Gondolatok a dobozokról és a dobozelhelyezésről gipszkarton falakba
2005/9. lapszám | netadmin | 3243 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Gondolatok a dobozokról és a dobozelhelyezésről gipszkarton falakba Gipszkartonnal építeni nagyon könnyen lehet. Villámgyorsan felépíthetők a válaszfalak, pillanatok alatt elkészíthetők a burkolatok, tetőtéri borítások. A gipszkarton tábl...
Gondolatok a dobozokról és a dobozelhelyezésről gipszkarton falakba
Gipszkartonnal építeni nagyon könnyen lehet. Villámgyorsan felépíthetők a válaszfalak,
pillanatok alatt elkészíthetők a burkolatok, tetőtéri borítások. A gipszkarton
táblák mögötti térbe kerülhetnek a hő- és hangszigetelő anyagok, a víz- és fűtésszerelési
csövek, és ebben a térben helyezkednek el a villamos kábelek és csövek is. Magára
a gipszkarton táblára pedig fel kell szerelni a különböző kapcsolókat, aljzatokat,
és ki kell alakítani a villamos kötések helyét. Ezekhez a feladatokhoz szükségesek
a különféle gipszkarton szerelvénydobozok, valamint elágazódobozok, melyeknek
két fő feladata van: a szigetelt üregek biztosítása a készülékek, kötések számára,
illetve a szerelvények megfelelő rögzítése.
Nézzük először a dobozelhelyezés technológiáját. A süllyesztett
szerelésnél a dobozokat előre össze lehet csatlakoztatni és úgy beépíteni az
elkészített - kivésett vagy szerszámmal kimart - üregbe. Ha az elhelyezés nem
pontosan történik (nem az adott helyre kerül, nem vízszintesen vagy függőlegesen
állnak a dobozok stb.), akkor egy véső, egy kalapács és egy kis gipsz segítségével
van mód a korrigálásra. Gipszkarton fal esetén nem hibázhatunk! A gipszkarton
dobozokat a táblán kivágott nyílásokba kell beépíteni. A dobozokat elölről a
támasztóperem, hátulról a csavarok végére szerelt támasztófülek rögzítik. Ha
egy doboz helyét a táblán kivágtuk, akkor már nem rakhatjuk 1 cm-el odébb a
dobozt és a szerelvényt. Előre át kell gondolni, hogy a szerelvények vagy kötések
hová fognak kerülni, miként és milyen irányból történik a csövezés, a kábelezés.
Ha az üreget rossz helyre vágtuk, javítani csak amatőr barkácsolással lehet
vagy az egész lap cseréje szükséges, ami viszont nem gazdaságos.
A gipszkarton dobozok elhelyezésénél nagyon fontos a megfelelő szerszámok használata.
A szerelvények elhelyezéséhez a dobozok számára kerek nyílások szükségesek.
A szögletes dobozok elhelyezéséhez is kerek nyílások kellenek a doboz sarkainál,
majd a doboz méretének megfelelően kell a szögletes üreget elkészíteni. A kőrkivágó
szerszámok átmérőjének pontosan egyeznie kell a dobozok átmérőjével! Ha a nyílás
nagyobb átmérőjű, mint a doboz akkor a dobozperem nem tudja a dobozt megtartani
és az a falba beeshet. Kisebb nyílás esetén viszont a dobozt be sem lehet építeni.
Ha már a dobozperemet említettük, beszéljünk a profi szerszámokról is. A kőrkivágó
szerszámok nagy része csak a megfelelő átmérőjű nyílás elkészítésére alkalmas.
Ha ebbe a nyílásba helyezzük el a dobozt, majd abba a szerelvényt, akkor a szerelvények
a dobozperem miatt a faltól picit el fognak állni. A megoldás erre a problémára
az, ha olyan szerszámot használunk, ami a dobozperemnek is kimar egy süllyesztéket.
