Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

A tűzálló kábelezésről Megjelent az új OTSZ I.

2005/9. lapszám | netadmin |  2922 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A tűzálló kábelezésről Megjelent az új OTSZ I. Előtörténet Korszerű épület ma már elképzelhetetlen összetett elektronikus rendszerek nélkül: ezek vezérlik a lifteket, szabályozzák a szellőzést, a fűtést vagy éppen a hűtést, felügyelik a szem...

A tűzálló kábelezésről Megjelent az új OTSZ I.

Előtörténet
Korszerű épület ma már elképzelhetetlen összetett elektronikus rendszerek nélkül: ezek vezérlik a lifteket, szabályozzák a szellőzést, a fűtést vagy éppen a hűtést, felügyelik a személyek és anyagi javak biztonságát, kényelmét. Közös jellemzőjük e rendszereknek, hogy működésükhöz elektromos
áramra van szükség. Az elmúlt tíz évben néhány külföldi tűzeset bizonyította, hogy ezek a rendszerek sérülékenyek. 1996 áprilisában a düsseldorfi (Németország) repülőtéren keletkezett tűz 17 ember életét követelte; 2000 novemberében a kapruni (Ausztria) sífelvonó alagútjában 155 ember vesztette életét tűz következtében - hogy csak ezt a két példát említsük. A vizsgálatok rámutattak, hogy a tűzvédelem egyes részterületeit újra át kell gondolni, új szempontokat kell figyelembe venni, és ezek alapján új ajánlásokat, illetve követelményeket kell megfogalmazni. Németországban 2000-ben éppen a düsseldorfi tűzeset tapasztalatait figyelembe véve módosították a Vezetékrendszerek tűzvédelmi elveknek megfelelő kialakítása című
irányelvet (MLAR 2000), amely épületek gépészeti csővezetékeinek és elektromos vezetékrendszereinek létesítésére egyaránt vonatkozik.
A hazai szakemberek, főleg az erősáramú tervezők jelentős része szerencsére felismerte már a téma jelentőségét anélkül, hogy nálunk hasonló tragédia történt volna: az utóbbi időben az elektromos tervek anyagkiírásában egyre gyakrabban kezdtek feltűnni "E90"-es kábeltartó szerkezetek, mutatva, hogy a tervezők tájékozottak a technika állását illetően. Az OTSZ idei változása minden bizonnyal nyitottabbá teszi majd a beruházókat, kivitelezőket is - még ha e változásnak nem mindenki örül is egyformán -, és jelentős lökést ad a tűzvédelem e területének.
A tűzálló kábelezés követelménye
Ebben a cikkben már csak a szerző szakirányú "csőlátása" miatt sem vállalható fel, hogy az OTSZ minden változását és annak hatását elemezzük. Csupán a tűzálló kábelezésre vonatkozó követelmények idézésére szorítkozunk az V. fejezet 39. paragrafusából.
(4) A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház gépészete, hő- és füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább 1 órán át kell biztosítani.
(5) A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos kábelek működőképességét az adott berendezésre előírt kötelező működési időtartamig biztosítani kell.

Ezeknek a követelményeknek a megfogalmazása nagy előrelépésnek tekinthető, mert bár a tűzálló kábelezés (amely eredeti feladatát tűz hatásának kitéve is meghatározott ideig képes ellátni, - innen az idegen "funkciótartó" vagy "funkció-megtartó" elnevezés) fogalma a szakemberek széles körében eddig is ismert volt, a kábelezés ennek megfelelő tervezése és kivitelezése kényszer híján csak lelkiismeret (esetleg józan ész) kérdése volt. Az épületek villamos berendezéseinek létesítésére vonatkozó MSZ 2364 szabványban persze korábban is léteztek olyan pontok, amelyek utaltak a kábelezés ilyen szempontoknak megfelelő kialakítására.
MSZ 2364-520:1997., Kábel- és vezetékrendszerek: "527.1.2. A kábel- és vezetékrendszert úgy kell létesíteni, hogy az az általános épületszerkezeti szilárdságot és a tűzbiztonságot ne csökkentse." MSZ 2364-560:1995, Biztonsági berendezések táplálása: "561.1.2. A tűz esetén működtetendő biztonsági berendezésekben minden szerkezet tűzállósági határértéke - akár felépítése, akár szerelése eredményeként - legyen megfelelő." "563.1. A biztonsági berendezések áramköreinek minden más áramkörtől függetleneknek kell lenniük." A magyarázatos kiadásban ez utóbbi ponthoz hozzáfűzve olvasható: "Ez szükségessé teheti a rendszerek tűzálló anyagokkal való elkülönítését, vagy különböző pályák, illetve burkolatok alkalmazását." Ezek a követelmények azonban annyira általános értelemben fogalmazódtak, hogy kellően szilárd támpontot a hivatkozáshoz (mondjuk ellenérdekelt felek közötti vitában) nem nyújtottak.
Egyértelműbbek a biztonsági felvonókra vonatkozó előírások. MSZ 9113:2003 Felvonók létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos kiegészítő követelményei.
"3.4. Villamos követelmények
3.4.1. A biztonsági felvonó vagy az azonos tűzszakaszon belüli több biztonsági felvonóhoz legalább két - nem azonos nyomvonalon vezetett - villamos hálózati fővezetéket kell létesíteni, amelyek közül az egyiknek az esetleges felszálló szakaszát a biztonsági felvonó aknájában kell vezetni. E fővezetékek aknán, és vagy tűzgátló előtéren, vagy füstmentes lépcsőházon kívül vezetett szakaszait a mechanikus hatásoktól acél védőcsővel vagy más, egyenértékű módon kell védeni, és legalább 60 perc tűzállósági határértékű védelemmel kell ellátni."
(Ezzel egybevágnak az ugyancsak a biztonsági felvonókra vonatkozó MSZ EN 81-72:2004 megfelelő pontjai is.) A tűzállóság követelménye tehát már korábban is megjelent a szabványokban, de a "nem kötelező" szabványok mellől hiányzott valami, ami kellő súlyt adott volna e követelményeknek. Érthető, hogy ezek miatt mindeddig "esetleges" volt a tűzálló kábelezés kialakítása. Az OTSZ változásával valószínűleg megszületett az a kényszer, ami hiányzott.

