A szerződések általános szabályai
2005/9. lapszám | netadmin | 3957 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A szerződések általános szabályai A szerződés kétoldalú jogügylet, melynek közvetlen célja valamilyen jogi hatás (jogkövetkezmény) elérése. A gyakorlatban a jogi hatás a vállalkozás eredményében, áruszállításban, valamely szellemi szolgáltatás...
A szerződés kétoldalú jogügylet, melynek közvetlen célja valamilyen jogi hatás (jogkövetkezmény) elérése. A gyakorlatban a jogi hatás a vállalkozás eredményében, áruszállításban, valamely szellemi szolgáltatásban stb. realizálódik. A szerződés irányulhat jogviszony létrehozására, módosítására, megszüntetésére. A szerződést jogalanyok hozzák létre, őket feleknek nevezzük, az egyik fél a jogosult, a másik fél a kötelezett. A létrejött szerződésekben a felek személye ismertté válik, és pozícióik pontosan meghatározottak (megrendelő-vállalkozó, megbízó-megbízott, eladó-vevő stb.). A szerződésekhez állami elismerés kapcsolódik, az állam jogi eszközökkel segíti a felek szerződéseinek megvalósulását, a nem-teljesítésnek vagy nem szerződésszerű teljesítésnek polgári jogi szankció alkalmazása lehet a következménye.
Képviselő útján is lehet szerződést kötni vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve,
ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg. Képviseleti
jogot törvény alapján (kft. ügyvezető) és írásbeli meghatalmazással (ügyvéd)
lehet létesíteni. A szervezeti képviselet meghatározott munkakör betöltésének
tényéhez kapcsolódik.
A szerződés tárgya valamely dolog (termék) vagy szolgáltatás (dolog átadása,
tevékenység, tevékenységtől való tartózkodás és más magatartás). A felek a szerződés
tartalmát szabadon állapíthatják meg (típusszabadság). A szerződésekre vonatkozó
rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem
tiltja. Semmis a szerződés, ha jogszabályba vagy nyilvánvalóan jó erkölcsbe
ütközik, ha a jogszabály megkerülésével kötötték vagy lehetetlen szolgáltatásra
irányul. Szerződésben meghatározott szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.
A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek
minősített kérdésekben meg kell állapodniuk, kivéve az olyan kérdéseket, amelyekről
jogszabály rendelkezik. A feleket a szerződés megkötésénél együttműködési kötelezettség
terheli, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést
megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden
lényeges körülményről. Előszerződés a kivitelezési kapacitás lekötése vagy az
értékesítés terén segítheti az együttműködést. Előszerződés megkötése lehetséges
ingatlan adás-vételét megelőzően is, melyben rögzíthető az előleg vagy foglaló
adásának ténye. Az előszerződésnek tartalmaznia kell a felek kötelezettségvállalását
a szerződés megkötésére, és azt is, hogy a szerződést mikor kell megkötni. A
megkötendő szerződés tartalmára legalább olyan mértékben utalni kell, hogy annak
alapján - szükség esetén - a bíróság a szerződést létre tudja hozni. A szerződés
megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az előszerződés
létrejötte után beállott körülmény miatt a szerződés teljesítésére nem képes.
Az általános szerződési feltételek és különösen a szokásostól eltérő rendelkezései
csak akkor válnak a szerződés részévé, ha annak tartalmát a másik fél megismerte
és elfogadta. Általános szerződési feltételeknek minősülnek azok a feltételek,
amelyeket az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, előre
meghatároz, és amelyeknek meghatározásában a másik fél nem működhetett közre.
Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés
kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből
eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik
fél hátrányára állapítja meg.
Ha szerződéskötéskor gazdálkodó szervezet használ tisztességtelen általános
szerződési feltételt, azt a sérelmet szenvedő fél és a külön jogszabályban meghatározott
szervezet (ügyész, miniszter, jegyző, gazdasági és szakmai kamara, fogyasztói
szakmai, gazdasági érdekképviseleti szervezet, az Európai Unió bármely tagállamának
joga alapján létrejött minősített szervezet - az általa védett fogyasztói érdekek
védelme körében) is megtámadhatja bíróság előtt. A fogyasztói szerződés tisztességtelen
kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minősül általános szerződési
feltételnek.
Aki a szerződéskötésre ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét
az ajánlat megtételekor kizárta. Az ajánlati kötöttség azt jelenti, hogy az
ajánlattevő egyoldalúan nem léphet vissza, azonban kötöttségének idejét meghatározhatja.
Az ajánlattól eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni (véleményeltérés),
amely egyeztetést igényel.
Szerződést kötni szóban, írásban és ráutaló magatartással lehet. Jogszabály
bizonyos esetekben előírja, illetve megköveteli a szerződés írásban történő
megkötését (ingatlan adásvételi szerződése, haszonélvezeti jog alapítása szerződéssel,
gépjármű tulajdonjogának megszerzését igazoló okirat, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
szerződés, társasági szerződés stb.). A szerelőiparban részletes, írásbeli szerződés
ajánlott a későbbi, esetleges jogvitákban történő bizonyíthatóság miatt.
Ha jogszabály kivételt nem tesz, a felek közös megegyezéssel módosíthatják a
szerződés tartalmát vagy megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét,
de a szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A szerződést
biztosító mellékkötelezettségek közül a kezesség fennmarad, de a kezes helyzete
nem válhat súlyosabbá, mint a módosítást megelőzően volt. A szerződést egyezséggel
is lehet módosítani. A felek a szerződésből eredő vitás kérdéseket közös megegyezéssel
úgy rendezik, hogy feltételeikből kölcsönösen engednek egymásnak. Bíróság akkor
módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést
követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos
érdekét sérti.
