A műszaki ellenőr válaszol VI. A lakáselosztókról
2005/10. lapszám | Horogh Gyula | 6677 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A műszaki ellenőr válaszol VI. A lakáselosztókról Noha a gyakorló villanyszerelő szakemberek számára a lakások kiselosztóinak bekötése, üzembe helyezése nem jelent szakmai kihívást, a tapasztalatok szerint érdemes mégis egy rövid fejezetet a ci...
Noha a gyakorló villanyszerelő szakemberek számára a lakások kiselosztóinak
bekötése, üzembe helyezése nem jelent szakmai kihívást, a tapasztalatok szerint
érdemes mégis egy rövid fejezetet a cikksorozatból ennek a területnek szentelni.
Évekkel ezelőtt komoly előrelépést jelenthetett az "F.K.A. táblák" megjelenése
a piacon: az elektromos hálózatok, illetve fogyasztók akkori kiépítettsége,
terhelésigénye számára ideális technikai megoldást biztosítottak. Miként már
többször hangsúlyozásra került a szaklap
oldalain:
a családok életvitele és az ezt kísérő technikai fejlődés azonban az elosztók
területén is fejlődést követelt, hiszen az említett szekrények már nem minden
esetben alkalmasak a jelentősen megnövekedett igények kielégítésére. A kereskedelemben
kapható moduláris elosztók területén többször jelent problémát, hogy az áramkörszámnak
megfelelő N- és PE-vezetők csatlakoztatására az adott sínek esetében nem áll
rendelkezésre a kellő számú vezeték-csatlakoztatási hely.
Hozzá kell azonban tenni azt is, hogy a jelenleg piaci forgalmazásban kapható
kiselosztók közül nem egynél tapasztalható, hogy csupán opcionális tartozékként
kapható az N- illetve a PE-sín.
Szintén számos esetben előfordul, hogy a villanyszerelő kolléga a tulajdonos
"költségmegtakarítási törekvésének" engedve nem feltétlenül a fogyasztók igényeinek
megfelelő értékű és számú kismegszakítót helyez el. Ezen megoldások alkalmazása
a kivitelező saját szakmai igényességére is engednek következtetni. Érdemes
elgondolkodni azon, hogy a spórolási szándék miatt egy izzó kiégésekor a megrendelőnek,
tulajdonosnak esetleg a sötétben kell a lakás másik szintjéről odabotorkálnia
a földszinten található elosztótáblához.
Erősen javallt a szinti elosztók telepítése a megfelelő védelmi- és kapcsolókészülékek
beépítésével. A korszerű elosztók, illetve szinti elosztók egyúttal lehetőséget
biztosítanak arra is, hogy sínes kialakításuk által az összes korszerű életvédelmi
és biztonsági készüléket befogadják.
További problémaként jelentkezik azonban az, hogy egyes kivitelezők elbagatellizálják
és így nem biztosítják az áramkörök és a hozzájuk csatlakozó készülékek azonosíthatóságát!
Ez az eljárás rendkívül megnehezítheti egy helyismerettel nem rendelkező szerelőnek
a hibaelhárítást.
Itt említenénk meg néhány gondolatot az MSZ 2364-610 szabványról megjelent cikkhez
kapcsolódva arról, hogy napjainkban egyre nagyobb jelentőséggel bír a fent említett
szabvány 612.8.1. pontja (villamos szilárdság vizsgálata), mely a gyártmányok
minősítő vizsgálatát hivatott helyettesíteni a minősítő vizsgálat nélküli, helyszínen
összeszerelt szerkezeteken. Ezt a hazai gyakorlatban (sajnos nagyon ritkán)
a beruházó kívánságára és költségére szokták elvégezni. Az MSZ 2364-612.8.1.
pontja szerint a helyszínen szerelt, nem típusvizsgált szerkezeteken az E melléklet
megjelenéséig az MSZ 60439 sz. szabvány szerinti módszerekkel kell elvégezni
a vizsgálatot.