A változás következményei
Az új OTSZ legalább 1 órás tűzállóságot követel meg a tűzbiztonság szempontjából fontos kábelrendszerektől. Ez a követelmény természetesen még mindig nagyon sommás, nem utal arra, hogy ezt a határértéket milyen módon kell, illetve lehet biztosítani. El kell fogadnunk, hogy ez az előírás - miként az újabb szabványok is - elsősorban a tervezői munka körébe sorolja annak eldöntését, hogy egy-egy követelményt milyen műszaki megoldással kell teljesíteni. Ezáltal növeli a tervező szabadságát, de egyben felelősségét is. Mégis, tervezői szempontból segítséget jelenthet a tűzvédelmi szabályzat idevágó módosítása, mert hivatkozási alapot nyújt a tervek elfogadtatásához. A kivitelező szempontjából bonyolultabb a helyzet, mert a tűzálló kábelezés anyagköltségben és munkában mindenképp többletet okoz. Bár ennek mértéke széles határok között mozog, az épülettől függően akár jelentéktelen is lehet, de a mai - általában fix végösszegű - vállalási árak mellett gyakran csekély költségnövekedés sem engedhető meg. A kivitelező szempontjából tehát létfontosságú lehet a jól kidolgozott terv és kiírás, valamint annak ismerete, hogy a tűzállóság követelményének milyen költség- és egyéb vonzatai vannak. Kedvező viszont, hogy ezek a többletmunkák emelhetik a kivitelező bevételét: azt, hogy ez mennyiben valósul meg, az idő majd megmutatja. A kivitelezőkhöz hasonlóan a megrendelők/beruházók sem kedvelik a költségnövekedést. Számukra marad annak a ténynek az elfogadása, hogy az épületek tűzbiztonsága növekszik (ez nem kis eredmény, csak hát a realitás…!), és az, hogy az "OTSZ miatt kötelező". Mindenesetre a játékszabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak. Azon a közhelynek ható kijelentésen túl, hogy az OTSZ-ben megfogalmazott követelmények hozzájárulnak mindannyiunk biztonságának és műszaki kultúránknak a növekedéséhez, a változás talán még arra is kínál lehetőséget, hogy laikusokkal és más szakterületek képviselőivel újra érzékeltessük a villamos szakterület fontosságát.
A továbbiakban
A tűzálló kábelezés témaköre széles körben ismertnek tekinthető. Az OTSZ változása révén azzal kell számolni, hogy egyre többször találkozunk majd olyan feladatokkal, amelyek megkövetelik ilyen rendszerek kialakítását. Éppen ezért e cikksorozat folytatásában olyan konkrét adatokkal szeretnénk szolgálni, amelyek remélhetőleg lehetővé teszik jobb tervek és anyagkiírások elkészítését, ezek alapján pedig jobb szerelési ajánlatok kidolgozását. Áttekintjük majd a legfontosabb műszaki megoldásokat, amelyekkel a kábelezés tűzállósági követelménye kielégíthető, megvizsgáljuk a téma elméleti hátterét és a vonatkozó szabványokat is.
Kruppa Attila
(Folytatása következik!)