A felek a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről kötelesek
egymást tájékoztatni. A kötelezett, dolog szolgáltatására irányuló szerződés
esetén, köteles a dolgot - a jogszabályok rendelkezéseinek és a szakmai szokásoknak
megfelelően - azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni, és a dologról a rendeltetésszerű
használathoz, a felhasználáshoz szükséges tájékoztatást megadni (kezelési, használati
utasítás). Ha a kötelezett gazdálkodó szervezet, akkor a dolog minőségének tanúsítására
is köteles. A szerződéseket tartalmuknak megfelelően, a megszabott helyen és
időben, a megállapított mennyiség, minőség és választék szerint kell teljesíteni.
A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában alkalmasnak kell lennie a jogosult
által meghatározott célra. Rendelkeznie kell azzal a minőséggel, nyújtania kell
azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos és amelyet
a jogosult elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatás természetét, valamint a
kötelezettnek a gyártónak, az importálónak vagy ezek képviselőjének a szolgáltatás
konkrét tulajdonságaira vonatkozó (különösen reklámban vagy az áru címkéjén
megjelenő) nyilvános kijelentését, továbbá a kötelezett által adott leírásban
szereplő és az általa a jogosultnak mintaként bemutatott szolgáltatásban lévő
tulajdonságokkal.
A teljesítési időt a szerződő felek határnap vagy határidő kitűzésével állapítják
meg. A határnap a teljesítés napját jelöli meg, a határidő azt az időszakot,
amelynek kezdete és vége között kell a teljesítésnek megtörténnie. A teljesítési
határidőbe a szerződéskötés napját nem kell beszámítani, ha a teljesítési határidő
utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a határidő a következő munkanapon jár le.
A kötelezett a határnapot megelőzően, valamint a határidő kezdete előtt - a
pénztartozás kivételével - csak a jogosult beleegyezésével teljesítheti a szolgáltatást.
A jogosult a lehető legrövidebb időn belül köteles meggyőződni arról, hogy a
teljesítés megfelelő-e. Ha a szolgáltatás osztható, a jogosult a részteljesítést
is köteles elfogadni, kivéve akkor, ha a részteljesítést a szerződés kizárta
vagy a lényeges érdekét sérti. A felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik
vagy felbonthatják. Megszüntetés esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg,
a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak. A megszűnés előtt nyújtott
szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékét meg kell fizetni, s ha a megfelelő
ellenszolgáltatást a másik fél még nem teljesítette, a pénzbeli szolgáltatás
visszajár. A szerződés felbontása esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. Aki
a szerződésnél (felek megállapodása) vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult,
jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést
felbontja. Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetése ellenében is kiköthetik.
Aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva felmondásra jogosult, jogát a másik
félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. A felmondás a szerződést a jövőre
nézve megszünteti. Ha a felmondás nem azonnali hatályú, a törvényben vagy a
szerződésben meghatározott felmondási idő elteltéig a szerződés fennmarad. A
kötelezett késedelembe esik, ha a szerződésben megállapított teljesítési határidő
eredménytelenül eltelt, illetve, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására
sem teljesíti. A késedelem jogkövetkezménnyel jár, ugyanis a kötelezett köteles
megtéríteni a jogosultnak a késedelemből eredő kárát, kivéve, ha bizonyítja,
hogy a késedelem elhárítása érdekében elvárható módon járt el. A jogosult a
kötelezett késedelme esetén is követelheti a teljesítést, vagy ha ez már nem
áll érdekében, elállhat a szerződéstől.
A jogosult akkor esik késedelembe, ha a szerződésszerűen felajánlott teljesítést
nem fogadja el, valamint elmulasztja azokat az intézkedéseket vagy nyilatkozatokat,
amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötelezett megfelelően teljesíteni tudjon,
és nem állítja ki a nyugtát, illetőleg az értékpapírt nem adja vissza. A jogosult
késedelmének jogkövetkezménye az is, hogy köteles megtéríteni a kötelezettnek
a felelős őrzéséből eredő költségeket, valamint a dolog megsemmisülésének, elveszésének
vagy megrongálódásának veszélyét ugyanúgy viseli, mintha a teljesítést elfogadta
volna. Szerződésszegésért való felelősséget - ha jogszabály másként nem rendelkezik
- nem lehet kizárni és korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás
megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti. Aki kötelezettsége teljesítéséhez
vagy joga gyakorlásához mást (teljesítési segéd, közreműködő, alvállalkozó)
vesz igénybe, annak magatartásáért felelős.
A szerződést biztosító mellékkötelezettségek: foglaló, kötbér, jótállás, bankgarancia,
jogvesztés kikötése, zálogjog, óvadék, kezesség. Kötbér esetében a felek írásban
történő megállapodása alapján a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére
kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy
nem szerződésszerűen teljesít. Kötbér utáni kamat felszámítására vonatkozó megállapodás
semmis. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, és
érvényesítheti a kötbért meghaladó kárigényét is. A nem-teljesítés esetére kikötött
kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem vagy a hibás
teljesítés esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítés alól.
A kötbérfizetési kötelezettség feltétele, hogy a kötelezett felelős legyen a
szerződésszegésért. Az építési és a szerelési szerződésekhez használatos alakzatok
a késedelmi, a minőségi, a hibás teljesítési és a meghiúsulási kötbér. Dr. Csanádi
Károly