Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Áttekintő táblázat

Az erősáramú hálózat kialakításának szempontjai

2005/11. lapszám | netadmin |  7001 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az erősáramú hálózat kialakításának szempontjai Az EIB-technikában szerelt hálózatokban a fázis-nulla-föld vezetékkombinációkon kívül megjelentek újabb elnevezésű és színjelölésű vezetékek. Az EIB-vezetéken kívül több különböző feszültségszintű é...

Az erősáramú hálózat kialakításának szempontjai

Az EIB-technikában szerelt hálózatokban a fázis-nulla-föld vezetékkombinációkon kívül megjelentek újabb elnevezésű és színjelölésű vezetékek. Az EIB-vezetéken kívül több különböző feszültségszintű és rendeltetésű vezetékpárt használatával kell megismerkednünk. Megkülönböztetünk energiaellátó, beavatkozó, vezérlő- és jelzőhálózatot. Az energiaellátó hálózat végigfut az épületen és biztosítja az egyes leágazások részére az energiát. A beavatkozó hálózat valójában az aktor- kimenetet jelenti. Ennek is több feszültségszintje van, úgymint a kapcsolt váltakozó áramú AC/0-24-230 V, az egyenáramú DC/24 V, valamint a dimmelt kimenet AC/0-tól 230 V-ig szabályozott feszültsége. A vezérlő hálózat [4] a 0-10 V DC feszültségszintet jelenti. A jelző hálózat pl. valamely motorvédő kapcsoló kontaktusa által kapcsolt feszültséget juttatja el adott esetben egy bináris bemenetre [7; 8]. Az egyes hálózatok típusát foglalja össze és rendszerezi az 1. ábra.

A vezérlő a szabályozó hálózatoknál önálló egységek jelentek meg, mint EIB "időjárás"-központ, EIB "vezérlő és szabályozó"-modul, amelyek képesek különböző, időben folyamatosan változó fizikai mennyiségek jelét, érzékelő távadók jelét fogadni és feldolgozni. Ezeknek az egységeknek szabványos áramjel-bemenetük van, mint 0-20 mA vagy 4-20 mA élő-nullás áramjel. Hasonlóan szabványos feszültségjeleket képesek fogadni, mint 0-1 V, 0-5 V, valamint 0-10 V. Az időjárás-központ az eső, szél, hőmérséklet, fényerősség, és alkonykapcsoló jelét fogadja, és dolgozza fel. Az analóg-modul pedig állítómotor szabályozására képes. Ezeknek a hálózatoknak a kiépítése nem a szokványos villanyszerelési feladatok közé tartozik.
A 2. ábra részletezi egy 6/6-os aktor [1] bekötési módját. A 6/6 jelölés azt jelenti, hogy az aktor által kapcsolható 6 db kapcsolt áramkör egymástól galvanikusan teljesen független. Az egyes aktorkontaktusok A1-F1-ig a betáplálási oldal felöl csatlakoztathatók, míg az A2-F2-ig a terhelési oldali csatlakozást biztosítják. A zárlat és túlterhelés elleni védelmet megfelelően méretezett kisautomatákkal biztosítják a terhelés jellegének és nagyságának a függvényében. Amennyiben a terhelés minden kapcsolt áramkörön azonos, a meghibásodás esetére az említett védelmet elegendő az energiaellátó L1-L3-ig fázisokban elhelyezni. Amennyiben a terhelés jellege eltérő, úgy a leágazó áramkörökben egyedi szelektív védelmet célszerű kialakítani. Az energiaellátó, valamint a leágazó fázisvezetékek színe fekete, a kapcsolt fázis áramkörök színe pedig barna. A 2. ábra jobb oldali részén az erek színezetével vannak feltüntetve az egyes kapcsolt áramkörök. Az energiaellátó aktorokat betápláló hálózat érkeresztmetszetét nem célszerű 5x2,5 mm2 alá csökkenteni a későbbi hálózatbővítési szempontok miatt sem. A hálózat méretezésénél az összes aktorkimenet legnagyobb terhelhetőségét kell figyelembe venni, még akkor is, ha éppen akkor nem minden kimenet lett felhasználva.

A 3. ábrán a kapcsoló, szabályozó aktor [4] bekötése látható. Ennek az aktortípusnak a bekötésénél a fennakadást az szokta jelenteni, hogy a szerelők külön-külön keresik az aktoron a kapcsoló és a szabályozó kimenetet. A szabályozó és kapcsoló üzemmódot a terepi készüléken lévő kezelőszerv működtetési idejének megválasztásával tudjuk befolyásolni. Rövid idejű működtetéskor kapcsolás, hosszú idejű működtetéskor pedig dimmelés kerül végrehajtásra. Az ábrán feltüntetésre kerültek a huzalozáshoz használatos színek is. A 4. ábrán látható a zsalumozgató aktor [5; 6] bekötése. A zsalumozgató aktor egy adott kimenete csőmotort mozgat, amely kiváltja a zsalu fel vagy le irányú mozgását, vagy a lamella állítását. A kapcsoló aktor EIB rajzszimbólumban lévő 2-es száma mutatja, hogy a példaként felrajzolt zsalumozgató aktor két csőmotort képes működtetni. A szám fölött, a szimbólumban egy középállású kapcsoló van ábrázolva, amely a vezérléstől függően a forgató irányú fázist hol az 1-es irány (barna színű vezeték), hol pedig a 2-es irány (fekete színű vezeték) kapocspontjaira kapcsolja. Az ilyen típusú zsaluvezérlő aktor 2 db középállású kapcsolót tartalmaz. A bekötésnél használatos vezetékszín-jelölések az ábrán láthatók.
Az 5. ábra a "kétállapotú bemenet" [7; 8] alkalmazást ábrázolja. Az ábra két alkalmazást mutat, a felső ábrarészben a 230 V AC bemeneti feszültség esetére, míg az alsó ábrarészletben egy kisfeszültségű, 24 V AC/DC bemeneti feszültség esetére mutat bekötési példát. A felső ábrarészben a jeladók kontaktusai a védelmi készüléken keresztül kapják meg az L fázisfeszültséget. A kontaktusok állapotától függően jut feszültség a kétállapotú bemeneti EIB-elem E1 vagy E2-es pontjára. A kontaktusok állapotától függően küldi az EIB-hálózatra a táviratot a [7; 8] leírásban foglaltak szerint. A betápláló fázisvezeték fekete, míg a kapcsolt fázis- vezetékek barna színezetűek. Az EIB-elem L, N, PE hálózati csatlakozást igényel. Az alsó ábrarészleten a kétállapotú bemenet kisfeszültségű alkalmazását követhetjük nyomon. Ilyen alkalmazásra kerülhet sor pl. egy tűzjelző központ "tűz" reléjének vagy egy vagyonvédelmi központ valamelyik relé kimenetének az EIB-hálózatba való bekapcsolásakor. Az EIB-építőelem betáplálási pontjai a kisfeszültség szintű L+ és L- csatlakozási pontok.