Áramlopás nejlondarabokkal
2005/5. lapszám | netadmin | 4240 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Áramlopás nejlondarabokkal A felülvizsgálat során a DÉMÁSZ ténymegállapító jegyzőkönyve szerint megállapították, hogy az elek-tromos fogyasztásmérő betekintő üvege középen, függőlegesen elrepedt és az egyik félüvegrész a mérő belseje felé be volt...
A felülvizsgálat során a DÉMÁSZ ténymegállapító jegyzőkönyve szerint megállapították,
hogy az elek-tromos fogyasztásmérő betekintő üvege középen, függőlegesen elrepedt
és az egyik félüvegrész a mérő belseje felé be volt nyomva. Az ellenőrzést végzők
ezután felmérték a fogyasztói területen található elektromos fogyasztók adatait,
és jegyzőkönyvben rögzítették a tényállást, majd aláíratták a jegyzőkönyvet a
fogyasztó helyszínen levő képviselőjével. Az ellenőrzés végeztével leszerelték
és dobozolva, leplombálva elvitték a sérült elektromos fogyasztásmérőt, igazságügyi
szakértői felülvizsgálat céljára. A történet teljességéhez az is hozzá tartozik,
hogy a tulajdonos két további ingatlanán ezzel egy időben további felülvizsgálatokat
végeztek, s hasonlóképpen szabálytalan áramvételezést állapítottak meg!
A bírósági eljárás során azt kellett bizonyítani, hogy a betekintő üveg sérülése
nem egyedi baleset eredménye, hanem áramlopás céljából hozták létre. Az igazságügyi
szakértő a Démász kirendeltségen egy illetékes szerelővel felnyittatta a kérdéses
fogyasztásmérő órát. Először arról győződött meg, hogy, a háromfázisú elektromos
fogyasztásmérő belső szerkezete gyárilag úgy került kialakításra, hogy a 3 db
mérőtárcsa a mérőablak alatti részen, egymás alatt kb. 4 cm-re helyezkedik el,
a legfelső sem látható a mérőóra számlapjától. Ebből adódott a műanyagcsíkkal
történő befolyásolás lehetősége. Márpedig a műanyagcsíkkal történő manipulálás
a gyakorlatban mind vízszintes, valamint függőleges irányú befolyásolással megvalósítható!
Az elektromos fogyasztásmérő betekintő üvege általában gittel van a burkolathoz
ragasztva: ezt az üveg mellett kikaparják késsel, és az így keletkezett vékony
résen keresztül az üdítőitalok műanyagpalackjából kivágott, kb. 1 cm széles műanyagcsíkot
vagy a csomagolóanyagok öszszekötésére használatos műanyag pántolószalagot dugnak
be, amíg az valamilyen módon el nem éri a forgótárcsát, és a súrlódásánál fogva
lefékezi vagy teljesen le is állítja azt. Ez a műanyagcsík max. 0,3 mm vastag,
és rendkívül rugalmasan kunkorodik minden irányban, mint egy órarugó. A pántolószalag
kb. 0,5 mm vastag, erős és hajlékony műanyagcsík.
Függőleges irányból
történő befolyásolás
Amint már említésre került, az elektromos fogyasztásmérő betekintő üvege középen,
függőlegesen elrepedt, és az egyik félüvegrész a mérő belseje felé be volt
nyomva.
A fogyasztásmérő szerkezete a burkolattól minden irányban kb. 2 cm távolságban
van. Így a kb. 3 mm vastag üveglap benyomása után keletkezett, kb. 0,5-0,7
mm-es résen bedugva a kb. 25-30 cm hosszú műanyagcsíkot, az összegubancolódott
műanyag elérhette a forgó alumínium a mérőtárcsákat, sőt jelentősen lelassíthatta
a mérőóra számlálóját. Amennyiben a forgótárcsa recés szélébe akadt, akkor
le is állíthatta azt.
