Armatúraszerelés targoncával
2005/9. lapszám | netadmin | 5016 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Armatúraszerelés targoncával A baleset előzményei G. Károly, egy fővárosi kft. üzemfenntartási vezetője (tűz- és munkavédelmi vezető) feladatul adta ki M. János karbantartó villanyszerelőnek a raktár bejárata előtti - kb. 5 m magasan lévő -...
Armatúraszerelés targoncával
A baleset előzményei
G. Károly, egy fővárosi kft. üzemfenntartási vezetője (tűz- és munkavédelmi
vezető) feladatul adta ki M. János karbantartó villanyszerelőnek a raktár bejárata
előtti - kb. 5 m magasan lévő - armatúrák hibás fénycsövek cseréjét. Ezt követően
M. János megkérte T. Csaba raktáros műszakvezetőt, hogy munkájához emelőtargoncával
adjon segítséget. T. Csaba szólt a raktárban dolgozó K. László emelővillás targoncakezelőnek,
hogy segítsen M. Jánosnak.
M. János karbantartó villanyszerelő 1997-től volt a Kft. alkalmazottja, ekkor
vett részt munkába állása előtti orvosi, munkaköri, alkalmassági vizsgálaton.
1998-ban volt a dolgozó utolsó munkavédelmi oktatása. Közvetlen munkahelyi vezetője
G. Károly üzemfenntartási vezető volt.K. László emelővillás targoncakezelő 1999-től
a kft. alkalmazottja. 1986-ban tett targoncav#8222;emelőkosaratezetői vizsgát, vezetői jogosítványa
1998-ig érvényes orvosi munkaköri alkalmassági igazolással volt ellátva. 1999-ben
volt a dolgozó utolsó munkavédelmi oktatása. Munkába állása előtti orvosi, munkaköri,
alkalmassági vizsgálatának időpontja nem volt a jogosítványába bejegyezve. Közvetlen
munkahelyi vezetője G. Károly üzemfenntartási vezető volt. A targonca munkavédelmi
megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezett.
Az emelőkosár
Az "emelőkosár" valójában egy 120x80 cm alapterületű, 85 cm magas szögvas-keretű,
dróthálós anyagtároló konténer volt, 2 db lehajtható oldallal, amelyet a raktárépületben
tároltak. Az emelőkosár tartószerkezete egy törött, hiányos talpszerkezetű fából
készült EUR raklap volt, amelyre kb. 6 cm-es szegekkel rögzítették a dróthálós
anyagtároló konténert: az alátét-tuskók eredetileg 3 sorban (soronként 3 db),
alátét-lécekkel voltak összekötve. Az EUR raklap szabványos méretei az alábbiakban
láthatók. A baleset idején a 9 db alátét-tuskóból 5 db hiányzott, és egyetlen
alátét-léc sem volt rajta.
A baleset napján a targoncás megkereste M. Jánost, aki az emelővillás targoncára
rakta az "emelőkosarat". Az emelővillák az EUR raklap szélesebbik oldala felől
alátámasztva, a végektől befelé kb. 30-30 cm-re tartották egyensúlyban a szerkezetet.
M. János - a targoncakezelő figyelmeztetése ellenére - nem rögzítette az "emelőkosarat"
a targonca villájához.
A munkabaleset lefo lyásának összefoglalása
Az előzményekben leírtakat követően M. János szerszámaival felpakolva bemászott
az "emelőkosárba", amit - M. János kérése szerint - K. László targoncakezelő
a mintegy 5 méter magasban levő lámpatesthez emelt. M. János szerelés közben
valószínűleg a szerelőkosár emelővillán túli szélére léphetett: ettől a "szerelőkosár"
súlypontja az emelővillán kívülre került. Ekkor a raklap egyensúlyát vesztve
megbillent, és mivel az alsó alátét-tuskókról hiányoztak az alátét- lécek, így
nem volt, ami visszatarthatta volna a lebillenő raklapot a leeséstől. Ezután
a raklap tovább billent, és lezuhant a ráerősített "szerelőkosárban" álló M.
Jánossal együtt. A sérült az esés következtében egész testére kiterjedő, életveszélyes
kimenetelű munkabalesetet szenvedett. Sérülései következményeként a sérültnél
67%-os munkaképesség- csökkenést állapítottak meg. A sérült kártérítési pert
indított munkáltatója ellen a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon.
Mi volt a baleset bekö vetkezésének kiváltó oka?
