Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Jogi esetek

A szerződések általános szabályai

2005/9. lapszám | netadmin |  3957 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A szerződések általános szabályai A szerződés kétoldalú jogügylet, melynek közvetlen célja valamilyen jogi hatás (jogkövetkezmény) elérése. A gyakorlatban a jogi hatás a vállalkozás eredményében, áruszállításban, valamely szellemi szolgáltatás...

A szerződések általános szabályai

A szerződés kétoldalú jogügylet, melynek közvetlen célja valamilyen jogi hatás (jogkövetkezmény) elérése. A gyakorlatban a jogi hatás a vállalkozás eredményében, áruszállításban, valamely szellemi szolgáltatásban stb. realizálódik. A szerződés irányulhat jogviszony létrehozására, módosítására, megszüntetésére. A szerződést jogalanyok hozzák létre, őket feleknek nevezzük, az egyik fél a jogosult, a másik fél a kötelezett. A létrejött szerződésekben a felek személye ismertté válik, és pozícióik pontosan meghatározottak (megrendelő-vállalkozó, megbízó-megbízott, eladó-vevő stb.). A szerződésekhez állami elismerés kapcsolódik, az állam jogi eszközökkel segíti a felek szerződéseinek megvalósulását, a nem-teljesítésnek vagy nem szerződésszerű teljesítésnek polgári jogi szankció alkalmazása lehet a következménye.



Képviselő útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Képviseleti jogot törvény alapján (kft. ügyvezető) és írásbeli meghatalmazással (ügyvéd) lehet létesíteni. A szervezeti képviselet meghatározott munkakör betöltésének tényéhez kapcsolódik.
A szerződés tárgya valamely dolog (termék) vagy szolgáltatás (dolog átadása, tevékenység, tevékenységtől való tartózkodás és más magatartás). A felek a szerződés tartalmát szabadon állapíthatják meg (típusszabadság). A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja. Semmis a szerződés, ha jogszabályba vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközik, ha a jogszabály megkerülésével kötötték vagy lehetetlen szolgáltatásra irányul. Szerződésben meghatározott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben meg kell állapodniuk, kivéve az olyan kérdéseket, amelyekről jogszabály rendelkezik. A feleket a szerződés megkötésénél együttműködési kötelezettség terheli, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Előszerződés a kivitelezési kapacitás lekötése vagy az értékesítés terén segítheti az együttműködést. Előszerződés megkötése lehetséges ingatlan adás-vételét megelőzően is, melyben rögzíthető az előleg vagy foglaló adásának ténye. Az előszerződésnek tartalmaznia kell a felek kötelezettségvállalását a szerződés megkötésére, és azt is, hogy a szerződést mikor kell megkötni. A megkötendő szerződés tartalmára legalább olyan mértékben utalni kell, hogy annak alapján - szükség esetén - a bíróság a szerződést létre tudja hozni. A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem képes.

Az általános szerződési feltételek és különösen a szokásostól eltérő rendelkezései csak akkor válnak a szerződés részévé, ha annak tartalmát a másik fél megismerte és elfogadta. Általános szerződési feltételeknek minősülnek azok a feltételek, amelyeket az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre meghatároz, és amelyeknek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
Ha szerződéskötéskor gazdálkodó szervezet használ tisztességtelen általános szerződési feltételt, azt a sérelmet szenvedő fél és a külön jogszabályban meghatározott szervezet (ügyész, miniszter, jegyző, gazdasági és szakmai kamara, fogyasztói szakmai, gazdasági érdekképviseleti szervezet, az Európai Unió bármely tagállamának joga alapján létrejött minősített szervezet - az általa védett fogyasztói érdekek védelme körében) is megtámadhatja bíróság előtt. A fogyasztói szerződés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési feltételnek.

