Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Statika és villanyszerelés

2005/9. lapszám | netadmin |  11 909 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Statika és villanyszerelés Ez alkalommal Pusztai János urat kértük fel, adjon rövid áttekintést a villanyszerelés és a statikailag jelentős épületrészek közötti összefüggésről. Az építőipari szakmában eltöltött sok évtizedes kivitelezői, te...

Statika és villanyszerelés

Ez alkalommal Pusztai János urat kértük fel, adjon rövid áttekintést a villanyszerelés és a statikailag jelentős épületrészek közötti összefüggésről.
Az építőipari szakmában eltöltött sok évtizedes kivitelezői, tervezői és műszaki ellenőri tapasztalatom alapján a kérdésről a következő összegzést lehet adni.
A villanyszerelő munkákra készüljön kiviteli tervdokumentáció. A képzett, jogosultsággal rendelkező tervező rendelkezik a szükséges szakmai- és anyagismerettel, ismeri a szabványokat és az áramszolgáltató igényeit. Rendkívül fontos, hogy terveit az építtető igényei szerint készítse el, egyeztetesse az építész, statikus és épületgépész tervezőkkel. Az egyeztetésből a statikus véleményét vegye figyelembe, mérlegelje az épületszerkezetek és a villanyszerelő munka viszonyát, a villanyszerelő lehetőségeit.
A következőkben kiemelnék néhány különösen fontos területet, a villanyszerelő elkerülhetetlen találkozását az épületszerkezetekkel.
• Tetőtartóra feszített kábel-betáp esetén ügyelni kell arra, hogy a fém tartószerkezet csak jó állapotú fagerendákhoz, megfelelő kötőelemekkel legyen rögzítve.
• A homlokzatra feszített kábel-betáp tartó fémhorog rögzítése körültekintést igényel. A fal szerkezete szilárd, a fészek fecskefarkú kialakítású legyen. A horog rögzítése finom adalékú beton legyen (gipsz nem lehet!), a betonozás után min. 7 nap kötési időt tartani kell a kábel rákötése előtt.
• A földkábeles betáp helyének kialakítását az építésvezetőtől (generálvállalkozótól) kell kérni. Itt ugyanis az épületszerkezetek áttörésén és a vízszigetelésen szakszerű kábel-átvezetést kell kialakítani. Az átvezető cső átmérője 4-5 cm-rel legyen nagyobb a kábelnél, és rugalmas szigetelőmasszával töltsék ki. Ez az épület-mozgás, süllyedés miatt szükséges, hogy a kábelben szakadás ne történjen.
• Az épületen belüli villamos táblák, szekrények, mérőhelyek nagyobb terjedelme miatt külön figyelmet kell fordítani elhelyezésükre, beépítésükre. Ezeket a berendezéseket erre a célra kialakított fülkékben, a tartószerkezetek megbontása, vésése nélkül kell elhelyezni.
Az épületek szerkezeti rendszerei bővültek, különösen az utóbbi 15 évben. A hagyományos tégla falazattól a kis-, közép- és nagyblokkos, paneles és monolit vasbeton-vázas szerkezetek mellett előregyártott vasbeton pillér és acélvázas függőleges teherhordó rendszert alkalmazunk.
A födémszerkezetek típusai is bővültek: acélgerendák közötti poroszsüveg-boltozatokon, tégla-boltozatokon, monolit és előregyártott vasbeton födémeken kívül, hő- és vízszigetelt trapézlemezből és szendvicspanelekből készítünk födémeket.
A felsorolt függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetek a villanyszerelőtől külön-külön gondos munkát igényelnek, olyan módon, hogy azok sérülést, károsodást ne szenvedjenek. A felsorolt szerkezetekkel kapcsolatosan néhány gyakorlati tanács a villanyszerelők részére a következő.

A falhoronyvésést a mai napig kézi vésővel, kalapáccsal készítik jelentős mértékben. Nagyon fontos az éles, karbantartott véső használata, és a vésési technika helyes alkalmazása.
A gépi horonymarás porzsákkal ellátva akkor eredményes, ha a gép folyamatos karbantartásáról gondoskodunk.
A hagyományos fal- és födémszerkezeteknél a vésés mélysége és a roncsolás mértéke függ az alkalmazott szerszám minőségétől és a vésési technikától. A vízszintes hornyok készítése válaszfalaknál a falvastagság 1/3-ánál nagyobb nem lehet. Főfalaknál a mélység és a horonyhossz helyileg, egyedileg határozható meg.
• A kémények megvésése, áttörése tilos! Ui. a falazott és szerelt kémények falvastagságára, tömörségére tűz- és életvédelmi okok miatt feltétlenül szükség van.
• Lássuk a kis-, közép- és nagyblokkos falazatoknál és előregyártott vb. födémeknél alkalmazandó főbb szempontokat. Sok üreget tartalmazó blokktéglák, alacsony szilárdságú, könnyű adalékokból készülő egyéb elemek esetén a vésések mélysége - folyamatos vízszintes horonynál - a helyszínen, szakember bevonásával határozható meg. Az előregyártott vb. födémszerkezetekbe horony nem véshető.
• A paneles épületszerkezetek úgy készülnek, hogy a panel belső oldalán van 15 cm vastag tartó vasbeton fal. Ez előtt hőszigetelés, majd a homlokzati vb. kéreg van. A panelekbe hornyot vésni nem szabad! A meglévő csatornákat kell felhasználni, ill. falon kívüli szerelést kell alkalmazni. A födémpanel vb. lemezszerkezet, az e fölötti hangszigetelő rétegben vezették a villamos vezetéket, és vitték át az alsó helyiségbe. A vb. födémpanelt nem szabad megvésni! A hornyok és a falon kívüli vezetékek elhelyezésén kívül lehetőség van az aljzatbetonban lépésálló csövet, horonyba helyezve vezetni.
• A könnyűszerkezetes építési módszereknél a pillér- és gerendaszerkezeteket vésni, fúrni, vágni nem szabad! A szerelt oldalfal- és födémszerkezetekben (ha szerelésük több rétegben, a helyszínen készül) megfelelő segédvázakra szerelt vezetékek a hő- és hangszigetelésben helyez-hetők el.
A gyárilag készített és a helyszínen szerelt szendvicspanel fal- és födémelemeket megbontani tilos. Ebben az esetben szerelősínek, csatornák, tartó segédváz-szerkezetek és függesztékek alkalmazhatók.
A felsorolás nem lehetett teljes körű. Gondolkodásra, a szakmák közötti együttműködésre talán sikerül a tisztelt villanyszerelő szakemberek figyelmét felhívni. Bármilyen jellegű is legyen a villanyszerelő munka, érdemes egy-két megbeszélést tartani, és a szakszerű válaszokat célszerű meghallgatni, a munka során alkalmazni: így lehet az esetleges problémákat megelőzni.