A tűzálló kábelezésről Megjelent az új OTSZ I.
2005/9. lapszám | netadmin | 2922 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A tűzálló kábelezésről Megjelent az új OTSZ I. Előtörténet Korszerű épület ma már elképzelhetetlen összetett elektronikus rendszerek nélkül: ezek vezérlik a lifteket, szabályozzák a szellőzést, a fűtést vagy éppen a hűtést, felügyelik a szem...
Előtörténet
Korszerű épület ma már elképzelhetetlen összetett elektronikus rendszerek nélkül:
ezek vezérlik a lifteket, szabályozzák a szellőzést, a fűtést vagy éppen a hűtést,
felügyelik a személyek és anyagi javak biztonságát, kényelmét. Közös jellemzőjük
e rendszereknek, hogy működésükhöz
elektromos
áramra van szükség. Az elmúlt tíz évben néhány külföldi tűzeset bizonyította,
hogy ezek a rendszerek sérülékenyek. 1996 áprilisában a düsseldorfi (Németország)
repülőtéren keletkezett tűz 17 ember életét követelte; 2000 novemberében a kapruni
(Ausztria) sífelvonó alagútjában 155 ember vesztette életét tűz következtében
- hogy csak ezt a két példát említsük. A vizsgálatok rámutattak, hogy a tűzvédelem
egyes részterületeit újra át kell gondolni, új szempontokat kell figyelembe
venni, és ezek alapján új ajánlásokat, illetve követelményeket kell megfogalmazni.
Németországban 2000-ben éppen a düsseldorfi tűzeset tapasztalatait figyelembe
véve módosították a Vezetékrendszerek tűzvédelmi elveknek megfelelő kialakítása
című
irányelvet (MLAR 2000), amely épületek gépészeti csővezetékeinek és elektromos
vezetékrendszereinek létesítésére egyaránt vonatkozik.
A hazai szakemberek, főleg az erősáramú tervezők jelentős része szerencsére
felismerte már a téma jelentőségét anélkül, hogy nálunk hasonló tragédia történt
volna: az utóbbi időben az elektromos tervek anyagkiírásában egyre gyakrabban
kezdtek feltűnni "E90"-es kábeltartó szerkezetek, mutatva, hogy a tervezők tájékozottak
a technika állását illetően. Az OTSZ idei változása minden bizonnyal nyitottabbá
teszi majd a beruházókat, kivitelezőket is - még ha e változásnak nem mindenki
örül is egyformán -, és jelentős lökést ad a tűzvédelem e területének.
A tűzálló kábelezés követelménye
Ebben a cikkben már csak a szerző szakirányú "csőlátása" miatt sem vállalható
fel, hogy az OTSZ minden változását és annak hatását elemezzük. Csupán a tűzálló
kábelezésre vonatkozó követelmények idézésére szorítkozunk az V. fejezet 39.
paragrafusából.
(4) A tűzvédelmi szempontból jelentős villamos fogyasztók (füstmentes lépcsőház
gépészete, hő- és füstelvezető berendezés stb.) működését tűz esetén legalább
1 órán át kell biztosítani.
(5) A tűzvédelmi célú gépészeti berendezések energiaellátását biztosító villamos
kábelek működőképességét az adott berendezésre előírt kötelező működési időtartamig
biztosítani kell.
Ezeknek a követelményeknek a megfogalmazása nagy előrelépésnek tekinthető, mert
bár a tűzálló kábelezés (amely eredeti feladatát tűz hatásának kitéve is meghatározott
ideig képes ellátni, - innen az idegen "funkciótartó" vagy "funkció-megtartó"
elnevezés) fogalma a szakemberek széles körében eddig is ismert volt, a kábelezés
ennek megfelelő tervezése és kivitelezése kényszer híján csak lelkiismeret (esetleg
józan ész) kérdése volt. Az épületek villamos berendezéseinek létesítésére vonatkozó
MSZ 2364 szabványban persze korábban is léteztek olyan pontok, amelyek utaltak
a kábelezés ilyen szempontoknak megfelelő kialakítására.
MSZ 2364-520:1997., Kábel- és vezetékrendszerek: "527.1.2. A kábel- és vezetékrendszert
úgy kell létesíteni, hogy az az általános épületszerkezeti szilárdságot és a
tűzbiztonságot ne csökkentse." MSZ 2364-560:1995, Biztonsági berendezések táplálása:
"561.1.2. A tűz esetén működtetendő biztonsági berendezésekben minden szerkezet
tűzállósági határértéke - akár felépítése, akár szerelése eredményeként - legyen
megfelelő." "563.1. A biztonsági berendezések áramköreinek minden más áramkörtől
függetleneknek kell lenniük." A magyarázatos kiadásban ez utóbbi ponthoz hozzáfűzve
olvasható: "Ez szükségessé teheti a rendszerek tűzálló anyagokkal való elkülönítését,
vagy különböző pályák, illetve burkolatok alkalmazását." Ezek a követelmények
azonban annyira általános értelemben fogalmazódtak, hogy kellően szilárd támpontot
a hivatkozáshoz (mondjuk ellenérdekelt felek közötti vitában) nem nyújtottak.
