Az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséről
2005/11. lapszám | netadmin | 3276 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséről Korunk egyik civilizációs problémája a környezetszennyezés, ami egyenes következménye a fogyasztói társadalom kialakulásnak, amelyben sajnos a legkevésbé gondolunk a jövő nemzedékre. Tekintette...
Korunk egyik civilizációs problémája a környezetszennyezés, ami egyenes következménye a fogyasztói társadalom kialakulásnak, amelyben sajnos a legkevésbé gondolunk a jövő nemzedékre.
Tekintettel a kialakult helyzetre, az EU két irányelvet dolgozott ki az elektromos
és elektronikai hulladékok kezelése céljából. A hulladékok kezelése magában
foglalja azok visszavételét, begyűjtését, hasznosítását és ártalmatlanítását.
Az irányelvek alapján valamennyi tagország - így Magyarország is - megalkotta
az erre vonatkozó rendeletet. A hulladékkezelésre vonatkozó rendelet 2005.
augusztus 13-án lépett életbe. A rendelet 9 csoportba sorolja a hatálya alá
tartozó termékeket, itt említhetők többek között a háztartási gépek, az irodagépek,
a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök, valamint a világítótestek
és fényforrások.
A felsorolt termékek esetében a kormányrendelet kimondja a gyártó visszavételi
kötelezettségét. Gyártónak minősül a Magyarországon elsőként forgalomba hozó
vállalkozás is.
A visszavételre két lehetőséget biztosít a rendelet: egyik a gyártó általi
megfelelő anyagi garanciavállalás és az újrahasznosítás feltételeinek megteremtése,
a másik pedig mindezen feladatok átadása egy erre a célra engedéllyel rendelkező
környezetvédelmi kht. részére. Ilyen például az Electro-Coord Magyarország
Kht., amellyel 81 világítótestet és fényforrást gyártó/forgalmazó cég kötött
hulladékkezelési megállapodást.
A rendelet 14. § 1. bekezdése rendelkezik a kereskedőknek fogyasztók irányából
történő visszavételi kötelezettségéről. A keletkezett hulladékot új termék
vásárlása esetén a kereskedő köteles visszavenni, függetlenül a termék márkájától
és vásárlási helyétől (történelmi hulladék). Ezen kívül a hulladékot a településen
kialakított ún. Hulladékudvarokban lehet elhelyezni.
Az EU-irányelv - és annak alapján a hazai rendelet is - lehetőséget ad a gyártó
cégek számára, hogy új készülék értékesítésekor az ún. történelmi hulladékok
(vagyis a 2005. augusztus 13-a előtt gyártott elektromos és elektronikai berendezésekből
származó hulladékok) kezelési költségének alapján meghatározott összeget elkülönítetten
feltüntessenek az árban. Ez az a bizonyos "Hulladékkezelési díj", amelyet nem
csak a gyártók jeleníthetnek meg külön a kereskedők felé kiállított számlán,
hanem a kereskedő a fogyasztó felé ugyancsak elkülönítetten jelenítheti meg
a számláján vagy az árcédulán, éppen a fogyasztók tájékoztatása céljából. Erre
a jogszabály azért adott lehetőséget a gyártóknak, mert utólagos kötelezettséget
állapított meg számukra, amikor a történelmi hulladékká váló készülékeket a
gyártó piacra helyezte, mivel annak ármeghatározásakor még nem kalkulált azzal
a most megállapított kötelezettséggel, hogy a készülék hulladékká válásakor
ő lesz köteles gondoskodni annak kezeléséről. Azonban erre az elkülönített
díjfeltüntetésre a jogalkotó határidőt szabott: 2011. február 13. (nagyháztartási
gépeknél 2013. február 13.), tekintettel arra, hogy feltehetően ezen időszak
alatt válnak majd hulladékká a 2005. augusztus 13. előtt piacra helyezett készülékek.
Például a gyártók által megállapított hulladékkezelési díj a gázkisüléses elven
működő fényforrásokra a 2005-ös évben 60 Ft/darab. Ez egy egységesített díj,
amely a fényforrás teljesítményétől függetlenül minden egyes gázkisüléses elven
működő fényforrásra egyformán 60 Ft/db hulladékkezelési díjat jelent. A díj megállapításánál
mindazokat a célokat is figyelembe kell vennünk, amiket az Európai Uniós direktíva
és a magyar kormányrendelet előír. A gázkisüléses elven működő fényforrások (ide
tartoznak az energiatakarékos lámpák és fénycsövek is) veszélyes hulladéknak
minősülő higanyt és fényporokat tartalmaznak. A higany veszélyessége abból ered,
hogy környezeti hőmérsékleten párolog, és a higany belélegzése káros az egészségre.
A különböző fényporok pedig a környezetbe kijutva környezetkárosító hatással
bírhatnak. Az elhasznált fényforrások 2005. augusztus 13-át megelőzően kommunális
hulladékgyűjtőkbe, veszélyeshulladék-égetőbe vagy lerakóba kerültek. Magyarországon
gázkisüléses lámpa-újrahasznosítás és -újrafeldolgozás nem létezett. A Hulladékkezelési
díjból most már a gyártók gondoskodnak a fényforrások gyűjtéséről és arról, hogy
azok a megfelelő módon hasznosításra és újrafeldolgozásra kerüljenek. Ha majd
néhány év elteltével megint új, gázkisüléses elven működő fényforrást vásárolunk,
akkor ezt a most újonnan vásároltat a kereskedő ingyen köteles lesz tőlünk visszavenni,
és ez sem kerül majd a kommunális hulladékgyűjtőkbe vagy a veszélyeshulladék-égetőbe.
Mindezzel részesei és együttműködő partnerei leszünk egy olyan rendszernek, amely
végre megoldást jelent a hulladékkezelés jelenlegi problémáira. Z. Nagy János
