A funkciómegtartó hálózatok II.
2006/4. lapszám | netadmin | 4433 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A funkciómegtartó hálózatok II. A funkciómegtartó hálózatok nyomvonalának dokumentálása. A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszerek szabványosításának és alkalmazhatóságának háttere. A telepítés jelölése, valamint a szükséges dokumentumok össz...
A funkciómegtartó hálózatok nyomvonalának dokumentálása. A funkciómegtartó kábel-
és vezetékrendszerek szabványosításának és alkalmazhatóságának háttere. A telepítés
jelölése, valamint a szükséges dokumentumok összefüggése.
Mindig az építési engedélyezési eljárás eredményezi a villamos berendezések funkciómegtartásának
szükségességét. Különösen a "különleges kialakítású és rendeltetésű épületek"
számára érvényesek a megfelelő törvényi szabályozások. A "különleges kialakítású
és rendeltetésű épületek" olyan építmények, ahol tűz esetén a testi épséget és
életet veszélyeztető veszélyforrások magasabb szintűek, mint a normál épületek
esetén. Alkalmazását az ott található személyek jelentős száma (pl. a tömegtartózkodásra
szolgáló helyiségek vagy vendéglátóipari egységek), az építési mód (pl. középmagas,
magas épületek, felvonulási építmények), de a hirtelen megrémült emberek tehetetlensége
is (pl. kórházak, idősek otthona, óvodák vagy az igazságszolgáltatás épületei
is) indokolhatja.
A jelentős ipari műszaki létesítményekben gyakran életbevágóan fontos, hogy egy
tűzesemény alatt is az elektromos berendezések működőképessége fennmaradjon.
A menekülési útvonalak megvilágítása, a kommunikáció (úgy mint telefon, vészhívó,
hangosbemondó), és a jelzőberendezések tűz esetén való működőképessége elengedhetetlen.
A föld alatti létesítményekben, pl. a vezeték nélküli hangosbemondó antenna kábele
vagy a villanymozdonyok vészáramköreinek működőképessége szintén nélkülözhetetlen
a biztonság szempontjából. A szellőzés és egyáltalán a kórházi életfenntartó
rendszerek vagy a gyártási folyamatok számítógépes vezérlőberendezéseinek kiesése
beláthatatlan következményekkel járna. A világító berendezések nélkül védelmet
kereső, illetve menekülő személyek nem tudnának egy biztonságos zónában maradni,
illetve a tűzeset alatt is működő eszközök, berendezések nélkül nem tudnák magukat
biztonságba helyezni. A mentő egységek is gyakran a beépített technikára vannak
utalva, mint pl. föld alatti létesítményekben (alagutak, pályaudvarok) vagy nagy
alapterületű épületekben (klinikák). A berendezések létesítője az építési engedélyekben,
illetve az építési engedélyezési kötelezvényekben, valamint leírásokban megtalálja
a villamos berendezések, illetve berendezések által felügyelt területek részeihez
rendelt, kötelező előírások teljesítéséhez szükséges megfelelő útmutatásokat.
Ezek az útmutatások határozzák meg, hogy hol vannak azok a területek, amelyek
E 30-as vagy E 90-es tartós funkcióosztályt kívánnak meg. Az építési szabályzat
szerint előírt biztonsági berendezésekhez úgynevezett funkciómegtartást követelnek
meg, a következők alapján. A vezetékhálózat funkciómegtartásának tűz esetén legalább
30 percesnek kell lennie a következő esetekben.
. Biztonsági világító berendezéseknél a funkciómegtartó gerinchálózat, kivéve
a neozed biztosítón keresztül leágazó, a világító lámpatesteket tápláló vezetékhálózatokat.
Viszont tartósan funkciómegtartónak kell lennie azoknak az elosztóknak vagy kötődobozoknak,
amelyek a biztonsági világítás tápellátására szolgálnak egy tűzszakaszon belül,
egy emeleten vagy csak egy lépcsőházon belül. A tűzszakasz alapterülete nem haladhatja
meg az 1600 m2-t.
. Tűzesemény-vezérelt személyfelvonóknál a működtetést, vezérlést és átjelzést
ellátó funkciómegtartó hálózatnak, kivéve azokat a vezetékhálózatokat, amelyek
a liftaknában, vagy gépházon belül találhatók.
