Az előre programozott EIB építőelemek dokumentálása
2005/9. lapszám | netadmin | 2978 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előre programozott EIB építőelemek dokumentálása Az egyedi tervezésű EIB épületek [13] tervezési és megvalósulási folyamatát vázoltuk az előző számunkban. Ezek az épületek általában méretüknél és összetett funkciójukból adódóan igénylik az ...
Az egyedi tervezésű EIB épületek [13] tervezési és megvalósulási folyamatát vázoltuk az előző számunkban. Ezek az épületek általában méretüknél és összetett funkciójukból adódóan igénylik az egyedi tervezést. A villanyszerelőknek itt elsősorban a telepítő, később pedig a karbantartási funkció marad meg feladatként. Egy ilyen munka felvállalása már több, kisebbnek mondható, EIB-vel kapcsolatos feladat megoldásánál szerzett tapasztalat felhasználását igényli.
Évente hazánkban kb. 40 000 darab lakás épül, ezek minimum 5%-a már igényli
a magasabb komfortfokozatot. Az így számításba vehető 2000 darab lakás/év jelentősebb
részénél az igényszint egy jól behatárolható mederbe terelhető, amely lehetővé
teszi, hogy egy előre felprogramozott EIB családi házat [1], [3] vagy kisebb
társasházat [4] akár egy villanyszerelő is önállóan telepítsen. A megoldással
csökkenthetők az eszközök felprogramozásához szükséges beruházási költségek,
valamint a kivitelezésnél nem okoz gondot a nyelvismeret hiánya. A különböző
cél-áramkörökkel megvalósított épületautomatizálás gyakori problémájává szokott
válni az, hogy a kivitelezésre kerülő épületek az átadás után nem mindig kerülnek
dokumentálásra. A "nyolcadik" épületig még talán fejben tartható az "el nem
készített" dokumentáció, de aztán már össze kell hívni a három műszakot, meg
a nyugdíjasokat egy hibaelhárításhoz, hogy kiderüljön, miként is történt annak
idején a telepítés. Ezeknél a megoldásoknál emberfeletti munkával ugyan, de
elhárítható a hiba, igaz, az építtető bosszúságára. Az EIB-vel szerelt hálózatoknál,
mivel ott eseményvezérlésről van szó, csak következetesen kialakított dokumentációs
rendszerrel [12] végezhető a telepítés. Az előre programozott építőelemekkel
történő telepítés, valamint tervezés dokumentálására mutat példát az ismertetésre
kerülő grafikus ábrázolás. Az ábrázolási mód nem előírás, bárki által továbbfejleszthető,
és gyártó-független. Azok is elvégezhetik az adott előreprogramozott berendezés
telepítésének a tervezését, akik az ETS-program használatát nem ismerik, vagy
nem rendelkeznek vele. A grafikus megoldással történő dokumentálás másik előnye
az, hogy már az adatfelvételnél megkezdődik, alapul szolgál az építőelemek felprogramozásához,
valamint az épület átadásához. Az így kialakított dokumentációs rendszer legfőbb
jellemzője az, hogy folyamatos!
Az 1. ábrán látható az 1x nyomógomb [6] grafikus ábrázolása. Az egyszeres azt
jelenti, hogy a kezelőfelületen egy nyomólap [2] található. Az ábra felső részében
találhatók a telepítéshez szükséges adatok, valamint a funkció azonosítására
szolgáló nyomógomb EIB rajzjele. A sorszám cellába írt szám, az 1x nyomógomb,
a családi ház modul anyagjegyzékének a sorszámát jelöli. Az anyagátvételnél,
valamint a telepítésnél az azonosítás nélkülözhetetlen adata. A fizikai cím
[2] cellába írt számsor az EIB vonalon lévő készülék helyét adja meg. A kezelői
sorba írt "1"-es szám jelöli, hogy 1x-es nyomólappal rendelkezik a nyomógomb.
A működtetés sorban a készülék működtetésekor kiváltható műveletek száma, valamint
megnevezése van feltüntetve. A nyomógomb működtetéskor az elosztóba épített
aktor az A10-es sorkapocs-ponton végez "Be/Ki" kapcsolási műveletet. A "Be/Ki"
kapcsolás azt jelenti, hogy a billenő nyomógomb egyszeri megnyomásával például
bekapcsolás, majd egy újbóli megnyomásával egy kikapcsolási művelet végrehajtására
kerül sor a nyomógombbal működtetett aktorban. Az "A" jelzés az elosztó jele.
