Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

EIB technológia

Az előre programozott EIB építőelemek dokumentálása

2005/9. lapszám | netadmin |  2978 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az előre programozott EIB építőelemek dokumentálása Az egyedi tervezésű EIB épületek [13] tervezési és megvalósulási folyamatát vázoltuk az előző számunkban. Ezek az épületek általában méretüknél és összetett funkciójukból adódóan igénylik az ...

Az előre programozott EIB építőelemek dokumentálása

Az egyedi tervezésű EIB épületek [13] tervezési és megvalósulási folyamatát vázoltuk az előző számunkban. Ezek az épületek általában méretüknél és összetett funkciójukból adódóan igénylik az egyedi tervezést. A villanyszerelőknek itt elsősorban a telepítő, később pedig a karbantartási funkció marad meg feladatként. Egy ilyen munka felvállalása már több, kisebbnek mondható, EIB-vel kapcsolatos feladat megoldásánál szerzett tapasztalat felhasználását igényli.


Évente hazánkban kb. 40 000 darab lakás épül, ezek minimum 5%-a már igényli a magasabb komfortfokozatot. Az így számításba vehető 2000 darab lakás/év jelentősebb részénél az igényszint egy jól behatárolható mederbe terelhető, amely lehetővé teszi, hogy egy előre felprogramozott EIB családi házat [1], [3] vagy kisebb társasházat [4] akár egy villanyszerelő is önállóan telepítsen. A megoldással csökkenthetők az eszközök felprogramozásához szükséges beruházási költségek, valamint a kivitelezésnél nem okoz gondot a nyelvismeret hiánya. A különböző cél-áramkörökkel megvalósított épületautomatizálás gyakori problémájává szokott válni az, hogy a kivitelezésre kerülő épületek az átadás után nem mindig kerülnek dokumentálásra. A "nyolcadik" épületig még talán fejben tartható az "el nem készített" dokumentáció, de aztán már össze kell hívni a három műszakot, meg a nyugdíjasokat egy hibaelhárításhoz, hogy kiderüljön, miként is történt annak idején a telepítés. Ezeknél a megoldásoknál emberfeletti munkával ugyan, de elhárítható a hiba, igaz, az építtető bosszúságára. Az EIB-vel szerelt hálózatoknál, mivel ott eseményvezérlésről van szó, csak következetesen kialakított dokumentációs rendszerrel [12] végezhető a telepítés. Az előre programozott építőelemekkel történő telepítés, valamint tervezés dokumentálására mutat példát az ismertetésre kerülő grafikus ábrázolás. Az ábrázolási mód nem előírás, bárki által továbbfejleszthető, és gyártó-független. Azok is elvégezhetik az adott előreprogramozott berendezés telepítésének a tervezését, akik az ETS-program használatát nem ismerik, vagy nem rendelkeznek vele. A grafikus megoldással történő dokumentálás másik előnye az, hogy már az adatfelvételnél megkezdődik, alapul szolgál az építőelemek felprogramozásához, valamint az épület átadásához. Az így kialakított dokumentációs rendszer legfőbb jellemzője az, hogy folyamatos!
Az 1. ábrán látható az 1x nyomógomb [6] grafikus ábrázolása. Az egyszeres azt jelenti, hogy a kezelőfelületen egy nyomólap [2] található. Az ábra felső részében találhatók a telepítéshez szükséges adatok, valamint a funkció azonosítására szolgáló nyomógomb EIB rajzjele. A sorszám cellába írt szám, az 1x nyomógomb, a családi ház modul anyagjegyzékének a sorszámát jelöli. Az anyagátvételnél, valamint a telepítésnél az azonosítás nélkülözhetetlen adata. A fizikai cím [2] cellába írt számsor az EIB vonalon lévő készülék helyét adja meg. A kezelői sorba írt "1"-es szám jelöli, hogy 1x-es nyomólappal rendelkezik a nyomógomb. A működtetés