. Tűzjelző berendezéseknél a tápellátást biztosító, valamint a hozzá tartozó
hang- és adatátviteli készülékeket, illetve a vezérlést kiváltó berendezések
funkciómegtartó vezeték- és kábelhálózatát is beleértve. A tűzjelző központ jelzőhurkainak
kialakításánál, valamint a tűzjelző által felügyelt helyiségekben lévő vezetékek
esetében nem előírás a funkciómegtartás. Amennyiben a tűzjelző berendezés funkciómegtartó
hálózatának nyomvonala olyan helyiségen halad át, amely a tűzjelző központ által
nem felügyelt, viszont tűzbehatás következtében zárlat vagy szakadás léphet fel,
elágazás csak funkciómegtartó tűzvédelmi kötődobozon keresztül létesíthető, egyéb
más módon viszont nem. Ezáltal biztosítható, hogy az ezekre a vezetékhálózatokra
csatlakoztatott tűzjelző egységek a nyomvonal teljes szakaszán tartósan funkcióképesek
maradjanak.
. Riasztáshoz használt berendezéseknél, amelyeken továbbítják a látogatóknak,
illetve a dolgozóknak szánt utasításokat, közléseket. Amennyiben ezeknek a berendezéseknek
tűzesetben is hatékonyan kell üzemelniük, úgy biztosítani kell a működtetésük
feltételeit biztosító vezeték- és kábelhálózat tartós funkciómegtartását. Nem
előírás a helyiségben lévő más jellegű vezetékhálózat funkciómegtartásának biztosítása.
Viszont tartósan funkciómegtartónak kell lennie azoknak az elosztóknak vagy kötődobozoknak,
amelyek a riasztáshoz használt berendezések tápellátására szolgálnak egy tűzszakaszon
belül, egy emeleten vagy csak egy lépcsőházon belül. A tűzszakasz alapterülete
nem haladhatja meg az 1600 m2-t.
. Természetes füstelszívó berendezéseknél (füstelvezetés, termikus felhajtóerővel),
azon berendezések kivételével, amelyek az áramellátás zavaránál automatikusan,
önműködően nyitnak.
. Gépi füstelszívó berendezéseknél és túlnyomást létrehozó füstmentesítő ventilátoroknál.
A többi esetben az eljárás azonos, mint E 90 szerint.
A vezetékhálózat funkciómegtartásának tűz esetén legalább 90 percesnek kell lennie
a következő esetekben.
. Víznyomásfokozó berendezéseknél az ellátó kábeleknek tartós funkcióval kell
rendelkezniük az oltóvíz biztosítása végett.
. Gépi füstelszívó berendezéseknél és túlnyomást létrehozó füstmentesítő ventilátoroknál
a magas épületek és a több mint 5 db, föld feletti emelettel rendelkező épületek
belső létfontosságú lépcsőházaihoz, gyülekezőhelyekhez, eladóegységekhez, továbbá
a különleges építményekhez, amelyekhez egyedi esetekben ezt kérik. Ettől eltérően
elegendő egy 30 perces időtartamot biztosítani azokhoz a vezetékhálózatokhoz,
amelyeket a lépcsőházon belül fektettek le.
. A kórházak tűzoltási felvonóinál és ágyfelvonóinál, és a megfelelő rendeltetésű,
egyéb épületgépészeti berendezéseknél, kivéve azokat a vezetékhálózatokat, amelyek
a liftaknákban vagy a gépházakon belül találhatók.
A funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszerek nyomvonalát a telepítés befejezése
után időtállóan jelölni kell. Ilyen kiállított jelölő táblát mutat az 1.
ábra. A jelölő tábláról megismerhető a tartós funkcióosztály (E30), valamint
a kivitelező személye. A tűzállósági osztály mellett fel kell tüntetni
a funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszer rendeltetését. Ezt az adatot
a vizsgálati jegyzőkönyv alapján adhatjuk meg. A vizsgálati jegyzőkönyv
tartalmazza a gyártó telepítési előírásait, a funkciómegtartó hálózat építőelemeit,
rendeltetését, amellyel a laboratóriumi vizsgálat lefolytatásra került,
és amelyre a tartós funkcióosztály tanúsítva lett. Jelen példánál maradva:
"Tűzesetben az elektromos berendezés áramellátásának biztosításához". A
rendeltetéshez hasonlóan a vizsgálati jegyzőkönyv alapján fel kell tüntetni
a jegyzőkönyv számát. Ugyanitt kell feltüntetni a BM-OKF engedély számát
is. Az EU-csatlakozás óta sok cég hivatkozik a külföldi gyártó vizsgálati
jegyzőkönyvére, amely szabályszerűnek mondható. A gyakorlatban azonban a
tervezőnek vagy kivitelezőnek bizonyítania kell tudni probléma esetén,
hogy a külföldi vizsgálati jegyzőkönyv eredetiségéről a tervezés vagy kivitelezés
megkezdése előtt meggyőződött. A vizsgálati jegyzőkönyvet a gyártónak mindenkor
a kivitelező rendelkezésére kell bocsátania. Végül az adatok között meg
kell adni a telepítés évét is.
