Még egyszer az építési naplóró
2005/11. lapszám | netadmin | 3344 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Még egyszer az építési naplóró Noha a szaklap már közölt publikációt az építési naplóról, az év folyamán megjelent Kormányrendelet indokolttá teszi a legfontosabb tudnivalók ismételt áttekintését. Tekintsük át először a legfontosabb jogszabályoka...
Noha a szaklap már közölt publikációt az építési naplóról, az év folyamán megjelent Kormányrendelet indokolttá teszi a legfontosabb tudnivalók ismételt áttekintését.
Tekintsük át először a legfontosabb jogszabályokat!
Az építési naplóval kapcsolatos alapszabályok az épített környezet alakításáról
és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben találhatók, amelynek 40.
§-a megállapítja, hogy a kivitelező köteles az építési napló vezetésére,
abban napi munkáját rögzíti, a kivitelezési helyszínen tárolja, illetve köteles
ezt az ellenőrző hatóságok és a műszaki ellenőr rendelkezésére bocsátani.
Az építési naplóval kapcsolatos konkrét intézkedéseket az 51/2000. (VIII.
9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet (az építőipari kivitelezési, valamint a
felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól
és az építési naplóról) rögzíti. Ennek megállapításai közül kiemelhető, hogy
minden létesítési (építési) engedélyhez kötött, illetve a közbeszerzési törvény
hatálya alá eső kivitelezési munka esetében a kivitelezőnek építési naplót
kell vezetnie. A gyakorlat oldaláról ez azt jelenti, hogy például egy kis méretű
lakás elektromos hálózatának felújításakor értelemszerűen nem kell építési
naplót nyitni, bár megjegyezhető, hogy a későbbiek szerint ajánlható. A rendelet
leszögezi, hogy hivatalos formában csupán az építési naplóba történő bejegyzéssel
értesíthetik egymást a kivitelezésben közreműködő partnerek a kivitelezési
tevékenység menetéről, illetve a felmerülő problémákról. Az építési naplóban
tett bejegyzéseket az építtető vagy a megbízott műszaki ellenőr 10 naponként
ellenőrizni köteles.
Érdemes a napló megnyitásakor pontosan rögzíteni, hogy abba ki és milyen jogcímen
írhat be. A bejegyzésre jogosultak az építési naplóban ellenészrevételetek
tehetnek, a feleknek megállapításaikat aláírásukkal igazolniuk kell. Külön
hangsúlyozza a jogszabály, hogy az építési naplót hozzáférhető helyen kell
őrizni, s innen csak hatósági, bírósági célból lehet elvinni. Az építési naplót
egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni: megjegyzendő, hogy ma
már kapható olyan formanyomtatvány, amely eredetileg is kétszeresen indigósan
vezeti a bejegyzéseket. A másolatok egy példánya az építtetőt, egy pedig a
műszaki ellenőrt illeti meg a munka befejeztével. A kivitelezési feladatok
befejezését követően az építési naplót le kell zárni, a feleknek alá kell írniuk,
majd 10 éven keresztül meg kell őrizni.
Új elemeket tartalmaz azonban a 135/2005. (VII.) Kormányrendelet. A korábban
említetteken túlmenően a rendelet előírja, hogy az építési napló megnyitása
és vezetése során fel kell tüntetni a kivitelező vállalkozó nevét és lakcímét,
a vállalkozás székhelyét, illetve kivitelezési jogosultságának (vállalkozói
engedély, cégbírósági bejegyzés) igazolását is: korábban elég volt a kivitelező
nevének feltüntetése, illetve pecsétje. Hasonlóképpen, a felelős műszaki vezető
és a műszaki ellenőr hasonló jellegű adatait is fel kell tüntetni, tehát már
nem elég személyük feltüntetése. Külön igazolni kell a tervező jogosultságát,
illetve azt, hogy a tervek megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A kivitelezőnek
kötelessége az építési naplóba történő betekintést biztosítani az ellenőrzést
végző felügyeleti szervek, az építésügyi hatóságok, illetve az APEH számára
is (korábban az építési napló a közreműködő felek kommunikációjára szolgált
csupán). Szintén új elemként megjelentek a szankciók is: amennyiben a fenti
adatok feltüntetése nélkül, az előírt kötelezettségek tepljesítése nélkül, egyáltalában
véve, építési napló nélkül folyik a kivitelezés, úgy építés-felügyeleti bírság
kiszabására lehet számítani. A rendelet újszerűsége miatt az alkalmazás tapasztalatairól
még nincsenek pontos információk.