sorban a készülék működtetésekor kiváltható műveletek száma, valamint megnevezése van feltüntetve. A nyomógomb működtetéskor az elosztóba épített aktor az A10-es sorkapocs-ponton végez "Be/Ki" kapcsolási műveletet. A "Be/Ki" kapcsolás azt jelenti, hogy a billenő nyomógomb egyszeri megnyomásával például bekapcsolás, majd egy újbóli megnyomásával egy kikapcsolási művelet végrehajtására kerül sor a nyomógombbal működtetett aktorban. Az "A" jelzés az elosztó jele. Azért célszerű a sorkapocs-pontot megadni az aktor kimeneti pontja helyett, mert az ábrázolás így gyártmány-függetlenné tehető, és egy építőelem-változtatás nem a rendszertervet, hanem csak az elosztó tervét módosítja.
A 2. ábrán a 2x-es nyomógomb fotója mellett látható a grafikus ábrázolás is. A grafikus szimbólum felső sorának jelölés-értelmezése minden építőelemnél változatlan. A kezelősorban lévő "1" és "2" számjelölés a készülék fotóján látható nyomólapszámozással azonos funkciót jelöl. Az egyszerűbb követhetőség érdekében a grafikus ábrázolásnál célszerű "szövegesen" is feltüntetni a működtetés sor nyomólapjaihoz például a "falikar" vagy "bejárati világítás" megjelölést is. A 2x nyomógombbal a grafikus ábrázolás szerint két művelet váltható ki. Az 1-es működtetés sorban, az "1"- es nyomólappal Be/Ki kapcsolás jön létre az elosztószekrény A12 sorkapocs pontján. Hasonlóan a "2"-es nyomólap működtetésével az A13-as sorkapocs ponton jön létre Be/Ki kapcsolás.
A 3. ábrán látható egy 4x nyomógomb fotója és grafikus ábrázolása. A páratlan sorszámmal jelölt nyomólapokkal "Be"-kapcsolást, míg a páros sorszámú nyomólapokkal a "Ki"-kapcsolást válthatjuk ki az egyes aktorokban, valamint azoknak a rendezőszekrényben huzalozott sorkapocs-pontjain. A multifunkciós nyomógombok által kapcsolt áramkörök bekapcsolt, valamint kikapcsolt állapotát az állapot-sorban található ledek jelzik. A státusz led funkciója példánkban irányfény lesz. A 8 db nyomólaphoz 8 db műveleti sor is tartozik. A műveleti sorok közül az 1. és 2. sorok kitüntetett szereppel bírnak a többihez képest, mert egy sorban két művelet is fel van tüntetve. Az 1-es nyomólapot röviden működtetve az EIB nyomógomb "kapcsolást" végez, míg folyamatosan nyomva tartva a világítótest fényerősségét növeli, azaz "dimmelés-fel" műveletet [7] végez. A 2-es nyomólap ugyanezt a funkciót valósítja meg, csak ellenkező értelemben. A műveleti sorban látható, hogy most egy nyomólap csak egy funkciót végez, vagy bekapcsol, vagy kikapcsol, vagy pedig dimmelést vezérel. Ezért vannak kétszer feltüntetve ugyanazok a sorkapocs-számok, például az 1. és 2. sorban is.
A 4. ábrán egy szobatermosztát [9] fotója és grafikus ábrázolása látható. A kezelő-sorba az építtető igénye szerinti hőmérsékletek vannak beírva, amely értékekre majd a programozás történik. Így az éjszakai csökkentett (Csökk) hőmérséklet 18 0C, a készenléti (SB) 20 0C, a komfort (K) 22 0C és a fagyvédett (FV) 7 0C értékre van programozva. A működtetés sorban a K*A2 jelölés azt jelenti, hogy a termosztát által vezérelt fűtéskapcsoló aktor A2 pontjáról történik az aktuális helyiség fűtésének be- és kikapcsolása. A komforthőmérséklet értékét a kézi beállítás segítségével 3 0C-kal módosíthatjuk, tehát a szoba hőmérsékletét 19-25 0C értékhatárokon belül változtathatjuk kézi állítással.
Az 5. ábrán egy mozgásérzékelő [8] fotója és grafikus ábrázolása látható. A rajzszimbólumból látható, hogy a mozgásérzékelő 1800 tartományban érzékel. A műveleti sorban Be/Ki kapcsolás van jelölve az A2 sorkapocs-ponton.