A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszer telepítőjének egy "Megfelelőségi
nyilatkozatot" kell adnia az építtetőnek, amelyben nyilatkozatban igazolja,
hogy a "Vizsgálati jegyzőkönyv" alapján történt a hálózat telepítése. A 2.
ábra mutat mintapéldát egy ilyen nyomtatványra, valamint annak kitöltésére.
Adott esetben a funkciómegtartó kábelrendszer nyomvonala átléphet különböző
tűzszakaszokat. A tűzszakaszhatároknál a DIN VDE 4102 szabvány 9. részben
előírt tűzgátat kell alkalmazni. A tűzgátak tűzszakaszhatáron való tűzállóságát
(90 perces) S 90-, illetve (120 perces) S 120-ként adják meg. A tűzgátat
a beépítés helyén a funkciómegtartó vezeték- és kábelrendszerhez hasonlóan
azonosítást szolgáló adattáblával kell ellátni. A funkciómegtartó vezeték-
és kábelrendszerek tervezésénél az anyagmegválasztás fázisában sokszor olyan
esettel állunk szemben, amikor elsősorban technikai okokból nem alkalmazhatunk
tűzálló kábeleket, speciális rögzítési módokat. Ez az eset áll fenn a különböző
épületfelügyeleti hálózatok, informatikai, akusztikai berendezések hálózatainál.
Ez a körülmény állhat fenn akkor is, amikor a funkciómegtartó vezeték- és
kábelrendszert utólagosan kell kiépíteni a menekülési útvonalak biztosítására.
Ezeknek a feladatoknak a megoldásához adhat segítséget a tűzvédelmi installációs
csatorna. A tűzvédelmi installációs csatornák vizsgálatát a DIN VDE 4102
szabvány 11. rész előírásainak megfelelően végzik. A tűz ellen védett installációs
csatornák tűzállóságát (30 perces) I 30, (90 perces) I 90, (120 perces) I
120 tűzállósági osztályba sorolják. Az egyes csatornák szerelési módozatait
a gyártók katalógusai tartalmazzák.
A funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszer telepítésekor a környezeti
hőmérséklet egy normál szerelési állapotnak tekinthető, amely a tűz esetén
előforduló állapotnak csupán a "délibábja"! A normál környezeti hőmérsékleten
szerelt, erősnek és biztonságosnak tűnő telepítés tűz esetén bizony könnyen
csődöt mondhat. A tűz, amely kb. 1000 OC környezeti hőmérsékletet jelent, átrendezi
a telepítéskor gondolt villamos és mechanikai elképzeléseinket. Villamos szempontból
az jelent gondot elsődlegesen, hogy a rézből készült vezető erek olvadási pontja
kb. 1083 OC, tehát még éppen tudja teljesíteni villamos szempontból a funkcióját.
A vezeték ellenállása megnövekszik, a vezető erek mechanikai szilárdsága pedig
egy "lágyra gyúrt tésztáéhoz" hasonlítható. A megnövekedett ellenállás következtében
a hálózaton nem lehet nagyobb feszültségesés a megengedettnél, mivel az a villamos
fogyasztók üzemzavarához vezetne. Mechanikai szempontból a rögzítési módok
megválasztásánál pedig a tűz esetén keletkező "lágy" állapotot kell figyelembe
venni a normál környezeti hőmérsékleten végzett hálózatszerelés esetén is.
Nem különbözik a helyzet a tűzvédelmi kötődobozok, valamint a kábelrögzítő
szerkezetek esetében sem. Az acélszerkezetek húzószilárdsága ugyanis a szobahőmérsékleten
számított értéknek a századrészére csökken 1000 OC-on. Ezért szükséges az együttesen
bevizsgált, "mechanikailag és villamosan" erősen túlméretezett építőelemeket
használni, és azt kötelezően bizonylatolni a funkciómegtartó kábel- és vezetékrendszerek
telepítésekor.
A funkciómegtartó nyomvonal kiépítésének elvi vázlatát mutatja a 3. ábra.