Az építési napló rendeletetése
Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a rendelet nem tartalmaz praktikus utasításokat
az építési napló kezelésével, illetve a bejegyzésre kerülő információkkal
kapcsolatban: ezeket a kérdéseket a gyakorlat határozza meg. Az alábbiakban
ilyen ismeretekkel kívánunk segíteni a kollégáknak.
Az építési napló vezetésére - túl a fent ismertetett jogszabályi kötelezettségen
- két szempont szerint van szükség. Egyfelől az építési napló alapvető eszközként
funkcionál a villanyszerelési munkák nyomon követéséhez. Mivel a villanyszerelés
feltételez egyéb szakipari munkákat: kőműves stb. - így amennyiben a válaszfalak
kialakítása nem történt meg határidőre, úgy nyilvánvaló, hogy a villanyszerelő
sem tudja a vállalt időpontban elkezdeni és befejezni a szerelést. A késedelem
kötbérterhes, s a pénzügyi elszámoláskor alapvető fontossággal bír, hogy nyomon
követhető legyen a késedelmes munkavégzés oka, adott esetben a munkaterület
rendelkezésre nem állása. Márpedig a kötelezett késedelmét - a jogszabály előírása
szerint - csak a jogosult késedelembe esése menti fel, tehát csak akkor mentesülhet
a kivitelező a késedelem jogkövetkezményei alól, ha igazolja, hogy önhibáján
kívül nem tudta elkezdeni a munkát. Az azonnali rögzítésre pedig azért van
szükség, mert általában a kivitelezési periódus végére torlódnak fel a problémák,
és pontosan nem lehet visszaemlékezni pl. a késések okára.
Másfelől az építési napló okirati bizonyítékként szolgál a bírósági eljárásokban.
Hibás teljesítés, késedelmes teljesítés esetén, amennyiben a felek nem tudnak
megállapodni, és az ügy bírósági fázisba lép, úgy a szabályszerűen vezetett
építési napló okiratként funkcionál, a teljesítési igazoláshoz vagy az átadás-átvételi
dokumentumokhoz hasonlatosan. Így tehát döntő szerep hárul az építési naplóra
a kérdéses műszaki, illetve pénzügyi kérdések eldöntésében.
Erre példaként hozható fel a pótmunkák, illetve a többletmunkák elszámolása.
(Többletmunka: a tervben szereplő, de az árajánlatban nem érintett munkatétel;
pótmunka: a tervben nem szereplő kivitelezési feladat.) Amennyiben az építési
naplóban pontosan leírásra kerül a megrendelő kézírással szignált megerősítésével,
hogy az igényelt pótmunka elvégzésre került, úgy elszámolási vitára aligha
kerülhet sor a későbbiekben. Ebben az esetben az építési naplóba történő bejegyzés
tulajdonképpen szerződésmódosításnak számít!
Praktikus tanácsok
A napló megnyitására úgy kerül sor a fenti jogszabályi előírásokban foglalt
adatok és dokumentumok megadásán túl, hogy rögzítésre kerül az, hogy ki jogosult
az építési naplóba bejegyzést tenni. Egyéni vállalkozónál ez egyszerű helyzet,
de ha a kivitelező több alvállalkozóval is dolgoztat, akkor pontosan meg
kell határozni a jogosultakat (vállalkozói igazolványokkal, pecsétekkel együtt).
Megjegyzem, hogy az alvállalkozóknak külön naplót kell vezetniük!