Azért célszerű a sorkapocs-pontot megadni az aktor kimeneti pontja helyett,
mert az ábrázolás így gyártmány-függetlenné tehető, és egy építőelem-változtatás
nem a rendszertervet, hanem csak az elosztó tervét módosítja.
A 2. ábrán a 2x-es nyomógomb fotója mellett látható a grafikus ábrázolás is.
A grafikus szimbólum felső sorának jelölés-értelmezése minden építőelemnél változatlan.
A kezelősorban lévő "1" és "2" számjelölés a készülék fotóján látható nyomólapszámozással
azonos funkciót jelöl. Az egyszerűbb követhetőség érdekében a grafikus ábrázolásnál
célszerű "szövegesen" is feltüntetni a működtetés sor nyomólapjaihoz például
a "falikar" vagy "bejárati világítás" megjelölést is. A 2x nyomógombbal a grafikus
ábrázolás szerint két művelet váltható ki. Az 1-es működtetés sorban, az "1"-
es nyomólappal Be/Ki kapcsolás jön létre az elosztószekrény A12 sorkapocs pontján.
Hasonlóan a "2"-es nyomólap működtetésével az A13-as sorkapocs ponton jön létre
Be/Ki kapcsolás.
A 3. ábrán látható egy 4x nyomógomb fotója és grafikus ábrázolása. A páratlan
sorszámmal jelölt nyomólapokkal "Be"-kapcsolást, míg a páros sorszámú nyomólapokkal
a "Ki"-kapcsolást válthatjuk ki az egyes aktorokban, valamint azoknak a rendezőszekrényben
huzalozott sorkapocs-pontjain. A multifunkciós nyomógombok által kapcsolt áramkörök
bekapcsolt, valamint kikapcsolt állapotát az állapot-sorban található ledek
jelzik. A státusz led funkciója példánkban irányfény lesz. A 8 db nyomólaphoz
8 db műveleti sor is tartozik. A műveleti sorok közül az 1. és 2. sorok kitüntetett
szereppel bírnak a többihez képest, mert egy sorban két művelet is fel van tüntetve.
Az 1-es nyomólapot röviden működtetve az EIB nyomógomb "kapcsolást" végez, míg
folyamatosan nyomva tartva a világítótest fényerősségét növeli, azaz "dimmelés-fel"
műveletet [7] végez. A 2-es nyomólap ugyanezt a funkciót valósítja meg, csak
ellenkező értelemben. A műveleti sorban látható, hogy most egy nyomólap csak
egy funkciót végez, vagy bekapcsol, vagy kikapcsol, vagy pedig dimmelést vezérel.
Ezért vannak kétszer feltüntetve ugyanazok a sorkapocs-számok, például az 1.
és 2. sorban is.
A 4. ábrán egy szobatermosztát [9] fotója és grafikus ábrázolása látható. A
kezelő-sorba az építtető igénye szerinti hőmérsékletek vannak beírva, amely
értékekre majd a programozás történik. Így az éjszakai csökkentett (Csökk) hőmérséklet
18 0C, a készenléti (SB) 20 0C, a komfort (K) 22 0C és a fagyvédett (FV) 7 0C
értékre van programozva. A működtetés sorban a K*A2 jelölés azt jelenti, hogy
a termosztát által vezérelt fűtéskapcsoló aktor A2 pontjáról történik az aktuális
helyiség fűtésének be- és kikapcsolása. A komforthőmérséklet értékét a kézi
beállítás segítségével 3 0C-kal módosíthatjuk, tehát a szoba hőmérsékletét 19-25
0C értékhatárokon belül változtathatjuk kézi állítással.
Az 5. ábrán egy mozgásérzékelő [8] fotója és grafikus ábrázolása látható. A
rajzszimbólumból látható, hogy a mozgásérzékelő 1800 tartományban érzékel. A
műveleti sorban Be/Ki kapcsolás van jelölve az A2 sorkapocs-ponton.
A 6. ábrán a telefonmodul [11] fotója, valamint a grafikus ábrázolása látható.