Egyértelműbbek a biztonsági felvonókra vonatkozó előírások. MSZ 9113:2003 Felvonók
létesítése. A felvonók épülettűzzel kapcsolatos kiegészítő követelményei.
"3.4. Villamos követelmények
3.4.1. A biztonsági felvonó vagy az azonos tűzszakaszon belüli több biztonsági
felvonóhoz legalább két - nem azonos nyomvonalon vezetett - villamos hálózati
fővezetéket kell létesíteni, amelyek közül az egyiknek az esetleges felszálló
szakaszát a biztonsági felvonó aknájában kell vezetni. E fővezetékek aknán,
és vagy tűzgátló előtéren, vagy füstmentes lépcsőházon kívül vezetett szakaszait
a mechanikus hatásoktól acél védőcsővel vagy más, egyenértékű módon kell védeni,
és legalább 60 perc tűzállósági határértékű védelemmel kell ellátni."
(Ezzel egybevágnak az ugyancsak a biztonsági felvonókra vonatkozó MSZ EN 81-72:2004
megfelelő pontjai is.) A tűzállóság követelménye tehát már korábban is megjelent
a szabványokban, de a "nem kötelező" szabványok mellől hiányzott valami, ami
kellő súlyt adott volna e követelményeknek. Érthető, hogy ezek miatt mindeddig
"esetleges" volt a tűzálló kábelezés kialakítása. Az OTSZ változásával valószínűleg
megszületett az a kényszer, ami hiányzott.
A változás következményei
Az új OTSZ legalább 1 órás tűzállóságot követel meg a tűzbiztonság szempontjából
fontos kábelrendszerektől. Ez a követelmény természetesen még mindig nagyon
sommás, nem utal arra, hogy ezt a határértéket milyen módon kell, illetve lehet
biztosítani. El kell fogadnunk, hogy ez az előírás - miként az újabb szabványok
is - elsősorban a tervezői munka körébe sorolja annak eldöntését, hogy egy-egy
követelményt milyen műszaki megoldással kell teljesíteni. Ezáltal növeli a tervező
szabadságát, de egyben felelősségét is. Mégis, tervezői szempontból segítséget
jelenthet a tűzvédelmi szabályzat idevágó módosítása, mert hivatkozási alapot
nyújt a tervek elfogadtatásához. A kivitelező szempontjából bonyolultabb a helyzet,
mert a tűzálló kábelezés anyagköltségben és munkában mindenképp többletet okoz.
Bár ennek mértéke széles határok között mozog, az épülettől függően akár jelentéktelen
is lehet, de a mai - általában fix végösszegű - vállalási árak mellett gyakran
csekély költségnövekedés sem engedhető meg. A kivitelező szempontjából tehát
létfontosságú lehet a jól kidolgozott terv és kiírás, valamint annak ismerete,
hogy a tűzállóság követelményének milyen költség- és egyéb vonzatai vannak.
Kedvező viszont, hogy ezek a többletmunkák emelhetik a kivitelező bevételét:
azt, hogy ez mennyiben valósul meg, az idő majd megmutatja. A kivitelezőkhöz
hasonlóan a megrendelők/beruházók sem kedvelik a költségnövekedést. Számukra
marad annak a ténynek az elfogadása, hogy az épületek tűzbiztonsága növekszik
(ez nem kis eredmény, csak hát a realitás…!), és az, hogy az "OTSZ miatt kötelező".
Mindenesetre a játékszabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak. Azon a közhelynek
ható kijelentésen túl, hogy az OTSZ-ben megfogalmazott követelmények hozzájárulnak
mindannyiunk biztonságának és műszaki kultúránknak a növekedéséhez, a változás
talán még arra is kínál lehetőséget, hogy laikusokkal és más szakterületek képviselőivel
újra érzékeltessük a villamos szakterület fontosságát.
A továbbiakban
A tűzálló kábelezés témaköre széles körben ismertnek tekinthető. Az OTSZ változása
révén azzal kell számolni, hogy egyre többször találkozunk majd olyan feladatokkal,
amelyek megkövetelik ilyen rendszerek kialakítását. Éppen ezért e cikksorozat
folytatásában olyan konkrét adatokkal szeretnénk szolgálni, amelyek remélhetőleg
lehetővé teszik jobb tervek és anyagkiírások elkészítését, ezek alapján pedig
jobb szerelési ajánlatok kidolgozását. Áttekintjük majd a legfontosabb műszaki
megoldásokat, amelyekkel a kábelezés tűzállósági követelménye kielégíthető,
megvizsgáljuk a téma elméleti hátterét és a vonatkozó szabványokat is.
Kruppa Attila
(Folytatása következik!)