Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Világítástechnika

A fényreklámokról IV.

2005/5. lapszám | netadmin |  3328 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A fényreklámokról IV. Olasz és német alapanyagok a hazai neongyártóknál A neoncsöveket, mint már említettük, alapvetően két nagy csoportra tudjuk osztani: a csak porozott és az anyagában színes, plusz fényporozott csövekre. Színes csövekben ...

A fényreklámokról IV.

Olasz és német alapanyagok a hazai neongyártóknál
A neoncsöveket, mint már említettük, alapvetően két nagy csoportra tudjuk osztani: a csak porozott és az anyagában színes, plusz fényporozott csövekre. Színes csövekben általánosságban az olasz gyártmányok (Glostertube és Technolux) a piacvezetők, míg a normál porozott csöveknél általában német (Neon Products) cég termékei a sűrűbben használatosak, de természetesen minden típus és szín az előbb említett két ország gyártóinak kínálatában is megtalálható. Az üvegcsövek többféle összetételben készülnek. Az ezeken belüli felhasználást általában a különböző területeken más és más szakmai kultúra és megmunkálási technológia, stílus határozza meg. Vannak egyes speciális feladatok, melyekre kimondottan speciális öszszetételű üvegcsöveket érdemes használni. Ilyen például a POP neonoknál alkalmazott csavart, bonyolult alakzatok: ezeket általában a könnyű megmunkálhatóság céljából ólomüvegből szokás elkészíteni. Az eltérő összetételű üvegek különböző technológiát igényelnek és eltérő megmunkálási tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek a mi tapasztalataink szerint a következők.
Az üvegcső hajlítása a következő módon történik: először az asztali égőn szélesebb-hidegebb lánggal lassan melegítjük a hajlítani kívánt szakaszon, mert a hirtelen hőhatás az üveg elrepedésével járhat. Ezután beállítjuk a megfelelő lángszélességet és -hőmérsékletet, a melegítési pont a láng középső kétharmadának a hegyén van. Ezen a ponton kell folyamatosan, körkörösen melegítenünk a csövet, amíg az képlékennyé válik, de még nem kerül olvadt állapotba. Ekkor a rajzsablon alapján húzzuk a csövet a kívánt szögben és alakban, majd a hajlításnál elvékonyodott, esetleg meggyűrődött üveget a csőbe fújva kiegyenlítjük. Amint a sablonhoz véglegesen hozzáigazítottuk az üveget, hagyjuk lehűlni a szabad levegőn. A különböző típusú üvegek eltérő mechanikai tulajdonságúak. A nátronüveg általában vékonyabb falú és törékenyebb az újabbaknál. Ennek következményeként gyorsabban szükséges a megmunkálást elvégezni, a pontos munkához többször szükséges felmelegíteni az adott szakaszt. Az üveg a többszöri felmelegítés után sem színeződik el.
Az ólomüveg vastagabb falú, hosszabb ideig képlékeny marad, amely persze csak másodpercekben mérhető, de éppen ezért nem szükséges a többszöri felhevítés. Könnyen megmunkálható viszont a melegítési pontoknál az ólom, igaz, egy része kicsapódik az üveg külső felületére, és ez csak jelentős pluszmunkával, speciális sav segítségével mosható le. Újabban az olasz és német gyártók Eurolite márkanéven új összetételű anyagot hoztak forgalomba, mely ötvözi az ólom- és a nátronüveg kedvező tulajdonságait és nem igényel utólagos tisztítást, viszont rugalmasabban megmunkálható. Ezt a típust "ólommentes ólomüvegnek" is becézik. Francia és spanyol területeken elterjedtek a kemény (pyrex) üvegek, melyek sokkal magasabb hőfokon, oxigén hozzáadásával munkálhatók meg. Speciális keményüveg elektródák szükségesek hozzájuk, viszont mechanikailag ellenállóbbak a külső behatásoknak, ezért talán ilyen szempontból hosszabb élettartamúak, de a megmunkálásuk is hosszadalmasabb. A keményüveget a neonszakmában elsősorban szivattyúk csőrendszerének építésére használják. A lágyüveggel történő forrasztás 7-8 feszültség- kiegyenlítő réteggel oldható meg. Az anyagában színes csövek minden esetben ólomtartalmúak, általában ridegebbek, nehezebben megmunkálhatók és a felhevítéskor elszíneződnek, de lehűlve visszanyerik eredeti állapotukat.