Aki a szerződéskötésre ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség azt jelenti, hogy az ajánlattevő egyoldalúan nem léphet vissza, azonban kötöttségének idejét meghatározhatja. Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni (véleményeltérés), amely egyeztetést igényel.
Szerződést kötni szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet. Jogszabály bizonyos esetekben előírja, illetve megköveteli a szerződés írásban történő megkötését (ingatlan adásvételi szerződése, haszonélvezeti jog alapítása szerződéssel, gépjármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, társasági szerződés stb.). A szerelőiparban részletes, írásbeli szerződés ajánlott a későbbi, esetleges jogvitákban történő bizonyíthatóság miatt.

Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét, de a szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek közül a kezesség fennmarad, de a kezes helyzete nem válhat súlyosabbá, mint a módosítást megelőzően volt. A szerződést egyezséggel is lehet módosítani. A felek a szerződésből eredő vitás kérdéseket közös megegyezéssel úgy rendezik, hogy feltételeikből kölcsönösen engednek egymásnak. Bíróság akkor módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek egymást tájékoztatni. A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés esetén, köteles a dolgot - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak megfelelően - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni, és a dologról a rendeltetésszerű használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni (kezelési, használati utasítás). Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, akkor a dolog minőségének tanúsítására is köteles. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a jogosult által meghatározott célra. Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a kötelezettnek a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó (különösen reklámban vagy az áru címkéjén megjelenő) nyilvános kijelentését, továbbá a kötelezett által adott leírásban szereplő és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő tulajdonságokkal.

A teljesítési időt a szerződő felek határnap vagy határidő kitűzésével állapítják meg. A határnap a teljesítés napját jelöli meg, a határidő azt az időszakot, amelynek kezdete és vége között kell a teljesítésnek megtörténnie. A teljesítési határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani, ha a teljesítési határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le. A kötelezett a határnapot megelőzően, valamint a határidő kezdete előtt - a pénztartozás kivételével - csak a jogosult beleegyezésével teljesítheti a szolgáltatást. A jogosult a lehető legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés megfelelő-e. Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult a részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve akkor, ha a részteljesítést a szerződés kizárta vagy a lényeges érdekét sérti. A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik vagy felbonthatják. Megszüntetés esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg, a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt nyújtott szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, s ha a megfelelő ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás visszajár. A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak. A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Aki a szerződésnél (felek megállapodása) vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik. Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést a jövőre nézve megszünteti. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. A kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított teljesítési határidő eredménytelenül eltelt, illetve, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására sem teljesíti. A késedelem jogkövetkezménnyel jár, ugyanis a kötelezett köteles megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében elvárható módon járt el. A jogosult a kötelezett késedelme esetén is követelheti a teljesítést, vagy ha ez már nem áll érdekében, elállhat a szerződéstől.

A jogosult akkor esik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést nem fogadja el, valamint elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon, és nem állítja ki a nyugtát, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult késedelmének jogkövetkezménye az is, hogy köteles megtéríteni a kötelezettnek a felelős őrzéséből eredő költségeket, valamint a dolog megsemmisülésének, elveszésének vagy megrongálódásának veszélyét ugyanúgy viseli, mintha a teljesítést elfogadta volna. Szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik - nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. Aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást (teljesítési segéd, közreműködő, alvállalkozó) vesz igénybe, annak magatartásáért felelős.
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: foglaló, kötbér, jótállás, bankgarancia, jogvesztés kikötése, zálogjog, óvadék, kezesség. Kötbér esetében a felek írásban történő megállapodása alapján a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít. Kötbér utáni kamat felszámítására vonatkozó megállapodás semmis. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, és érvényesítheti a kötbért meghaladó kárigényét is. A nem-teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól. A kötbérfizetési kötelezettség feltétele, hogy a kötelezett felelős legyen a szerződésszegésért. Az építési és a szerelési szerződésekhez használatos alakzatok a késedelmi, a minőségi, a hibás teljesítési és a meghiúsulási kötbér. Dr. Csanádi Károly