Vállalkozási, fővállalkozói, építési, szerelési szerződések

2005/11. lapszám | netadmin |  3035 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Vállalkozási, fővállalkozói, építési, szerelési szerződések Vállalkozási szerződés (Ptk. 389. § - 400. §) Alanyai: a megrendelő és a vállalkozó. Alvállalkozó igénybevétele esetén az alvállalkozói szerződésben a vállalkozó helyzete a megrendelőéve...

Vállalkozási, fővállalkozói, építési, szerelési szerződések

Vállalkozási szerződés (Ptk. 389. § - 400. §)
Alanyai: a megrendelő és a vállalkozó. Alvállalkozó igénybevétele esetén az alvállalkozói szerződésben a vállalkozó helyzete a megrendelőével azonos. A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.
A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amelynek lényege a munkával elérhető eredmény létrehozása. A vállalkozó valamely dolog tervezésére, előkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles. A vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme a szolgáltatás tárgya, a vállalati összeg és a teljesítési határidő. A szerződésben a szolgáltatás tárgyát mennyiségi és minőségi követelményekkel kell meghatározni.
A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi. A megrendelő a részletes ajánlatot - a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában - szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést. A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják.
A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el, a felmerült kiadásokat előlegeznie kell. E rendelkezéssel nem ellentétes az a gyakorlat, hogy a tőkeszegény vállalkozások előleg fizetésében állapodnak meg ügyfelükkel. A legtöbb jogi problémát az el nem végzett munkára, és/vagy az átvételi elismervény nélkül felvett előleg okoz.
A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. A tervdokumentáció átadása a megrendelő utasításának minősül. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére. A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik.
Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó a felelős. Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat. Az elállás a szerződés felbontásához vezet. Ha nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint, a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.
Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet munkavégzésre alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani (munkaterület átadása). Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.
A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben - építési műszaki ellenőr útján - ellenőrizni köteles. Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el. Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen, megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.
Fővállalkozói szerződés (Ptk. 401. §)
[fővállalkozás - generálkivitelezés minősítése]
Önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni.
A vállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben rögzített műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette. A fővállalkozói tevékenység fokozott kockázattal jár, mert a fővállalkozó felelős a saját maga által végzett tervezési, építési-szerelési és technológiai szerelési munkákért, és adott esetben helytállni köteles az alvállalkozók, beszállítók, közreműködők szerződésszegéseiért is.
A fővállalkozás lényege a beruházás tervezése, szervezése, a kivitelezés összehangolása, és az elkészült létesítmény kulcsrakész átadása a megrendelőnek. A fővállalkozási jogviszony alanyai a megrendelő és a fővállalkozó. Egy vállalkozási szerződés akkor minősül fővállalkozásnak, ha a teljes beruházás, vagy annak önálló feladat ellátására alkalmas összetett gazdasági-műszaki egysége - a szerződésben rögzített műszaki jellemzőkkel (komplexitással), határidőre történő teljesítéssel és eredményfelelősséggel - kulcsrakész állapotban valósul meg. Az eredményfelelősség fogalma jogvitára adhat okot, célszerű a szerződésben pontosan meghatározni, hogy a felek mit tekintenek eredménynek.
Gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök nélkül, kizárólag az építmény létrehozására vonatkozó építési (vállalkozási) szerződés nem tekinthető fővállalkozásnak. Ilyen esetben a szerződésben foglaltakat generálkivitelező valósítja meg, és szervezi a lebonyolítást az alvállalkozókkal és a szállítókkal.
Generálkivitelezés esetén a beruházó szerződést köt a tervezővel, több tervező esetén a generáltervezővel (tervezési szerződés, tervezési művezetési szerződés), az építmény megvalósítására a generálkivitelezővel (építési szerződés építőipari vállalkozással), és szükség szerint szerelési szerződést hoz létre a technológiai szerelési munkák elvégzésére. A tervező nem áll jogviszonyban a generálkivitelezővel, ezért ebben a szerződéses konstrukcióban szükség van az építési műszaki ellenőr koordinációs tevékenységére, hogy a tervező tanácsai, javaslatai eljussanak a kivitelező szervezetekhez.

