Az erősáramú hálózat kialakításának szempontjai
2005/11. lapszám | netadmin | 7001 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az erősáramú hálózat kialakításának szempontjai Az EIB-technikában szerelt hálózatokban a fázis-nulla-föld vezetékkombinációkon kívül megjelentek újabb elnevezésű és színjelölésű vezetékek. Az EIB-vezetéken kívül több különböző feszültségszintű é...
Az EIB-technikában szerelt hálózatokban a fázis-nulla-föld vezetékkombinációkon
kívül megjelentek újabb elnevezésű és színjelölésű vezetékek. Az EIB-vezetéken
kívül több különböző feszültségszintű és rendeltetésű vezetékpárt használatával
kell megismerkednünk. Megkülönböztetünk energiaellátó, beavatkozó, vezérlő-
és jelzőhálózatot. Az energiaellátó hálózat végigfut az épületen és biztosítja
az egyes leágazások részére az energiát. A beavatkozó hálózat valójában az
aktor- kimenetet jelenti. Ennek is több feszültségszintje van, úgymint a kapcsolt
váltakozó áramú AC/0-24-230 V, az egyenáramú DC/24 V, valamint a dimmelt kimenet
AC/0-tól 230 V-ig szabályozott feszültsége. A vezérlő hálózat [4] a 0-10 V
DC feszültségszintet jelenti. A jelző hálózat pl. valamely motorvédő kapcsoló
kontaktusa által kapcsolt feszültséget juttatja el adott esetben egy bináris
bemenetre [7; 8]. Az egyes hálózatok típusát foglalja össze és rendszerezi
az 1. ábra.
A vezérlő a szabályozó hálózatoknál önálló egységek jelentek meg, mint EIB
"időjárás"-központ, EIB "vezérlő és szabályozó"-modul, amelyek képesek különböző,
időben folyamatosan változó fizikai mennyiségek jelét, érzékelő távadók jelét
fogadni és feldolgozni. Ezeknek az egységeknek szabványos áramjel-bemenetük
van, mint 0-20 mA vagy 4-20 mA élő-nullás áramjel. Hasonlóan szabványos feszültségjeleket
képesek fogadni, mint 0-1 V, 0-5 V, valamint 0-10 V. Az időjárás-központ az
eső, szél, hőmérséklet, fényerősség, és alkonykapcsoló jelét fogadja, és dolgozza
fel. Az analóg-modul pedig állítómotor szabályozására képes. Ezeknek a hálózatoknak
a kiépítése nem a szokványos villanyszerelési feladatok közé tartozik.
A 2. ábra részletezi egy 6/6-os aktor [1] bekötési módját. A 6/6 jelölés azt
jelenti, hogy az aktor által kapcsolható 6 db kapcsolt áramkör egymástól galvanikusan
teljesen független. Az egyes aktorkontaktusok A1-F1-ig a betáplálási oldal
felöl csatlakoztathatók, míg az A2-F2-ig a terhelési oldali csatlakozást biztosítják.
A zárlat és túlterhelés elleni védelmet megfelelően méretezett kisautomatákkal
biztosítják a terhelés jellegének és nagyságának a függvényében. Amennyiben
a terhelés minden kapcsolt áramkörön azonos, a meghibásodás esetére az említett
védelmet elegendő az energiaellátó L1-L3-ig fázisokban elhelyezni. Amennyiben
a terhelés jellege eltérő, úgy a leágazó áramkörökben egyedi szelektív védelmet
célszerű kialakítani. Az energiaellátó, valamint a leágazó fázisvezetékek színe
fekete, a kapcsolt fázis áramkörök színe pedig barna. A 2. ábra jobb oldali
részén az erek színezetével vannak feltüntetve az egyes kapcsolt áramkörök.
Az energiaellátó aktorokat betápláló hálózat érkeresztmetszetét nem célszerű
5x2,5 mm2 alá csökkenteni a későbbi hálózatbővítési szempontok miatt sem. A
hálózat méretezésénél az összes aktorkimenet legnagyobb terhelhetőségét kell
figyelembe venni, még akkor is, ha éppen akkor nem minden kimenet lett felhasználva.
A 3. ábrán a kapcsoló, szabályozó aktor [4] bekötése látható. Ennek az aktortípusnak
a bekötésénél a fennakadást az szokta jelenteni, hogy a szerelők külön-külön
keresik az aktoron a kapcsoló és a szabályozó kimenetet. A szabályozó és kapcsoló
üzemmódot a terepi készüléken lévő kezelőszerv működtetési idejének megválasztásával
tudjuk befolyásolni. Rövid idejű működtetéskor kapcsolás, hosszú idejű működtetéskor
pedig dimmelés kerül végrehajtásra. Az ábrán feltüntetésre kerültek a huzalozáshoz
használatos színek is. A 4. ábrán látható a zsalumozgató aktor [5; 6] bekötése.
A zsalumozgató aktor egy adott kimenete csőmotort mozgat, amely kiváltja a
zsalu fel vagy le irányú mozgását, vagy a lamella állítását. A kapcsoló aktor
EIB rajzszimbólumban lévő 2-es száma mutatja, hogy a példaként felrajzolt zsalumozgató
aktor két csőmotort képes működtetni. A szám fölött, a szimbólumban egy középállású
kapcsoló van ábrázolva, amely a vezérléstől függően a forgató irányú fázist
hol az 1-es irány (barna színű vezeték), hol pedig a 2-es irány (fekete színű
vezeték) kapocspontjaira kapcsolja. Az ilyen típusú zsaluvezérlő aktor 2 db
középállású kapcsolót tartalmaz. A bekötésnél használatos vezetékszín-jelölések
az ábrán láthatók.
Az 5. ábra a "kétállapotú bemenet" [7; 8] alkalmazást ábrázolja. Az ábra két
alkalmazást mutat, a felső ábrarészben a 230 V AC bemeneti feszültség esetére,
míg az alsó ábrarészletben egy kisfeszültségű, 24 V AC/DC bemeneti feszültség
esetére mutat bekötési példát. A felső ábrarészben a jeladók kontaktusai a
védelmi készüléken keresztül kapják meg az L fázisfeszültséget. A kontaktusok
állapotától függően jut feszültség a kétállapotú bemeneti EIB-elem E1 vagy
E2-es pontjára. A kontaktusok állapotától függően küldi az EIB-hálózatra a
táviratot a [7; 8] leírásban foglaltak szerint. A betápláló fázisvezeték fekete,
míg a kapcsolt fázis- vezetékek barna színezetűek. Az EIB-elem L, N, PE hálózati
csatlakozást igényel. Az alsó ábrarészleten a kétállapotú bemenet kisfeszültségű
alkalmazását követhetjük nyomon. Ilyen alkalmazásra kerülhet sor pl. egy tűzjelző
központ "tűz" reléjének vagy egy vagyonvédelmi központ valamelyik relé kimenetének
az EIB-hálózatba való bekapcsolásakor. Az EIB-építőelem betáplálási pontjai
a kisfeszültség szintű L+ és L- csatlakozási pontok.
