (30 perces) I 30, (90 perces) I 90, (120 perces) I 120 tűzállósági osztályba sorolják. Az egyes csatornák szerelési módozatait a gyártók katalógusai tartalmazzák.

A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszer telepítésekor a környezeti hőmérséklet egy normál szerelési állapotnak tekinthető, amely a tűz esetén előforduló állapotnak csupán a "délibábja"! A normál környezeti hőmérsékleten szerelt, erősnek és biztonságosnak tűnő telepítés tűz esetén bizony könnyen csődöt mondhat. A tűz, amely kb. 1000 OC környezeti hőmérsékletet jelent, átrendezi a telepítéskor gondolt villamos és mechanikai elképzeléseinket. Villamos szempontból az jelent gondot elsődlegesen, hogy a rézből készült vezető erek olvadási pontja kb. 1083 OC, tehát még éppen tudja teljesíteni villamos szempontból a funkcióját. A vezeték ellenállása megnövekszik, a vezető erek mechanikai szilárdsága pedig egy "lágyra gyúrt tésztáéhoz" hasonlítható. A megnövekedett ellenállás következtében a hálózaton nem lehet nagyobb feszültségesés a megengedettnél, mivel az a villamos fogyasztók üzemzavarához vezetne. Mechanikai szempontból a rögzítési módok megválasztásánál pedig a tűz esetén keletkező "lágy" állapotot kell figyelembe venni a normál környezeti hőmérsékleten végzett hálózatszerelés esetén is. Nem különbözik a helyzet a tűzvédelmi kötődobozok, valamint a kábelrögzítő szerkezetek esetében sem. Az acélszerkezetek húzószilárdsága ugyanis a szobahőmérsékleten számított értéknek a századrészére csökken 1000 OC-on. Ezért szükséges az együttesen bevizsgált, "mechanikailag és villamosan" erősen túlméretezett építőelemeket használni, és azt kötelezően bizonylatolni a funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszerek telepítésekor.
A funkciómegtartó nyomvonal kiépítésének elvi vázlatát mutatja a 3. ábra. Az ábra egy három szinten átmenő kábelnyomvonal-részleten foglalja össze a szerelési előírásokat, valamint az egyes szerelési módoknál előírt jelölési rendszert. A nyomvonal helyének megválasztásakor figyelembe kell venni más rendszerek befolyását is. A funkciómegtartó hálózat nem vezethető egy nyomvonalon, pl. azonos kábeltálcán más rendeltetésű kábelekkel, mivel azok nem voltak ott a tartós funkciót megállapító laboratóriumi vizsgálaton. Amikor a kábeleket, vezetékeket más műszaki rendszerek közelében létesítjük, ezáltal ott egy komplex rendszer jön létre, ahol ilyenkor az összes üzemszerű esetre (normál üzem, javítások, vizsgálatok stb.) ki kell zárni a kábel- és vezetékrendszer veszélyeztetését. Ez történhet:
. a berendezésektől való távolságtartással, vagy
. elválasztások alkalmazásával.

A függőleges szakaszokba beiktatott vízszintes iránytöréssel akadályozható meg a függőleges kábelszakasz tűz esetén történő elszakadása. A függőleges kábellétrán vezetett nyomvonal esetén a kábeleket egymástól 100 mm távolságban fektessük. A függőleges kábeltartón vezetett nyomvonal építésénél feltétlenül be kell tartani, hogy a függőleges szakaszok hossza nem lehet több mint max. 3,5 m. A megengedett hajlítási sugarú irányváltoztatásnál az irányváltás előtt és után is közvetlenül rögzítő- bilinccsel rögzíteni kell a nyomvonalat. Az egyes kábelgyártók mindig megadják a megengedett hajlítási sugár értékét. A megengedett hajlítási sugár betartása nagyon fontos, semmiképpen nem szabad a kábelt "90 fokkal" megtörni, mert nem csak az történik, hogy a vezeték szigetelése megsérül, hanem a rézvezető ér is megnyúlik, és ezáltal megnő a rézvezető ellenállása. A 3. ábra szerinti mintapéldán az iránytörések az egyes szinteknél az álpadló alatt lettek kialakítva. A függőleges nyomvonalszakasz helyének megválasztásánál tehát figyelembe kell venni, hogy az iránytörésként beiktatott vízszintes szakaszok hossza minimálisan 0,3 m, amely megnövelésre kerül a megengedett hajlítási sugár távolságokkal.

A vízszintes szakasz minimális hossza tehát, 0,3 m, és hozzáadva a megengedett hajlítási sugártávolságok öszszegét. A függőleges kábelnyomvonal biztonságát fokozhatjuk, amennyiben a födémáttöréseknél látható tűzterjedésgátló kábelátvezetést alkalmazunk. A kábelátvezetések tűzállósági fokozata nem lehet kisebb a funkciómegtartó hálózat tűzállósági értékénél. A födémáttörés helyén egy fali jelölő táblával ennek tényét dokumentálni is kell. Jelen példánk esetében S90 jelöli a 90 perces tűzállósági fokozatot. A 3. szinten jelöltünk meg egy nyomvonalszakasz-elágazást, amelyet az ábrán is látható E30-as tűzvédelmi kötődoboz segítségével lehet megoldani. A tűzvédelmi kötődobozok, valamint a tartószerkezetek rögzítéséhez szintén csak bevizsgált rögzítőelemek használhatók. A tűzvédelmi kötődobozoknál különös tekintettel kell lenni a kábelek, vezetékek bevezetéseire. A bevezetések mindig veszélyeztetve vannak. A telepítést végző szakembernek itt arra kell ügyelnie, hogy a szigetelés semmilyen körülmény között ne sérüljön meg vagy kerüljön veszélybe. Ehhez mindig be kell kalkulálni azokat a lehetséges mozgásokat, melyek a kábelre (vezetékre) hatással lehetnek. Telepítés előtt gondoljuk meg, és mindig abból kell kiindulni, hogy az elosztókba, készülékekbe, csatornákba vagy aknákba irányuló bevezetéseket, amelyek benyúlnak a közlekedési utakba, lökés, húzás, nyomás fogja érni. Ilyen helyen tehát stabil, tisztán tartható bevezetéseket kell választani, melyek minden helyzetben biztos tartást adnak. A bevezetések mindig legyenek tömörek, hogy ne juthasson be por, szennyezés és nedvesség. A funkciómegtartó nyomvonalszakasz funkciómegtartását E30-as táblával jelöltük minden szinten. N. L.