Építési szerződés (Ptk. 402. § - 405. §)
Építési-szerelési munka elvégzésére irányuló eredményköteles, vállalkozási típusú szerződés. Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, műleírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat a szerződésben meg kell határozni.
Az építési-szerelési munka általában oszthatatlan, de oszthatónak kell tekinteni, ha a felek a szerződésben megállapodnak a munka egyes részeinek (műszakilag elhatárolható szakaszok) átadás-átvételében. A hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata. A munkahely építési-szerelési munka végzésére akkor alkalmas, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja. A felek a munkaterület átadás-átvételének tényét az építési naplóban rögzítik. A munkaterület átadás-átvételének okszerű meghiúsulásáért a megrendelő felelőssége peres eljárásban megállapítható. A vállalkozó kérésére a megrendelő köteles a tervek magyarázatát (tervezői művezetés), a részletes kivitelezési utasítást megadni. A megrendelő köteles a munkát időközönként (hetente, 10 naponként stb.) ellenőrizni. A felek a munkavégzéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, körülményt és utasítást az építési munkahelyen vezetett építési naplóban kötelesek egymással közölni. Az építési naplóról külön jogszabály rendelkezik. A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerű használatra nem alkalmas.
A pótmunka nem szerepel a kiviteli tervdokumentációban, nem része az eredetileg létrejött építési-szerelési szerződésnek, és a szerződés teljesítését terhesebbé teszi. A vállalkozó a szerződés módosítása vagy új szerződés megkötése esetén köteles pótmunka elvégzésére. Jogvita az adott munka többletmunkának vagy pótmunkának történő minősítéséből keletkezhet.

Szerelési szerződés (Ptk. 407. § - 407/A. §)
A technológiai szerelési szerződésekre - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az építési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az építési szerződésre vonatkozó előírásokkal azonosnak tekinthető a szerelési munkahely átadása, a szerződő felek teljesítés során történő együttműködése, a megrendelő ellenőrzési joga, az eltakart munkák ellenőrzése, a helyszíni képviselet, a többletmunka szabályozása. Az építési szerződés és a technológiai szerelési szerződés közötti különbség gyakran abból ered, hogy a vállalkozó olyan berendezést szerel, melyet nem maga gyárt. A felszerelt berendezés (komplett berendezés) működőképességéért azonban fennáll vállalkozó felelőssége.

A Ptk. részletesen nem tartalmazza, de a bírósági gyakorlat szerint az épületgépészeti vagy az ahhoz közelálló ipari szerelések körében technológiai szerelési munkának minősül a vas-, acél- és fémszerkezet, a tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, az irányítástechnikai és automatikai berendezések szerelése, továbbá a vegyitermék ipari csatlakozó és üzemi területen belüli technológiai vezetékei, az ipari gázcsatlakozó és üzemi területen belüli technológiai gázvezetékek, gőz-, forró víz- és termálvíz-vezetékek, zagyvezetékek, vízvezetékek közül az üzemi területen belüli bármilyen vezetésű, a technológiai folyamatot kiszolgáló kohászati alapanyagot elosztó, (ellátó) és bekötő vezetékek, valamint a bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat, folyamszabályozó mérő, jelző és vezérlő elektromos-, elektronikus-, hidraulikus-, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei, ipari légtechnikai- és klímaberendezések, felvonó és szállító berendezések szerelési munkái.

Az átadás-átvétel harminc nap időtartamú próbaüzemmel történik. Előtte meg kell győződni a berendezés próbaüzemre való alkalmasságáról (hidegpróba), illetve alkalmassá kell tenni azt a próbaüzemre. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat, és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni. Ha a berendezés gyártása is a vállalkozó tevékenységi körébe tartozik, biztosítania kell a szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára. A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint a különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.

A próbaüzem időtartama alatt a szerződő felek a teljes rendszert ellenőrzés mellett működtetik. A próbaüzem akkor sikeres, ha a berendezés üzemzavar nélkül képes az előírt teljesítményre. A berendezés alkalmasságáról a felek által közösen végzett teljesítményméréssel is meggyőződhetnek.

A megrendelő az átvételt nem tagadhatja meg, ha a próbaüzem során olyan kisebb jelentőségű hibákat és hiányosságokat állapítottak meg, amelyek a rendeltetésszerű, állandó és előírt üzemeltetést nem akadályozzák, és egyébként a berendezés megfelel a szerződésben szereplő feltételeknek. Dr. Csanádi Károly

---