Statika és villanyszerelés
2005/9. lapszám | netadmin | 11 909 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Statika és villanyszerelés Ez alkalommal Pusztai János urat kértük fel, adjon rövid áttekintést a villanyszerelés és a statikailag jelentős épületrészek közötti összefüggésről. Az építőipari szakmában eltöltött sok évtizedes kivitelezői, te...
Statika és villanyszerelés
Ez alkalommal Pusztai János urat kértük fel, adjon rövid áttekintést
a villanyszerelés és a statikailag jelentős épületrészek közötti összefüggésről.
Az építőipari szakmában eltöltött sok évtizedes kivitelezői, tervezői és műszaki
ellenőri tapasztalatom alapján a kérdésről a következő összegzést lehet adni.
A
villanyszerelő munkákra készüljön kiviteli tervdokumentáció. A képzett, jogosultsággal
rendelkező tervező rendelkezik a szükséges szakmai- és anyagismerettel, ismeri
a szabványokat és az áramszolgáltató igényeit. Rendkívül fontos, hogy terveit
az építtető igényei szerint készítse el, egyeztetesse az építész, statikus és
épületgépész tervezőkkel. Az egyeztetésből a statikus véleményét vegye figyelembe,
mérlegelje az épületszerkezetek és a villanyszerelő munka viszonyát, a villanyszerelő
lehetőségeit.
A következőkben kiemelnék néhány különösen fontos területet, a villanyszerelő
elkerülhetetlen találkozását az épületszerkezetekkel.
• Tetőtartóra feszített kábel-betáp esetén ügyelni kell arra, hogy a fém tartószerkezet
csak jó állapotú fagerendákhoz, megfelelő kötőelemekkel legyen rögzítve.
• A homlokzatra feszített kábel-betáp tartó fémhorog rögzítése körültekintést
igényel. A fal szerkezete szilárd, a fészek fecskefarkú kialakítású legyen.
A horog rögzítése finom adalékú beton legyen (gipsz nem lehet!), a betonozás
után min. 7 nap kötési időt tartani kell a kábel rákötése előtt.
• A földkábeles betáp helyének kialakítását az építésvezetőtől (generálvállalkozótól)
kell kérni. Itt ugyanis az épületszerkezetek áttörésén és a vízszigetelésen
szakszerű kábel-átvezetést kell kialakítani. Az átvezető cső átmérője 4-5 cm-rel
legyen nagyobb a kábelnél, és rugalmas szigetelőmasszával töltsék ki. Ez az
épület-mozgás, süllyedés miatt szükséges, hogy a kábelben szakadás ne történjen.
• Az épületen belüli villamos táblák, szekrények, mérőhelyek nagyobb terjedelme
miatt külön figyelmet kell fordítani elhelyezésükre, beépítésükre. Ezeket a
berendezéseket erre a célra kialakított fülkékben, a tartószerkezetek megbontása,
vésése nélkül kell elhelyezni.
Az épületek szerkezeti rendszerei bővültek, különösen az utóbbi 15 évben. A
hagyományos tégla falazattól a kis-, közép- és nagyblokkos, paneles és monolit
vasbeton-vázas szerkezetek mellett előregyártott vasbeton pillér és acélvázas
függőleges teherhordó rendszert alkalmazunk.
A födémszerkezetek típusai is bővültek: acélgerendák közötti poroszsüveg-boltozatokon,
tégla-boltozatokon, monolit és előregyártott vasbeton födémeken kívül, hő- és
vízszigetelt trapézlemezből és szendvicspanelekből készítünk födémeket.
A felsorolt függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek a villanyszerelőtől
külön-külön gondos munkát igényelnek, olyan módon, hogy azok sérülést, károsodást
ne szenvedjenek. A felsorolt szerkezetekkel kapcsolatosan néhány gyakorlati
tanács a villanyszerelők részére a következő.
A falhoronyvésést a mai napig kézi vésővel, kalapáccsal készítik jelentős mértékben.
Nagyon fontos az éles, karbantartott véső használata, és a vésési technika helyes
alkalmazása.
A gépi horonymarás porzsákkal ellátva akkor eredményes, ha a gép folyamatos
karbantartásáról gondoskodunk.
A hagyományos fal- és födémszerkezeteknél a vésés mélysége és a roncsolás mértéke
függ az alkalmazott szerszám minőségétől és a vésési technikától. A vízszintes
hornyok készítése válaszfalaknál a falvastagság 1/3-ánál nagyobb nem lehet.
Főfalaknál a mélység és a horonyhossz helyileg, egyedileg határozható meg.
• A kémények megvésése, áttörése tilos! Ui. a falazott és szerelt kémények falvastagságára,
tömörségére tűz- és életvédelmi okok miatt feltétlenül szükség van.
• Lássuk a kis-, közép- és nagyblokkos falazatoknál és előregyártott vb. födémeknél
alkalmazandó főbb szempontokat. Sok üreget tartalmazó blokktéglák, alacsony
szilárdságú, könnyű adalékokból készülő egyéb elemek esetén a vésések mélysége
- folyamatos vízszintes horonynál - a helyszínen, szakember bevonásával határozható
meg. Az előregyártott vb. födémszerkezetekbe horony nem véshető.
• A paneles épületszerkezetek úgy készülnek, hogy a panel belső oldalán van
15 cm vastag tartó vasbeton fal. Ez előtt hőszigetelés, majd a homlokzati vb.
kéreg van. A panelekbe hornyot vésni nem szabad! A meglévő csatornákat kell
felhasználni, ill. falon kívüli szerelést kell alkalmazni. A födémpanel vb.
lemezszerkezet, az e fölötti hangszigetelő rétegben vezették a villamos vezetéket,
és vitték át az alsó helyiségbe. A vb. födémpanelt nem szabad megvésni! A hornyok
és a falon kívüli vezetékek elhelyezésén kívül lehetőség van az aljzatbetonban
lépésálló csövet, horonyba helyezve vezetni.
• A könnyűszerkezetes építési módszereknél a pillér- és gerendaszerkezeteket
vésni, fúrni, vágni nem szabad! A szerelt oldalfal- és födémszerkezetekben (ha
szerelésük több rétegben, a helyszínen készül) megfelelő segédvázakra szerelt
vezetékek a hő- és hangszigetelésben helyez-hetők el.
A gyárilag készített és a helyszínen szerelt szendvicspanel fal- és födémelemeket
megbontani tilos. Ebben az esetben szerelősínek, csatornák, tartó segédváz-szerkezetek
és függesztékek alkalmazhatók.
A felsorolás nem lehetett teljes körű. Gondolkodásra, a szakmák közötti együttműködésre
talán sikerül a tisztelt villanyszerelő szakemberek figyelmét felhívni. Bármilyen
jellegű is legyen a villanyszerelő munka, érdemes egy-két megbeszélést tartani,
és a szakszerű válaszokat célszerű meghallgatni, a munka során alkalmazni: így
lehet az esetleges problémákat megelőzni.