Az elektromágneses erő, amely a mágnesben kialakított kb. 1 mm-es légrésben
forgó, kb. 0,5 mm vastag alumíniumtárcsát forgatja, az elektromos fogyasztás
függvényében fellépő, max. 1-2 gramm erő kifejtését igényli. Ez az erő olyan
kicsi, hogy burkolat nélküli állapotban, kis fogyasztói terhelésnél a tárcsa
forgását fújva is le lehet lassítani.
A vízszintesen
történő befolyásolás
A betekintő üveg alsó élénél, középen, a függőleges repedés kezdetétől kiindulva,
kb. 2 cm szélességben ki volt kaparva az üveget rögzítő tömítőanyag, és az
így keletkezett, kb. 0,6 mm-es résen bedugva a kb. 1 cm széles, rendkívül rugalmasan
tekeredő műanyagcsíkot, ez elérhette a forgó alumínium mérőtárcsákat, sőt jelentősen
lelassíthatta a mérőóra számlálóját. Amennyiben a forgó-tárcsa recés szélébe
akad, akkor le is állíthatja azt.
Általában ez a módszer az elterjedtebb, mert nem annyira feltűnő, mint az eltört
üveglap. A szakértő ugyanakkor leszögezte, hogy az elektromos fogyasztásmérő
befolyásolásának időpontját konkrét időszak- meghatározással bizonyítani nem
lehetséges. Ellenben kétséget kizáróan megállapítható a mérő befolyásolásának
ténye, a mérő burkolatának, a forgó alumínium mérőtárcsák kopásnyomainak, valamint
a fogyasztásmérő betekintő-üvegének sérülése alapján. Az elektromos fogyasztásmérő
óra pormentes kivitelben lezárt berendezés. A háromfázisú elektromos mérőórák
kötelezően előírt időszakos hitelesítése 10 évenként történik. Tehát zárt térben,
fizikai beavatkozás nélkül a mérőóra belsejébe sem por, sem más anyag nem kerülhet.
A megfelelő pormentes kivitel az óra belsejében levő forgóalkatrészek precíziós
csapágyainak por stb. szennyeződését hivatott megakadályozni. Ez az alumíniumtárcsa
mind dinamikusan, mind statikusan kiegyensúlyozott szerkezet, tehát sehol sem
súrlódhat, nem üthet, és nem billeghet a tengelye. Porszennyeződés valamilyen
sérülés okozta nyíláson keresztül, a környezeti levegő felmelegedése és lehűlése
által keletkezett légáramlatokkal kerülhet a mérő belsejébe, ahol lecsapódik.
Ha a forgó tárcsa csapágyába akár néhány mikroszkopikus porszemcse kerül, olyan
jelentős mértékű súrlódást okozhat, ami a számlálószerkezet mozgását jelentősen
lelassíthatja, meghamisítva a mért értéket. Márpedig a mérő felnyitásakor jelentős
mennyiségű szennyeződés volt látható, tapintható a belső részeken. Az alkatrészek
felületén semmilyen kopásnyom, sérülés nem lehet, mert a hitelesítését végző
intézet sérült alkatrész esetén, nem hitelesíti a berendezést. Az elektromos
fogyasztásmérőket az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesíti a pontos fogyasztásmérés
céljából. Ez az akkreditált hitesítő intézet, felkérésre hivatalos szakértői
véleményt adott a tárgyi fogyasztásmérő állapotáról. Az elektromos fogyasztásmérő
befolyásolásának időintervallumát a mérőóra fémburkolatának belső felén lerakódott
porszemcsék és műanyagforgácsok jelenlétéből és mennyiségéből becsléssel lehetett
megállapítani. A Villamos energia közüzemi szabályzat 17 § (1) b) pontja a
következőket írja elő: ha a szabálytalan vételezés tényleges időtartama nem
állapítható meg, arra egy éves időtartamot kell figyelembe venni.
