A konyha és étkező EIB-funkciójának a megtervezése
2006/4. lapszám | netadmin | 5294 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A konyha és étkező EIB-funkciójának a megtervezése Felmérések szerint az emberek a lakásban ébren töltött idejük negyven százalékát a konyhában töltik, a konyha a nappali zóna része. Az úgynevezett étkezős konyhában a családi étkezés is a konyháb...
Felmérések szerint az emberek a lakásban ébren töltött idejük negyven százalékát
a konyhában töltik, a konyha a nappali zóna része. Az úgynevezett étkezős konyhában
a családi étkezés is a konyhában zajlik. A konyhában három fő hely van: a tűzhely,
a vízvételi hely és a hűtött tárolóhely. Ezek térbeli kapcsolata alapvetően
meghatározza a konyha működését. Jobbkezes háziasszony esetében tehát a konyhai
technológiai sorrend balról jobbra a következő: hűtőszekrény, lerakóhely, alatta
mosogatógép, mosogató, munkafelület, tűzhely, tálalófelület. Minden társult
térben álló konyhánál biztosítani kell a mesterséges, jó hatásfokú szag- és
páraelszívást. A villamos szerelvényezésnél fokozottan ügyelni kell a balesetveszély
elkerülésére. Ezért villamos csatlakozóaljzat ne kerüljön a tűzhely, valamint
a mosogató mögé. Az otthoni balesetek zömét a konyhában szenvedjük el. A korszerű
berendezések biztonságosak, ha szakszerűen kezeljük őket. Ahhoz viszont differenciált,
árnyékmentes világítás kell. A konyhai pultos munkához helyi világítás szükséges,
ami káprázatmentesen a pulton folyó tevékenységet világítja meg. Olyan világítási
kép szükséges, ahol egyszerre használjuk az általános és helyi megvilágítást,
hogy elkerüljük az erős fény-árnyék kontrasztot. A konyha és étkező alaprajzi
elrendezését, valamint az EIB terepi készülékek kiosztását az 1. ábra mutatja.
Mivel a konyha az étkezővel egy légteret alkot, ezért a hőmérsékletet csak
egy szobatermosztáttal érzékeljük.
A konyhai bútor kialakításából fakadóan a közüzemi kiállások kötöttek, és azok későbbi megváltoztatása magas költségekkel jár, ezért a villamos csatlakozó helyek, valamint az EIB-funkciók kialakításánál nagy körültekintéssel kell eljárni. Korábban [9] kitértünk arra, hogy a legtöbb helyen esztétikai okokból nem engedik a vízszintes irányú csövezést, és látható helyen a kötődobozok elhelyezését. Korszerű csövezési technológiát egyesítve egyes gyártók speciális kötődobozaival elkerülhető a kényszerítő nyomvonalvezetés. Bizonyos EIB-építőelemek közvetlenül a szerelvénydobozba szerelhetők, ezáltal az erősáramú vezetékezés nagymértékben lecsökkenthető. Az egyes szerelési módokat bemutató képsorozaton jól követhető egy EIB-kapcsolószenzor [1] beszere-lése a kötődobozba. Erre a szerelési megoldásra általában akkor kerülhet sor, amikor az építtető csak egy "alapmodul" kiépítését kéri a kezdeti telepítéskor, és ilyenkor hagyományos mechanikus kapcsolóelemeket alkalmaz EIB-taszterek helyett. Ez a megoldás akkor is indokolt, amikor a fal felülete nem megfelelő minőségű, a szerelvényezés helyén a kapcsolótest nem tud teljes felületével támaszkodni a falazatra. Ebben az esetben a tűs csatlakozóval rendelkező EIB-taszter a működtetéskor bizonytalanságot eredményezhet a hibás telepítés következményeként. Nem csak szereléstechnikailag, hanem költségoldalról is kedvezőbb egy ilyen szerelési mód választása. Egy elosztóba szerelt szabályozó-dimmelő aktorhoz képest árban akár a fele költségű is lehet a képeken látható alkalmazás. Másik szempont a költség és az egyszerű, de megbízható szerelés mellett a szerelvények megjelenési formája.