Külön kiemelhető, hogy érdemes mobiltelefonszámokat, gyors elérhetőségeket
is beírni a naplóba a későbbi rugalmas ügyintézés érdekében. A tapasztalatok
alapján hangsúlyozandó, hogy a kivitelezési helyszín pontos adatait is fel
kell tüntetni: nem elég annyit bejegyezni, hogy "Lakópark C. épület", hiszen
ez nem segít a későbbi eligazodásban. Számos bírósági eljárásban megkérdőjelezik
a bejegyzések hitelességét: ennek elkerülése érdekében érdemes az építési naplót
már a fedlapon aláírni: ez kellő mintaként szolgálhat annak eldöntésére, hogy
ki írt bele, azaz az adott bejegyzés hitelesnek fogadható-e el. Hasonlóképpen
jelentőséggel bír, hogy az építési napló ne olyan külalakkal rendelkezzen,
amiből arra lehet következtetni, hogy utólag, egy íróasztalnál írták meg: pereket
lehet azzal nyerni, hogy az építési napló formailag is életszerű benyomást
tesz az olvasókra. Ezt természetesen konkrétumok megjelölésével lehet elősegíteni:
a munkaterület átvételének körülményeivel, a megjelent dolgozók számának feltüntetésével
stb. Vagy fordított esetben: milyen hiányosságok voltak megállapíthatók a munkaterületen,
milyen, a megrendelő által biztosítandó feltételek nem voltak adottak.
Általában is megállapítható, hogy a hiányosságok feltüntetése döntőnek bizonyulhat.
Ezekkel kapcsolatban a következő formális mondat bevezetése javallt: "tűztem
megfelelő póthatáridőt, mely …nap". "Megfelelő póthatáridőt": konkrét időpont
megadása javasolható, hiszen vitás helyzetben azt vizsgálják meg, hogy életszerű
és konkrét határidő megadására sor került-e. Nyilvánvaló, hogy egy pótfal felállítására
nem lehet 24 órás határidőt kiszabni, míg például egy anyagpótlásra már igen.
"Tűzés": ez a kifejezés jelöli azt, hogy az építési naplóban megtörtént a póthatáridő
kihirdetése, hiszen semmilyen tanúbizonyítást, egyéb dokumentumot nem fogad
el a bíróság ebben az esetben, csak a szabályszerű bejegyzést az építési naplóba.
A munkafolyamat alatt célszerű naponta rögzíteni a kivitelezés körülményeit:
tehát nemcsak a problematikus helyzeteket, így pótmunka, anyagelmaradás, késedelem
stb., hanem a szerződésnek megfelelő, tervezetnek megfelelő munkafázisokat
is.
A tervektől való eltérést minden esetben rögzíteni szükséges! Különösen fontos
ez a villanyszerelés esetében: amennyiben tűz vagy jelentős anyagi kár keletkezik,
a vállalkozó az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolhatja, hogy kifejezetten
csak a megrendelő utasítására tért vagy nem tért el a tervektől. 5 év elteltével
igen nehéz bizonyítani, hogy a villanyszerelő konkrét utasításra tért el a
tervektől. A megfogalmazás módjára vonatkozóan ismételten hangsúlyozandó, hogy
az életszerűség szempontját kell érvényesíteni: kerüljük a semleges megszólalásmódot!
Amennyiben a megrendelő, illetve képviselője elmulasztja azt a kötelezettségét,
hogy minimum 10 naponta bejegyzést tegyen a naplóba, úgy a vállalkozónak ezt
a körülményt is jeleznie kell: érdemes olyan megfogalmazást alkalmazni, miszerint
a felszólítást követő 2. naptól kezdve a kivitelező úgy tekinti, hogy a megrendelő
vagy a műszaki ellenőr egyetért a napló tartalmával bejegyzésének hiányában
is. Érdemes a készre jelentést is bevezetni az építési naplóba: a kivitelezés
megfelelő ütemében, tehát amikor már látszik a megbízás teljesítése, már be
lehet jegyezni a naplóba, hogy például 3 nap múlva kész lesz az elvállalt munka,
s a vállalkozó kéri a megrendelő képviselőjétől a bejárás lebonyolítását. A
napló zárását ki lehet egészíteni a megfelelő dokumentumok, például jegyzőkönyvek
csatolásával is.
Végül kiemelhető, hogy a nagyobb kivitelezéseknél folyamatosan vezetett hiba-
és hiányjegyzék villanyszerelőket érintő fejezeteit be lehet vezetni az építési
naplóba, illetve jelezni lehet, hogy az összesített listán a vállalkozóhoz
tartozó fejezetek el lettek különítve: így egyértelműsíteni lehet a pótlások
felelősét is. Továbbá, az építési naplóba célszerű bevezetni a garanciális
idő alatt felmerült javítási munkafolyamatokat is: a jelenlegi gyakorlatban
ezek rögzítésére nem kerül sor, noha az elmúlt cikk tanulságai szerint dokumentálásukhoz
komoly érdek fűződik. Dr. Karácsony Gabriella