A 6. ábrán a telefonmodul [11] fotója, valamint a grafikus ábrázolása látható. A grafikus táblázatban az van feltüntetve, hogy a lakás felhívásakor bejelentkező telefonmodul melyik funkciókódjára milyen művelet kérdezhető le. A telefonmodul bejelentkezése után például a "0" funkciókódot megadva lekérdezhető, hogy a központi funkció [1] be- vagy kikapcsolt állapotban van-e. Amennyiben elfelejtettük volna távozáskor működtetni, azaz "bekapcsolni" a központi funkciót, a telefonmodul azt fogja válaszolni, hogy "a központi funkció kikapcsolva". Ekkor a "0" gomb újbóli megnyomásával a központi funkció bekapcsolható. Hasonlóan alkalmazható a tervezésnél az a funkció, amely a fűtések Be/Ki állapotára vonatkozik. Amennyiben az épületfelügyeleti rendszer szerint beprogramozott fűtésvezérlés aznap, az adott időszakban a fűtést az adott helyiségben kikapcsolta, távolról telefonon az 1-6 nyomógombok valamelyikével a helyiség állapota lekérdezhető, és a nyomógomb újbóli működtetésével megváltoztatható, tehát bekapcsolható. Nagyon hasznos funkció a lakás tűzjelzőjének távolról történő nyugtázása. Amikor a szomszéd például rőzsét éget, a füst könnyen bejuthat a lakásba, és a tűzjelző téves riasztást adhat, azaz tüzet jelez. Ekkor mód van arra, hogy a 7-es számú telefongomb működtetésével a készülék nyugtázható legyen.
A 7. ábrán az épületfelügyeleti kijelző egység [10] fotója és grafikus tervezőlapja látható. A kijelző egységhez 8 db ilyen programlap tölthető ki. A programlap "óra" szimbólummal jelzett oszlopa a kapcsolási időpontokat, míg az "1" oszlop a BE/KI kapcsolási vezérléseket tartalmazza. Minden programlapon 4 db BE és 4 db KI funkció programozható. A többi oszlop a hét különböző napjainak a BE/KI állapotát jelöli. Az előre programozott családi ház modul kijelző egységének 6 db programlapját a fűtés vezérlésére használjuk. A fennmaradó még szabad programlap tetszés szerint felhasználható a kerti öntözés vezérlésére vagy például világítási kép- vagy zsaluvezérlés időprogramozására. A kitöltött programlap a hálószoba fűtésének időprogram-vezérlését mutatja be. A BE a csökkentett fűtés bekapcsolását, a KI pedig a csökkentett fűtés kikapcsolását jelenti. Az éjszakai csökkentett fűtés, valamint a fagyvédett üzemállapot a szobatermosztátoknál csak a kijelző egység segítségével vezérelhető. Az ábra példájánál maradva hétköznapokon este 20:00 órakor lesz bekapcsolva a csökkentett fűtés (18 0C), és reggel 5:00 órakor vált át SB vagy K fokozatra. Ez attól függ, hogy az éjszakai üzemmód bekapcsolása előtt melyik állapotban volt a szobatermosztát. Amennyiben SB készenléti (stand-by) üzemmódban volt, akkor SB, amennyiben pedig K vagy komfort üzemmódban volt, akkor K üzemmódba kapcsol vissza. Majd 8:00 órakor ismét visszakapcsol csökkentett üzemmódra energiatakarékossági szempontok miatt. Hétvégén a példa szerint 8:00-kor kerül visszakapcsolásra az erősebb fűtési fokozat, amely este 20:00 óráig bekapcsolva marad. A bemutatott példa alapján mind a 6 db szoba fűtésének idő- programja beállítható. A fagyvédelmi üzemre kapcsolás mind a 6 db termosztátra együttesen hat. Ennek bekapcsolásakor tehát az összes szobatermosztát 7 oC hőmérsékletre lesz az épületfelügyelettel kapcsolva. A szobatermosztátok kezelő felületén ebben az üzemmódban semmi nem vezérelhető kézi üzemmódban.
Ennek a viszonylag egyszerű grafikus ábrázolásnak az alkalmazása előnyös az építtető, valamint a villanyszerelő számára is, mert emberközeli módon foglalja össze az egyes funkciókat. Nagy Lajos