Az alábbiakban taglalnánk, hogy egy kisfeszültségű kapcsoló-elosztóberendezésen
mit és hogyan kell vizsgálni.
Szükség van legelőször is néhány azonosító alapadatra:
• A gyártó cég neve.
• Termék megnevezése.
• Típusa.
• Létesítmény (hol kerül beépítésre).
• Gyártási szám.
• Gyártás kelte.
• Súlya.
• Mérete (magasság, szélesség, mélység).
• Szállítási-raktározási előírások
(páratartalom, tárolási hőmérséklet).
• Mérési bizonylat száma.
• Vizsgálati módszer (-ként jelen esetben MSZ 60439-1 darabvizsgálati előírása
említendő).
• Minősítés (Az MSZ EN 60439-1 szabvány 8.3.1;8.3.2.; 8.3.3.; pontjai szerint
vizsgálva MEGFELELT vagy NEM MEGFELELŐ).
• Megjegyzés (pl: a vizsgált berendezésen biztonságtechnikai, mechanikai és
villamos jellemzőket károsan befolyásoló technológiai vagy egyéb változtatás,
illetve anyag helyettesítés nem történt).
A vizsgálatot több részre bonthatjuk:
1. Szemrevételezéses vizsgálattal ellenőrizendők az alábbiak
• A berendezés mely rajzok szerint készült (pl. egyvonalas, homloknézeti...).
• Adattábla adatai (valósak-e, illetve itt kívánjuk megjegyezni, hogy ezen adatok
egyre kevesebb elosztószekrényen találhatók meg).
• Készülék feliratozás, jelölések.
• Védettségi fokozat.
• Kúszóutak, légközök.
• Csavarkötések, csatlakozások.
• Vezetékek, kábelek elhelyezése, bekötése.
• Készülékek szerelése.
• Érintésvédelmi vezetékek, kötések, folytonosság.
• Érintés elleni védelem.
2. Villamos szilárdság ellenőrzése (műszeres mérés)
• Villamos szilárdság ellenőrzése a fő- és segédáramkörökön: fázisok és vázszerkezet
között 2,5 kVeff 50 Hz feszültséggel, 1 perc időtartammal.
• Villamos szilárdság ellenőrzése a főáramkörhöz közvetlenül nem csatlakozó
segédáramkörökön: áramkör és vázszerkezet között: 2,5 kVeff 50 Hz feszültséggel,
1 perc időtartammal.
• Mérőváltók szekunder körének ellenőrzése feszültségváltó, áramváltó kör és
vázszerkezet között 2,5 kVeff 50 Hz feszültséggel, 1 perc időtartammal.
3. Villamos működés, áramkörök ellenőrzése
• Működtető- és segédáramkörök ellenőrzése csengetéssel, működtetéssel a vonatkozó
rajz(ok) szerint.
• Mérőváltók bekötésének, műszerek előírt irányú kitérésének, készülékek helyes
működésének ellenőrzése, feszültség- és áramnyomatással.
• Védelmi készülékek működőképességének ellenőrzése (megjegyzés: a tényleges
beállítás a helyszíni üzembe helyezés során történik).
• Főáramköri készülékek működésének ellenőrzése.
• Mechanikai működés ellenőrzése.
• Mechanikai működtető szervek, reteszelések, zárak ellenőrzése.
Sajnos a fent említett műszeres vizsgálatot meglehetősen drága műszerrel lehet
elvégezni, de nem csak ez lehet az oka, hogy ezt a jegyzőkönyvet még mindig
elég kevesen kérik, de még kevesebben produkálják az általuk készített villamos
szerkezetekre. Ennek egyrészt anyagi okai lehetnek, illetve az átadás-átvételi
eljárások során az átvevők nem követelik meg ezt a kivitelezők részéről. Horogh
Gyula Árpád
Műszaki ellenőrVillanyszerelés