Energia-tanúsítvány
2005/9. lapszám | netadmin | 2686 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Energia-tanúsítvány 2002 -ben az Európai Unió megfogalmazott egy direktívát, miszerint a nemzeti építési előírásokba be kell vezetni egy olyan eljárást, amely jelzi az egyes létesítmények energetikai jellemzőit, minősíti az adott ingatlanok ...
2002 -ben az Európai Unió megfogalmazott egy direktívát, miszerint
a nemzeti építési előírásokba be kell vezetni egy olyan eljárást, amely jelzi
az egyes létesítmények energetikai jellemzőit, minősíti az adott ingatlanok
energetikai háztartását. Ennek megfelelően a jövő év elejétől bevezetésre kerül
az ún. energia-tanúsítvány, amely egy integrált mérőszám segítségével fejezi
ki egy pontosan meghatározott létesítmény energiafogyasztási paramétereit. Konkrét
formában ez tulajdonképpen egy kísérő adatlap, amit a tulajdoni laphoz lehet
hasonlítani.
Az integrált energetikai mérőszám feltüntetése mellett azonban az energia-tanúsítvány
egy további meghatározó jelentőségű vetülettel is rendelkezik. Tekintettel arra,
hogy bevezetésének célja - összhangban az európai uniós direktívával - az energiatakarékosságra
törekvő, környezetterhelést csökkentő közgondolkozás elősegítése, az energia-tanúsítvány
lényeges célja, hogy egyfelől a korábban épült lakások esetén a mérőszám mellett
feltüntesse az energiatakarékos megoldásokat is, másfelől új ingatlanok vonatkozásában
az építésztervezőket ösztönözze alternatív, energetikailag kedvezőbb megoldások
mérlegelésére az integrált mérőszám segítségével. Ez utóbbi szempont az, amely
hosszú távra ható, döntő jelentőségű a rendelet megalkotói szerint.
Az elmúlt század olajválságait követően szerte a világon bevezettek előírásokat,
szabványokat az energiatakarékosság fokozására, ezek elsősorban a létesítmények
épületfizikai megoldásaira vonatkoznak. Ide tartoznak például a különböző szerkezeti
elemekkel kapcsolatos hőátbocsátási tényezők meghatározása, majd az épületek
különböző felületi elemeinek hasonló értékek szerinti szabványosítása. A most
megjelenő rendelet tulajdonképpen továbbfejleszti a már meglévő előírásokat
abban az irányban, hogy egyfelől megszigorítja az eddig érvényben lévő határértékeket,
másfelől - s ezen van a hangsúly - bevezeti az integrált mérőszámot, amely felöleli
az eddigi épületfizikai előírások szigorított határértékeit, illetve további
paramétereket, energetikai vetületeket is figyelembe véve egységes határértékeket
jelöl ki az egyes épülettípusok számára. A további paraméterek között kell említeni
az épület épületgépészeti fogyasztóit (fűtés, hűtés, melegvíz-ellátás stb.)
éppúgy, mint például a világítási rendszereket. Fontos tehát leszögezni a következőt:
az energetikai tanúsítványban szereplő integrált mérőszám használt létesítmények
esetében egy, a konkrét és aktuális energiafogyasztást rögzítő számérték, célja
az adott ingatlan energetikai hatékonyságának objektív mérése. Új ingatlanok
esetében ez az integrált mérőszám kötelező előírás, ami - tekintettel az építési
engedély kiadására - köti a tervezőt bizonyos energiatakarékos megoldások előnyben
részesítésére. Fontos kiemelni, hogy nemcsak új építésű épületek esnek ebbe
a kategóriába, hanem azok is, amelyeken jelentős, építési engedély kiadásához
kötött felújítási munkálatokat készülnek végrehajtani.
A tervezők feladata tehát annyiban válik összetettebbé az elkövetkező időszakban,
hogy az épületszerkezeti számításokhoz a jövő évtől kezdődően hozzá kell kalkulálni
az összes energiafogyasztó teljesítményét is, úgy, hogy a határérték figyelembe
vételével megtalálják létesítmény számára optimális energetikai megoldást.
Ez természetesen azzal jár, hogy szorosabb együttműködést szükséges kialakítani
a gépész-, illetve villamos tervezővel is, hiszen csak a lehetséges megoldások
optimalizálásával lehet betartani a kötelezően elért határértékeket. Például
az alternatív energiaforrá-sok alkalmazása jelentősen javít az integrált mutatón,
ami viszont további, esetleg nagyobb energiafogyasztók telepítését is lehetővé
teszi, hiszen még így is az adott határérték alatt marad az energiavételezés
(például a klimatizálás kiváltása árnyékolástechnikai eszközökkel, s így szauna
telepítési lehetősége). A használt lakások értelemszerűen nem tudják teljesíteni
az újak számára meghatározott energetikai értékeket, az energia-tanúsítvány
jelentősége itt nem más, mint a kedvezőbb energetikai alternatívák feltárása.
