A gyilkos villanycsengő...
2005/5. lapszám | netadmin | 6840 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gyilkos villanycsengő… Az eset rövid leírása Egy budaörsi lakos 2004 júliusában áramütést szenvedett édesanyja házának kapujában. Az áramütéstől összeesett, és nem tudott felállni. Ekkor nővére, aki kikísérte a kapuhoz, mentőt hívott, é...
Az eset rövid leírása
Egy budaörsi lakos 2004 júliusában áramütést szenvedett édesanyja házának kapujában.
Az áramütéstől összeesett, és nem tudott felállni. Ekkor nővére, aki kikísérte
a kapuhoz, mentőt hívott, és egyúttal értesítette a Rendőrkapitányságot is. A
sérült személyt kórházba szállították, ahol 24 órás megfigyelés alatt tartották,
majd az eseménymentes megfigyelés után otthonába bo-csátották. Egészségi állapotában
károsodás nem történt.
Az intézkedő rendőrök kihívták az ELMŰ szakemberét. A kirendelt szerelő kollégának
feltűnt, hogy egy, az épület tetőzete alatt kivezetett és elvágott elektromos
vezeték rögzítetlenül lóg lefelé. Ennek a villanydrótnak a szigetelése annyira
kopott volt, hogy az alumínium vezető vége szigeteletlenül hozzáérhetett az alatta
lévő, vasból készült gázcsőhöz. A kirendelt szerelő műszeres méréssel derítette
ki, hogy az elektromos vezeték áram alatt volt. Feltevése szerint ez a vascső
kivezethette az áramot a vaskapuig, ahol az áramütés történt. Következtetése
szerint a benne levő 220 V-os feszültség elektromos áramütést okozhatott a csövet
megérintő személynek. Az ellenőrzés feltárta, hogy a gázvezetékre lógó elektromos
vezeték a feszültséget a lakószoba elektromos csatlakozódobozából kapja. Ez a
vezeték csak a lakás áramtalanítása után került feszültségmentes állapotba!
A helyzetet bonyolította, hogy a kapu, ahol a baleset történt, villanycsengővel
volt felszerelve. Ennek vezetékét egy darabon a gázcsőre fektetve vezették ki
a kapuhoz. A csengő nyomógombja hiányzott, de más károsodást nem lehetett megállapítani.
A csengőt tápláló reduktor max. 6 volt feszültségű árammal működött. Ez azt feltételezte,
hogy az áramütés nem a csengő rendszeréből érte a személyt. Az ELMŰ szakembere
ezután elhárította a közvetlen életveszélyt okozó hibát.
Feljelentés és helyszíni szemle
Mivel az eset nyomán a balesetet elszenvedő személy emberölés kísérletének
gyanújával feljelentést tett a rendőrségen, további vizsgálatok váltak szükségessé:
itt kezdődött az igazságügyi szakértő feladata. Célkitűzése kettős volt:
egyfelől igazolni kellett, hogy pontosan mi is okozta az áramütést, másfelől
fel kellett deríteni a baleset tényleges körülményeit - a szerelő előzetes
megállapításának megfelelően.
Már egyszerű szemrevételezésnél kiderült, hogy a lelógó, rögzítetlen, áram
alatt lévő villanydrót hozzáért az alatta lévő, vasból készült gázcsőhöz. Feltehetően
a vezeték végének nem megfelelő szigetelése a szélfuvallatok hatására ledörzsölődött,
ott, ahol a csővel érintkezhetett. Az alumínium villanydrót tehát addig dörzsölődött
a vasból készült gázcsőhöz, amíg le nem koptatta róla a festékréteget, és létre
nem jött a fémes érintkezés.
Ez a vascső kivezette az áramot a vaskapuig, ahol az áramütés történt. Az épület
tetőzete alatt kivezetett és ismeretlen személy által elvágott elektromos vezeték
szigetelése már a baleset bekövetkezése előtt elkophatott, és csak később szigetelték
megfelelően újra, a balesetet követően. Másfelől az is megállapítást nyert,
hogy a villanycsengő vezetéke, amely a kapuoszlophoz volt rögzítve, sérülés
nélküli állapotban volt, a kapunál lévő vége megfelelően el volt szigetelve.
Ehhez hozzátartozik, hogy szigeteletlen állapotban sem tudott volna áramütést
okozni, mert a csengőt tápláló reduktor max. 6 voltos "törpe"-feszültségű,
ami 50 voltig nem okozhat életveszélyes áramütést. (Az MSZ 1600-1/1M: 1981
Létesítési biztonsági szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű Erősáramú
villamos berendezések számára. Általános előírások, 2. 14. szerint.)
Bírósági
kérdések és válaszok
Az igazságügyi szakértő vizsgálatának végleges megállapításai a következők
voltak a bíróság kérdései alapján.
A kapucsengő felszerelése feltételezhetően szakszerűen történt, noha a villanycsengő
nyomógombja a vizsgálat időpontjában már nem volt a helyén. Látható volt, hogy
a villanycsengő nyomógombja a külső kerítés falécére erősített, időjárás ellen
védő szigetelőanyagból készült dobozban volt felszerelve. Szakszerűen történt
a gázvezetékre helyezett elektromos vezeték (a villanycsengő vezetéke) szerelése,
szigetelése. Ennek anyaga sérülés nélküli, "MB-Al 2x1,5" dupla szigetelésű
műanyag vezeték volt. Az elek-tromos vezeték kb. 50 cm-enként, szigetelőszalaggal
volt a gázcsőhöz erősítve. Ez a szerelési mód megfelel a vonatkozó előírásoknak.
• MSZ 1600-1/1M: 1981 Létesítési biztonsági szabályzat, 1000 V-nál nem nagyobb
feszültségű, erősáramú villamos berendezések számára. Általános előírások,
3. 1, 7. 33, 2. és F1 táblázat vonatkozó része.
• MSZ 172/1: 86 Érintésvédelmi Szabályzat kisfeszültségű, erősáramú villamos
berendezések számára.
A bíróság feltette a kérdést, hogy megállapítható-e olyan szakszerűtlen szerelési
tevékenység, mely megalapozza a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést
a gázvezetékre helyezett, a csengőt tápláló elektromos vezeték szerelőjével
szemben. A válasz rögzítette, hogy nem állapítható meg ilyen szakszerűtlen
szerelési tevékenység a gázvezetékre helyezett elektromos vezeték szerelőjével
szemben. A villanycsengő vezetéke volt a gázvezetékhez rögzített elektromos
vezeték, nem pedig ártó szándékú, egyéb vezeték, ahogy azt a balesetet elszenvedett
személy vélelmezte.
Ennek alapján kizárták a szándékosságot, és rögzítették, hogy baleset történt:
a feljelentést csupán a háttérben húzódó családi viszály motiválta.