A "találékony" szerelő persze ezt a problémát is igyekszik megoldani, például
egy késsel, amivel a nyílás szélét lekapargatja a dobozperem számára. Ez megint
nem egy profi megoldás, mindamellett időigényes is.
Másik fontos dolog a szerelvények sorolása. A hagyományos megoldás egy mérőszalag
és egy vizimérték egyidejű használata. A vizimértékkel a függőleges vagy vízszintes
tengelyt, míg a mérőszalaggal a 71 mm-es sorolótávolságot jelölhetjük fel. Ez
szintén egy lassú megoldás. Már léteznek olyan szerszámok, illetve sablonok,
amelyekkel a dobozok üregeit sokkal egyszerűbben, gyorsabban és pontosabban
jelölhetjük fel és vághatjuk ki. Azon kollégáknak, akik rendszeresen szerelnek
gipszkartonba, feltétlenül ajánlom ezek használatát.
Tegyünk említést a szerelvények rögzítéséről is. A gyártók a szerelvényeket
általában rögzítőkarmokkal szállítják, melyek segítségével a szerelvények a
dobozba rögzíthetők.
Gipszkarton dobozokba a szerelvényeket karmokkal rögzíteni tilos!
A gyártók a gipszkarton dobozokat szerelvényrögzítő csavarokkal szállítják,
amelyek segítségével a szerelvények a keretnél fogva rögzíthetők. Miért nem
lehet a karmokkal rögzíteni? Azért, mert a gipszkarton fal egy üreges szerkezet,
melynek van egy tartószerkezete (igen gyakran fémből), valamint a bevezetőben
említett csövek, kábelek is megtalálhatók benne. A gipszkarton dobozok műanyagból
készülnek, és a doboz falát kívülről nem támasztja semmi.
Ha a karmokkal próbálnánk a szerelvényt rögzíteni, a doboz előbb deformálódna,
majd a hegyes és éles karmok a doboz oldalát kilyukasztanák és a szigetelt üreg
máris megsérülne. A dobozból kilógó karom pedig az üreges szerkezetben található
anyagok sérülését okozhatná, valamint érintésvédelmi problémákat is felvetne.
Térjünk rá a dobozokra! Első közelítésként azt mondhatnánk, hogy a gipszkarton
dobozok csak variációk egy témára, mivel nagyon hasonló a felépítésük, méretük.
Elölről támasztóperem, hátulról támasztófülek rögzítik bármelyiket. Mindegyiken
vannak szerelvényrögzítő csavarok és nyílások a csövek, kábelek fogadására,
és általában még az átmérőjük is azonos: 68 mm. Ez valóban így van, viszont
mint oly sok más esetben is, az ördög itt is a részletekben bújik meg. Néhány
dologra szeretném felhívni a figyelmüket, ami a gipszkarton dobozok kiválasztásánál
fontos lehet.
Az egyik lényeges különbség a dobozok anyaga. Nem jó, ha a doboz túlságosan
puha, mert a doboz rögzítésekor a peremet a nyílásba "behúzhatjuk", de az sem
jó, ha túl kemény, mivel 100%-ban kör alakú nyílást kivágni még profi szerszámmal
sem könnyű, és a túl merev doboz az ilyen nyílásba nem, vagy csak nehezen helyezhető
be. Itt kell megemlítenem, hogy a gipszkarton dobozok alapvetően nem halogénmentes
anyagból készülnek. Néhány gyártónak van halogénmentes dobozcsaládja is, mely
dobozokat az előírásoknak megfelelően középületekben (óvodák, iskolák, repülőterek,
pályaudvarok, egészségügyi intézmények stb.) kötelező alkalmazni.
Apró, de bosszantó dolog, ha a támasztófülek csavarjaihoz és a szerelvényrögzítő
csavarokhoz nem tudjuk ugyanazt a csavarhúzót használni.