Ezzel bizony sokszor nem lehet mit kezdeni, mert a formaváltozatokból végül is az építtető választása dönt. Egy lakáson belül ugyanis az összes villanyszerelési szerelvénynek azonos megjelenésűnek kell lennie. Legyen az kapcsoló, csatlakozóaljzat vagy TV-csatlakozóhely. Hasonlóan szerelhető egy kapcsoló-szabályozó aktor EIB-taszterrel a képen látható módon. A kábelezés a szerelvénydobozon belül közvetlenül elvégezhető. Bár a szereléstechnológia lehetővé tenné, hogy közvetlenül a világítótestek fölé szereljük az aktort, viszont egy későbbi beavatkozásnál nehezen viselik az építtetők a lakásban okozott felfordulást egy helyszíni beavatkozás esetén. A képen látható módon történő szerelésnél az aktor helyének a beazonosítása, valamint a helyszíni beavatkozás különösebb gond nélkül elvégezhető. A képsorozaton bemutatunk egy több elemből álló szerelvényhely-kialakítást, akár felső irányú, födémből "le irányba", vagy aljzatból történő csövezés esetére. A 2. ábra foglalja össze a konyha és étkezőhelyiségek tervezéséhez szükséges program- és adatlapokat. A program- és adatlapok rendszeréből az ábrán látszik [2], hogy ezekben a helyiségekben a későbbiek során nincs tervezve bővítés, ezért a csövezés véglegesíthető.
A 3. ábra a megvilágítási csoport programlapját mutatja. A programlap alapján látható, hogy az egy légtérben lévő két helyiségben 4 db világítási csoport van kialakítva. A világítási csoportok működtetéséhez szükséges terepi készülékeket, valamint azok funkcióját az EIB-hálózatban a 2 db megvilágítás programlap tartalmazza. A megvilágítás-1 programlap a 4. ábrán látható, míg a megvilágítás-2 programlapot az 5. ábra mutatja. A programlapok kitöltésének és a táblázat egyes oszlopainak a részleteit a [7] témakörnél tárgyaltuk. Mivel a két helyiség egy légtérben van, ezért a hőmérséklet szabályozása egy szobatermosztáttal és egy időprogram-vezérléssel történik. A 4. ábra programlapján látható, hogy a "0" és "1" világítási csoportot egy 2xEIB nyomógombbal működtetjük, a főelosztószekrény A4 és A5 sorkapocspontjain keresztül. Az aktuális nyomólap számát piros színnel jelöltük a táblázatban. Mindkét világítási csoport a riasztás-, pánik-, valamint a központi funkció-csoportba tartozik. Az 5. ábrán az étkező "2" és "3" világítási csoportjának a funkciói követhetők végig. A világítási csoportokat egy 2x EIB nyomógombbal működtetjük, a főelosztó szekrény A12, és A13 sorkapocspontjain keresztül. Mindkét világítási csoport beletartozik a riasztás-, pánik-, valamint a központi funkció-csoportba. A konyhai 2x nyomógomb adatlapja látható a 6. ábrán. Az 1-es nyomólappal az L7 mennyezeti világítást, míg a 2-es nyomólappal a konyhai munkaasztal F1 helyi megvilágítását vezéreljük. A 7. ábrán az étkező világítását vezérlő 2x nyomógombjának az adatlapja látható. Az 1-es nyomólappal az étkező L6 mennyezeti világítását, míg a 2-es nyomólappal a falikarok világítását kapcsoljuk. A 8. ábrán a helyiségtermosztát programlapja látható. A termosztát az anyagjegyzékben 18-as sorszámmal szerepel. Az EIB-vonalon az eszköz az 1.1.17 fizikai címet kapta felprogramozáskor, és az 1.1.4 fűtésvezérlő aktor "D" csatornáját vezérli. A fűtésvezérlő aktor helyileg a központi elosztóba került beépítésre [6], és közvetlenül a D2-es pontján keresztül vezérli a fűtésvezérlő mágnesszelepet. A konyha- és étkezőfűtés időprogramját mutatja a 9. ábra. Hétköznapokon 5:00-kor, 13:00-kor és 17:00-kor kapcsol be, valamint napközben 8:30-kor, 15:00-kor és 21:00- kor kapcsol ki a fűtés. Hétvégén változik a fűtési program napi lefutásának a menete. Ekkor 7:00-kor kapcsol be és 22:00-kor kapcsol ki a fűtés, ezzel igazodva a család heti életviteléhez. Az időprogram az épületfelügyeleti kijelzőegység negyedik programlapjára kerül a felhasználható nyolc közül. Ezért változatlan a kijelzőegység fizikai címe, valamint az anyagjegyzékbeli sorszáma.
Nagy Lajos