Érdemes egy pillantást vetni a pénzügyi vetületre is: az energia-tanúsítvány
direkt módon befolyásolja a piaci tendenciákat, árakat, azaz tényleges módon
befolyásolhatja az ingatlanok piaci értékét. Az energetikai mérőszám eltérése
két, egyébként teljesen megegyező tulajdonságokkal rendelkező családi ház esetében
a piaci ár jelentős differenciálódásához vezethet: hiszen a mérőszám különbözősége
utal az energiafogyasztás eltérő szintjére, így az épületek különböző technológiai
fejlettségére, s az ebből fakadó rendszeres költségek szintjére is. Az energia-tanúsítvány
bemutatása azon létesítményeknél válik nélkülözhetetlenné, amelyek bármely szempontból
piaci áruvá válnak. Így tehát nemcsak az adásvételnél, hanem például öröklésből
eredő tulajdonosváltozásnál vagy bérbeadási szerződésnél is kísérőlevélként
funkcionál majd a közeljövőben.
A rendelet épületkategóriánként megállapít egy határértéket, amelyhez tehát
a tervezőknek tartaniuk kell magukat, illetve használt lakások esetén egyértelműsíti
az ingatlan energetikai besorolását. Ezen mérőszámok kidolgozása folyamatban
van, egyúttal azonban megjegyzendő, hogy az évek során az ország fejlettségi
szintje, illetve az energiapolitika függvényében a mérőszámok változtathatók.
Az energia-tanúsítvány kiállítása szakértői tevékenység. Ennek megfelelően építészek,
felsőfokú végzettséggel rendelkező villamos és épületgépész szakemberek vállalkozhatnak
arra, hogy elsajátítsanak egy tananyagot, amely feljogosítja őket arra, hogy
ezt a minősítő bizonylatot kiállítsák. Az OLÉH feladatkörébe fog tartozni a
tananyag biztosítása, valamint vizsgabizottságok kijelölése. Jelenleg zajlik
a vizsgaanyag elkészítése, amit írásos és digitális formában is nyilvánosságra
hoznak (utóbbi az Internetre történő felhelyezést tartalmazza, így bárki hozzájuthat
majd). Külön tanfolyam elvégzése nem képezi majd a jogosítvány megszerzésének
feltételét, így kötelező oktatásra nem kerül sor, minden jelentkező önállóan
fog felkészülni. Fontos kiemelni, hogy a jogosultság megszerzésének feltétele
az érvényes kamarai tagság. Egyelőre nincs pontosan meghatározva az a kérdés,
hogy a tervek szerint elméleti és gyakorlati részekből felépülő vizsga letétele
után a jelentkezőknek a regisztrációhoz külön díjat kell-e fizetniük, vagy ezt
már felöleli a kamarai tagsági díj.
Fontos szempont, hogy az energia-tanúsítvány kiadásának jogosultsága személyre
szól. Természetesen egy vállalkozás rendelkezhet ilyen profillal, de kizárólag
a tanúsítvány kiállítására jogosultságot szerzett szakértő alkalmazásával, és
a bizonyítványra a kiállító személy nevét, pecsétjét kell rávezetni. A tanúsítvány
kiállítására jogosult szakértőket nem szabad összetéveszteni az ún. energia-auditorokkal.
Ez utóbbi komplexebb szakma, alaposabb felkészültséget igényel, mint az a szerepkör,
amit az energia-tanúsítványok kiadása igényel. A létesítmények energia-tanúsítványainak
nyilvántartását az OLÉH fogja ellátni, mindazonáltal a kamarákkal és az ÉMI-vel
együttműködésben. Az ingatlanok adás-vétele során az eladónak kell ezt bemutatnia,
a tulajdoni lap kíséretében. Kérdés egyelőre, hogy milyen számítási eljárással
kerüljön megállapításra a tanúsítvány kiállításának költsége. Vannak szakemberek,
akik amellett érvelnek, hogy államilag kötött árak legyenek megállapítva, és
akadnak a szabad piaci árképzés preferálásának támogatói is. Az azonban leszögezhető,
hogy mindenképpen figyelembe kell venni a kamarai díjszabások mértékét, a mérnöknapok
vonatkozásokban. Várhatóan egy lakásméretű ingatlan esetében a kiadás nem haladhatja
meg az ingatlanok adás-vételénél szokásos ügyvédi költséget. Ki kell emelni
azonban, hogy ez egy nagyon összetett kérdés: semmiképpen nem lehet összevetni
egy panellakás energetikai felmérésének költségét egy családi házéval, hiszen
az előbbinél tulajdonképpen csupán egyszer kell a tényleges munkát elvégezni,
tekintettel a lakások hasonló kialakítására, rendeltetésére. Szintén, a más
és más rendeltetésű épületek esetében jelentősen eltérhetnek a költségek: nem
lehet összevetni egy lakóépületet egy ipari csarnokkal. Amenynyiben a piacon
a későbbiekben nem kívánatos tendenciák alakulnának ki, úgy a rendeletalkotó
kötelessége, hogy beavatkozzon az árképzésbe.
A rendelettervezet jelenleg tárcaközi egyeztetésen van, megjelentetése hozzávetőlegesen
szeptemberre várható.