Megállapítható, hogy a baleset bekövetkezésének elsődleges oka a szabálytalan
munkavégzésre kiadott utasítás volt. Ezt olyan szabálytalanságok sora követte,
amelyek önmagukban is a baleset bekövetkezéséhez vezettek volna. Ezek voltak
a baleset bekövetkezésének másodlagos okai, amelyek a következők:
• a szabálytalan munkavégzésre kiadott utasítás, miszerint teheremelésre rendszeresített
targoncáról magasban történő szerelési munkát kellett végezni;
• a targoncavezető felkérése a magasban végzett munkára;
• a targoncával való szabálytalan, balesetveszélyes munkavégzés;
• a hiányos EUR raklap használata, ráadásul nem a magasban végzett munka céljára
kiképzett "szerelőkosárral";
• végül a magasban történő munkavégzés az előírt védőeszközök használata nélkül.
Munkavédelmi szempontból nem volt megfelelő a felperes által használt "emelőkosár"
a munka elvégezéséhez! Az elvégzendő munka legfőbb balesetveszélyét a magasban
történő munkavégzés jelentette, amelynek előírása szerint 2 méternél magasabb
munkaszinteket a személyek leesésének megakadályozására legalább 1 méter magas
védőkorláttal kell ellátni. Esetünkben a munkavégzés helye kb. 5 méter magasságban
volt. Az "emelőkosár" oldalainak magassága csak 80 cm volt.
Mint tudható, az "emelőkosár tartószerkezete" valójában egy törött, hiányos
talpszerkezetű, fából készült raklap volt, amelyre kb. 6 cm-es szegekkel rögzítették
a dróthálós anyagtároló konténert. A baleset idején a raklap 9 db alátét-tuskójából
5 db hiányzott, és egyetlen alátét-léc sem volt rajta, ami a raklap oldalirányú
megbillenése esetén visszatarthatta volna az "emelőkosarat", hogy le ne essen.
Így ez szerkezetileg sem felelt meg az esetleges leesés elleni védelemre.
Összegzés
Az "emelőkosár" házilag barkácsolt, életveszélyes eszköz volt, és nem akkreditált
laboratórium által jóváhagyott, személyek emelésére tervezett, kiegészítő felszereléssel
ellátott segédeszköz.
A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az "emelőkosár" a perbeli
munka elvégezéséhez nem volt megfelelő munkaeszköz!
A targonca munkavédelmi szempontból nem volt megfelelő a perbeli személyemelési
munka elvégzéséhez: kizárólag teheremelési célra felelt meg. A 33/1994. (XI.
10.) IKM rendelet, Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, III. fejezet 5. 1.
7. előírja, hogy "emelőberendezéssel személyeket emelni csak erre a célra tervezett
és az akkreditált vizsgáló laboratórium által jóváhagyott kiegészítő berendezéssel,
illetve az erre az üzemmódra alkalmassá tett emelőberendezéssel szabad".
G. Károly - a Kft.
üzemfenntartási vezetője (tűz- és
munkavédelmi vezető) terhére írható az
alábbi munkavédelmi szabályok megszegése.
A lehető legsúlyosabb szabálysértésként értékelhető, hogy kinevezett munkavédelmi
vezetői beosztására vonatkozó előírásainak figyelmen kívül hagyásával életveszélyes
helyzetbe hozta beosztottját azzal, hogy szabálytalan, balesetveszélyes munkavégzésre
utasította M. János villanyszerelőt. Cselekményével megszegte a 33/1994. (XI.
10.) IKM rendelet, Az Emelőgépek Biztonsági Szabályzata, III. fejezet 5. 1.
7. pontjában már hivatkozott előírásokat.
Nem biztosított a kiadott munkához megfelelő munkaeszközt. A munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény 54. § (5) c.) előírja, hogy "a munkáltató… a
munkakörülményekhez igazodó, illetve azzal öszszefüggő veszélyek figyelembevételével
megfelelő munkaeszközöket köteles biztosítani a munkavállalók részére". A telepen
nem volt személy emelésre tervezett kiegészítő berendezés, amivel az emelőtargonca
az előírások szerint, balesetveszély nélkül emelhette volna fel a karbantartót.
Végül, nem biztosított a felperes tárgyi munkájához megfelelő, leesés elleni
védelmet nyújtó védőeszközöket (lásd a hivatkozást: 32/1994. (XI. 10.) IKM rendelet,
Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzata).
Mattiassich Péter
igazságügyi munkavédelmi szakértő