Az ábra egy három szinten átmenő kábelnyomvonal-részleten foglalja össze
a szerelési előírásokat, valamint az egyes szerelési módoknál előírt jelölési
rendszert. A nyomvonal helyének megválasztásakor figyelembe kell venni más
rendszerek befolyását is. A funkciómegtartó hálózat nem vezethető egy nyomvonalon,
pl. azonos kábeltálcán más rendeltetésű kábelekkel, mivel azok nem voltak
ott a tartós funkciót megállapító laboratóriumi vizsgálaton. Amikor a kábeleket,
vezetékeket más műszaki rendszerek közelében létesítjük, ezáltal ott egy
komplex rendszer jön létre, ahol ilyenkor az összes üzemszerű esetre (normál
üzem, javítások, vizsgálatok stb.) ki kell zárni a kábel- és vezetékrendszer
veszélyeztetését. Ez történhet:
. a berendezésektől való távolságtartással, vagy
. elválasztások alkalmazásával.
A függőleges szakaszokba beiktatott vízszintes iránytöréssel akadályozható
meg a függőleges kábelszakasz tűz esetén történő elszakadása. A függőleges
kábellétrán vezetett nyomvonal esetén a kábeleket egymástól 100 mm távolságban
fektessük. A függőleges kábeltartón vezetett nyomvonal építésénél feltétlenül
be kell tartani, hogy a függőleges szakaszok hossza nem lehet több mint max.
3,5 m. A megengedett hajlítási sugarú irányváltoztatásnál az irányváltás
előtt és után is közvetlenül rögzítő- bilinccsel rögzíteni kell a nyomvonalat.
Az egyes kábelgyártók mindig megadják a megengedett hajlítási sugár értékét.
A megengedett hajlítási sugár betartása nagyon fontos, semmiképpen nem szabad
a kábelt "90 fokkal" megtörni, mert nem csak az történik, hogy a vezeték
szigetelése megsérül, hanem a rézvezető ér is megnyúlik, és ezáltal megnő
a rézvezető ellenállása. A 3. ábra szerinti mintapéldán az iránytörések az
egyes szinteknél az álpadló alatt lettek kialakítva. A függőleges nyomvonalszakasz
helyének megválasztásánál tehát figyelembe kell venni, hogy az iránytörésként
beiktatott vízszintes szakaszok hossza minimálisan 0,3 m, amely megnövelésre
kerül a megengedett hajlítási sugár távolságokkal.
A vízszintes szakasz minimális hossza tehát, 0,3 m, és hozzáadva a megengedett
hajlítási sugártávolságok öszszegét. A függőleges kábelnyomvonal biztonságát
fokozhatjuk, amennyiben a födémáttöréseknél látható tűzterjedésgátló kábelátvezetést
alkalmazunk. A kábelátvezetések tűzállósági fokozata nem lehet kisebb a funkciómegtartó
hálózat tűzállósági értékénél. A födémáttörés helyén egy fali jelölő táblával
ennek tényét dokumentálni is kell. Jelen példánk esetében S90 jelöli a 90
perces tűzállósági fokozatot. A 3. szinten jelöltünk meg egy nyomvonalszakasz-elágazást,
amelyet az ábrán is látható E30-as tűzvédelmi kötődoboz segítségével lehet
megoldani. A tűzvédelmi kötődobozok, valamint a tartószerkezetek rögzítéséhez
szintén csak bevizsgált rögzítőelemek használhatók. A tűzvédelmi kötődobozoknál
különös tekintettel kell lenni a kábelek, vezetékek bevezetéseire. A bevezetések
mindig veszélyeztetve vannak. A telepítést végző szakembernek itt arra kell
ügyelnie, hogy a szigetelés semmilyen körülmény között ne sérüljön meg vagy
kerüljön veszélybe. Ehhez mindig be kell kalkulálni azokat a lehetséges mozgásokat,
melyek a kábelre (vezetékre) hatással lehetnek. Telepítés előtt gondoljuk meg,
és mindig abból kell kiindulni, hogy az elosztókba, készülékekbe, csatornákba
vagy aknákba irányuló bevezetéseket, amelyek benyúlnak a közlekedési utakba,
lökés, húzás, nyomás fogja érni. Ilyen helyen tehát stabil, tisztán tartható
bevezetéseket kell választani, melyek minden helyzetben biztos tartást adnak.
A bevezetések mindig legyenek tömörek, hogy ne juthasson be por, szennyezés
és nedvesség. A funkciómegtartó nyomvonalszakasz funkciómegtartását E30-as
táblával jelöltük minden szinten. N. L.