Három gyártó
szállít elektródákat
Az elektródák jellemző tulajdonságai a működési áram és fizikai méretek, valamint az átmérő és az üvegtest hossza. Hazánkban három nagyobb gyártó, a Masonlite, a német Neon Products és az olasz Technolux cégek elektródái az elterjedtek. Általában minden külföldi neonkereskedő cég az általa forgalmazott termékekhez e három típus valamelyikét ajánlja. Minden gyártmányban kapható a normál és a szívócsővel ellátott típus is, és mindegyik gyártmány az elek-tródafémen kerámiagyűrűvel rendelkezik. Érdekes, hogy a 1960-as és ‘70-es években Magyarországon is gyártottak elektródákat, sőt a gyártógép szintén hazai fejlesztésű volt, melyet külföldön is értékesítettek. A különböző átmérők különböző hosszúságban és működési árammal kaphatók. A működési áramot az elektromos méretezés alkalmával választjuk a már ismertetett szempontok szerint, és ehhez minden esetben biztonsági tényező figyelembevételével választunk minimum 20-30 százalékkal nagyobb üzemi áramra tervezett elek-tródát. Az átmérőt lehetőség szerint a cső átmérőjével hangoljuk össze. A hosszúságot az elektróda elhelyezése határozza meg. Egyenes és merőleges elhelyezésnél rövidebb, aláhajtott, fektetett kialakításnál hosszabb elektródákat érdemes használni.
Az elektróda felforrasztását kéziforrasztó stekkerrel szokás elvégezni, de vannak szakemberek, akik ezt a műveletet is asztali lámpán végzik el. A művelet az üvegcső végének lezárásával, legömbölyítésével kezdődik, majd az elektróda helyén lyukat képezünk réztű segítségével és levegő befújásával, majd párhuzamosan az elektróda nyitott végét is felhevítjük, ezután a két izzó felületet összeillesztjük, és együtt továbbmelegítve összeolvasztjuk. A külső és belső nyomást levegő befújásával egyenlítjük ki. Az összeforrasztást követően kell beállítani az elektróda végleges helyzetét egyenesre, merőlegesre vagy fektetettre. Az üvegben maradt feszültséget a gócpont körüli felület átmelegítésével kell megszüntetni, ennek a műveletnek a hiánya ugyanis a kész, feltöltött, üzemképes cső elrepedését okozhatja az elektróda közvetlen közelében. Az üvegben lévő feszültségek általában két héten belül jelentkeznek. Az elektródákat nátron- és ólomüvegből is készítik.
A neoncsövek megmunkálásához az általános üvegtechnikai eszközökön túl szükség van néhány speciális eszközre is. A legfontosabb eszközök az asztali égőfej és kézi forrasztó (azaz stekker), amelyek típustól függően vezetékes gázzal és palackos propán-bután gázzal is működhetnek. A PB gázt minden esetben oxigénnel szokás dúsítani a megfelelő hőmérséklet eléréséhez. Az asztali égőfejet a csövek hajlításához, a stekkert az elektróda és két üvegcső összeforrasztásához használjuk. A nagyobb méretű íveket sorégő segítségével, hosszabb csőszakaszok egyidejű melegítésével lehetséges megoldani. Továbbá ahhoz, hogy hajlításkor az íveket és sarkokat szépen ki lehessen fújni, az üveg egyik végét gumidugóval zárjuk le. Az üveget keményfém éllel ellátott vágóval karcoljuk, és azután tudjuk annak mentén eltörni. Az elektróda felforrasztásakor szükség van a lyuk kialakításához egy fém tűre is. Megmunkáláskor a csövet keményfával súlyozzuk vagy speciális csőfogó állványban rögzítjük. Elektródák felforrasztásakor szintén fújni szükséges az üveget, melyet a cső végén kialakított "spiccre" tudunk csatlakoztatni. Ezzel a néhány eszközzel már el lehet végezni a neoncsőgyártás üvegtechnikai részét, de hiába vannak remek szerszámok, ha hiányzik a kézügyesség, a szaktudás és a sokéves tapasztalat.

Trafók kül- és
beltéri alkalmazásokra
A trafókat alapvetően két nagy csoportra tudjuk osztani, azaz a hagyományos vasmagos szóró és a porvasmagos elektronikus transzformátorokra. Szóró transzformátorokból az elterjedt típusok az olasz Diemme, Fart, SIET és a német Neon Products gyár termékei, míg elektronikus trafókból az olasz Elettronica Per Luce és a német Hansen gyártmányok. Az olasz transzformátorok felépítése nagyon hasonló, mindkettő műgyantával kiöntött szilárd burkolatú, IP44-es védettségű berendezés, és eltávolítás esetén mindegyik fedőlapja megszakítja az áramkört. A német trafó gyári állapotában nem alkalmas közvetlenül kültéri felhasználásra, ezért célszerű a lemezből dobozt készíteni. A Neon Products trafók fizikailag is nagyobb méretűek és nehezebbek, viszont előnyük, hogy a fényerősséget (áramerősséget) a sönt elmozdításával tudjuk változtatni. Magyarországon az olasz transzformátorok az elterjedtek, elsősorban áruk és praktikus felhasználásuk miatt. Ezekben közvetlenül ki van alakítva a hely a földzárlatvédelemnek, de kompletten elektronikával és zavarszűrő kondenzátorral is meg lehet rendelni azokat. Természetesen újabban már a Neon Products is szállítja trafóit ezekkel a felszereltségekkel, és a teljesen nyitott kivitel egyébként is kiváló hűtést biztosít. A nagyfeszültségű oldalon három kivezetése van, így két külön áramkör alakítható ki azonos feszültséggel, például 2x2 kV vagy 2x4 kV. Mindkét nemzet gyártói szállítanak trafóikhoz csoportos földzárlat-védelmeket, melyekkel 3-5 trafó egyidejű védelme is megoldható. Minden típusnál fontos odafigyelni, hogy a méretezés korrekten, a trafó karakterisztikájának figyelembevételével készüljön, és ennek megfelelő csőmennyiség kerüljön csatlakoztatásra. A méretezésre vonatkozó képleteket és táblázatokat a gyártók prospektusaikban bocsátják a felhasználók rendelkezésére.