Manapság a támasztófülek szinte kivétel nélkül fémből készülnek, de a kereskedelemben
kapható műanyag támasztófüles doboz is. Ezeket a dobozokat nem ajánlom, mivel
a műanyag fülben a fém csavar elforoghat vagy később, használat közben a fül
eltörhet és a doboz szerelvényestől kimozdulhat.
A gipszkarton dobozok sorolása a beépítési technológia miatt előzetesen nem
lehetséges. Néhány gyártó szerelvénydobozai a beépítés után kis összekötő alagutak
segítségével sorolhatók. Ez praktikus és gyors segítség lehet a szerelvények
sorolt beépítésekor.
A gipszkarton dobozok is többféle kitörhető perforációval készülnek. Ezek mennyisége,
alakja és mérete is fontos. Ha kábellel szerelünk, akkor különösen fontos az,
hogy a perforáció egy szűkülő nyílás közepén legyen. Ez azért lényeges, mert
a kábel külső átmérőjénél valamivel kisebb perforációt célszerű kitörni és azon
a kábelt áthúzni. Így a kábel a nyílásban megszorul, s nem esik ki belőle. Bosszantó
dolog, ha a szerelvény bekötése közben a kábel egyszer csak eltűnik a dobozból.
Gégecsővel történő csatlakozáskor előnyös, ha a nyílás ovális, mivel csatlakoztatás
előtt a cső oldalát kissé össze kell nyomni s így az a nyílásba beszorul. A
kábelek, illetve csövek húzásmentesítése ezekkel a kialakításokkal biztosíthatók.
Nemrég találkoztam néhány kollégával, akik lelkesen beszéltek egy újfajta dobozról,
ahol a bevezető nyílások helyett egy gumimembrán található és azon mindenki
olyan méretű nyílást készíthet, amilyet akar. Elsőre érdekesnek tűnt a megoldás,
de attól tartok, hogy pont a húzásmentesítés az, ami nem megoldott egy vékony
gumimembránnal. Mennyire tart ez a membrán, és mi biztosítja, hogy lyukasztás
után nem szakad tovább? Hogy ez jó megoldás-e vagy sem, azt majd az idő és gyakorlat
fogja eldönteni.
Végül úgy gondolom, nem hagyhatom figyelmen kívül a dobozok árát. Az utóbbi
években nagyon sok új doboz jelent meg a piacon. Ezek árban és minőségben is
igen különböznek egymástól. Tapasztalatom szerint az olcsóbb ár a gyengébb minőséggel
párosul, míg a magasabb ár jellemzően a magasabb minőséget jelzi. Általánosságban
a dobozok árai a kiélezettebb verseny miatt stagnálnak vagy csökkennek. Hogy
melyik dobozt érdemes beépíteni? Véleményem szerint azt, amelyikkel a munkát
a leggyorsabban és a legjobb minőségben lehet elvégezni a megrendelő teljes
megelégedésére. A döntés itt is a kivitelező kezében van.
Egy elkészült villamos kivitelezés esetén fontos, hogy a kivitelező olyan munkát
adjon ki a kezéből, mellyel kapcsolatban reklamáció a későbbiekben sem merül
fel. Bizonytalan minőségű termékekkel nem érdemes kísérletezni. Persze tudom,
hogy nagy a kísértés, mert a kereskedők egymással versengve kínálnak újabb és
újabb dobozokat néha szinte hihetetlenül alacsony áron. S mivel sokszor a vállalási
ár nullszaldó körüli, az anyagáron kellene valamilyen nyereséget elérni.
A döntés nem könnyű, de úgy gondolom a minőségi munka, minőségi anyagokkal a
legjobb ajánlólevél egy következő munka elnyeréséhez és a legmegnyugtatóbb a
kivitelező számára is.
S mit lehet tenni, ha a minőségibb gipszkarton doboz - amit szívesen beépítenénk
- drágább, mint amit a költségvetésünk elbír?
Alkudni! Minél nagyobb a mennyiség, minél magasabb az érték, annál jobb az alkupozíció.
Az üzlet mindenki számára fontos.
Mucsi Gyula