A grafikus táblázatban az van feltüntetve, hogy a lakás felhívásakor bejelentkező
telefonmodul melyik funkciókódjára milyen művelet kérdezhető le. A telefonmodul
bejelentkezése után például a "0" funkciókódot megadva lekérdezhető, hogy a
központi funkció [1] be- vagy kikapcsolt állapotban van-e. Amennyiben elfelejtettük
volna távozáskor működtetni, azaz "bekapcsolni" a központi funkciót, a telefonmodul
azt fogja válaszolni, hogy "a központi funkció kikapcsolva". Ekkor a "0" gomb
újbóli megnyomásával a központi funkció bekapcsolható. Hasonlóan alkalmazható
a tervezésnél az a funkció, amely a fűtések Be/Ki állapotára vonatkozik. Amennyiben
az épületfelügyeleti rendszer szerint beprogramozott fűtésvezérlés aznap, az
adott időszakban a fűtést az adott helyiségben kikapcsolta, távolról telefonon
az 1-6 nyomógombok valamelyikével a helyiség állapota lekérdezhető, és a nyomógomb
újbóli működtetésével megváltoztatható, tehát bekapcsolható. Nagyon hasznos
funkció a lakás tűzjelzőjének távolról történő nyugtázása. Amikor a szomszéd
például rőzsét éget, a füst könnyen bejuthat a lakásba, és a tűzjelző téves
riasztást adhat, azaz tüzet jelez. Ekkor mód van arra, hogy a 7-es számú telefongomb
működtetésével a készülék nyugtázható legyen.
A 7. ábrán az épületfelügyeleti kijelző egység [10] fotója és grafikus tervezőlapja
látható. A kijelző egységhez 8 db ilyen programlap tölthető ki. A programlap
"óra" szimbólummal jelzett oszlopa a kapcsolási időpontokat, míg az "1" oszlop
a BE/KI kapcsolási vezérléseket tartalmazza. Minden programlapon 4 db BE és
4 db KI funkció programozható. A többi oszlop a hét különböző napjainak a BE/KI
állapotát jelöli. Az előre programozott családi ház modul kijelző egységének
6 db programlapját a fűtés vezérlésére használjuk. A fennmaradó még szabad programlap
tetszés szerint felhasználható a kerti öntözés vezérlésére vagy például világítási
kép- vagy zsaluvezérlés időprogramozására. A kitöltött programlap a hálószoba
fűtésének időprogram-vezérlését mutatja be. A BE a csökkentett fűtés bekapcsolását,
a KI pedig a csökkentett fűtés kikapcsolását jelenti. Az éjszakai csökkentett
fűtés, valamint a fagyvédett üzemállapot a szobatermosztátoknál csak a kijelző
egység segítségével vezérelhető. Az ábra példájánál maradva hétköznapokon este
20:00 órakor lesz bekapcsolva a csökkentett fűtés (18 0C), és reggel 5:00 órakor
vált át SB vagy K fokozatra. Ez attól függ, hogy az éjszakai üzemmód bekapcsolása
előtt melyik állapotban volt a szobatermosztát. Amennyiben SB készenléti (stand-by)
üzemmódban volt, akkor SB, amennyiben pedig K vagy komfort üzemmódban volt,
akkor K üzemmódba kapcsol vissza. Majd 8:00 órakor ismét visszakapcsol csökkentett
üzemmódra energiatakarékossági szempontok miatt. Hétvégén a példa szerint 8:00-kor
kerül visszakapcsolásra az erősebb fűtési fokozat, amely este 20:00 óráig bekapcsolva
marad. A bemutatott példa alapján mind a 6 db szoba fűtésének idő- programja
beállítható. A fagyvédelmi üzemre kapcsolás mind a 6 db termosztátra együttesen
hat. Ennek bekapcsolásakor tehát az összes szobatermosztát 7 oC hőmérsékletre
lesz az épületfelügyelettel kapcsolva. A szobatermosztátok kezelő felületén
ebben az üzemmódban semmi nem vezérelhető kézi üzemmódban.
Ennek a viszonylag egyszerű grafikus ábrázolásnak az alkalmazása előnyös az
építtető, valamint a villanyszerelő számára is, mert emberközeli módon foglalja
össze az egyes funkciókat. Nagy Lajos