Kábelrengeteg
A szerelési anyagokban is nagyon széles a választék minden gyártó részéről. Kábelek területén csak olyan termékek kerülnek forgalomba, melyek megfelelnek az Európai Uniós követelményeknek is. A nagyfeszültségű kábelek alapvetően a szigetelésben különböznek. A kábel típusát a szigetelő anyaga és mértéke határozza meg. A szigetelés PVC vagy szilikon alapanyagú, és különböző színekben (fehér, fekete, átlátszó és sárga) kapható. A kábeleket általában 5, illetve 10 kV-ig javasolják felhasználni, azonos értékű kábelek még átmérőben is eltérhetnek. Minden szerelés esetén érdemes, illetve a szabvány szerint kötelező védőcsőben (gégecsőben) elhelyezni. A POP neonoknál beltéren szokás a védőcső nélküli kábelezés. Nem szabad elfelejteni, hogy a nagyfeszültségű kábeleket minden esetben külön védőcsőben, egymástól függetlenül szabad csak elhelyezni. A lemezfelületeken való átvezetést - a mechanikai sérülések elkerülése végett - szilikon átvezető furatba helyezéssel szabad megoldani, melyet szintén több színben és filléres áron lehet beszerezni. Ugyanez az alkatrész megtalálható az elektródák átvezetéséhez is minden átmérőben, általában átlátszó szilikonból. Az elektródák és a kábelek közötti kapcsolatot is szintén minden esetben szigetelni szükséges, az ehhez kellő csősapka különböző átmérőben, színben és anyagból megvásárolható, sőt kialakításban is többféle létezik. Feltétlenül a szilikon-sapka a javasolt, mert UV-álló, hőálló, és több év múlva is rugalmas marad, ellentétben a PVC-vel, ami hajlamos az elszíneződésre és megkeményedésre. Az elektródák szigetelése régebben nem volt elterjedt, és sokan "kispórolták" a reklámból e szintén csekély költségű, viszont elengedhetetlenül fontos alkatrészt.

Széleskörű
rögzítési lehetőségek
A neoncsöveket minden esetben valamilyen alapszerkezetre, de legalábbis alapfelületre szereljük fel, és ehhez csőtartókra van szükségünk, melyekből szintén nagyon sokfélét kínálnak a kereskedők és a gyártók. Léteznek önfúrósak, csavarozhatók is, más és más rögzítési lehetőséggel. Általában a konzolokhoz rézdróttal rögzített megoldások a legelterjedtebbek és időállóbbak. Olaszországban az úgynevezett "T bakkok" az elterjedtek, melyeket önfúró és metrikus végződéssel is rendelhetünk különböző magasságokkal, 10-50 milliméterig. Mindkét országban gyártanak plexiből is csőtartókat különféle kialakításban és magasságban, melyekre a csövet dróttal és műanyag kötegelővel is tudjuk rögzíteni. A POP neonokhoz kaphatók rugós csőtartók is, amelyek a szállítás és szerelés közben védik a csöveket a rázkódás okozta törés ellen. Ezeket a karcsú kialakítás miatt nem javasolt kültéren alkalmazni, inkább kifejezetten a beltéri, bonyolult kialakítású csöveknél. A tartók villakialakításai készülhetnek plexiből és fémből is, és ehhez csatlakozik a rugós tag.
Egyszóval a kínálat elég széles és folyamatosan bővül, hiszen ezen a területen is egyre nagyobb a verseny a különböző gyártók és kereskedők között. Remélhetőleg ez nálunk is így lesz a kialakulóban lévő lerakatoknak, raktárbázisoknak köszönhetően. E verseny nyertesei biztosan a neongyártók és szerelők lesznek, akik a paletta bővülésével még jobb minőségű, még szebb és még biztonságosabban üzemelő reklámokat fognak tervezni, gyártani és szerelni. Bodrogi Tibor