Világítástechnika A fényszennyezés fogalmáról
2005/6. lapszám | netadmin | 3144 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Világítástechnika A fényszennyezés fogalmáról A fényszennyezés jelenségét a legegyszerűbb módon úgy lehet meghatározni, hogy ez nem más, mint az a fénymennyiség, amit olyan helyekre juttatunk el, ahol nem játszik hasznos, funkcionális szerepet...
A fényszennyezés jelenségét a legegyszerűbb módon úgy lehet meghatározni, hogy ez nem más, mint az a fénymennyiség, amit olyan helyekre juttatunk el, ahol nem játszik hasznos, funkcionális szerepet.
A fényszennyezés környezetkárosító hatásai közül elsőként azt
a körülményt kell kiemelni, hogy tulajdonképpen itt a világításhoz felhasznált
energia pazarlásáról van szó. Közismert, hogy a fosszilis energiahordozók elégetésének
folyamata már maga is milyen környezetkárosító eljárások szerint történik: a
fényszennyezés jelensége pedig éppen arra mutat rá, hogy mindez a környezetterhelés
értelmes cél nélkül megy végbe, hiszen nem kerül sor a megtermelt energia hatékony
alkalmazására.
Ezen túlmenően azonban a fényszennyezés önmagában is közvetlen egészségkárosító
hatással rendelkezik. Amennyiben valakinek az ablakán éjszaka úgy világít be
egy fényforrás, hogy megzavarja az emberi szervezet rendes pihenőidejét, akkor
számottevő egészségkárosításról beszélhetünk. Jelenleg is több bírósági per
van folyamatban ebből kifolyólag.
Tágabb összefüggésben mérlegelve ezt a szempontot, azzal, hogy diszfunkcionális
fénymenynyiséget juttatunk környezetünkbe, megváltoztatjuk az élővilág biológiai
periodikus működési rendjét, amely a nappalok és az éjszakák váltakozása, a
holdciklusok, az évszakok egymásra következése mentén alakult ki. S itt nem
csak a korszerű tudományos kutatások fókuszában álló hormonháztartásra kell
gondolni: a példák sora a költöző madarak tájékozódó képességétől az életterüket
vesztő teknősökig vég nélkül sorolhatók.
További káros tényezőként kell számba venni a káprázás jelenségét: amennyiben
egy roszszul beállított őrlámpa ahelyett, hogy hatékony megvilágítást hozna
létre, szembevilágít az autóval, úgy könnyen baleset következhet be.
Jelenleg nem állnak rendelkezésre pontos adatok az indokolatlanul, célszerűtlenül
felhasznált energia nagyságáról. Könnyű azonban belátni, hogy milyen nagyságrendekről
lehet szó, ha azokra a bevásárlóközpontokra gondolunk, ahol a parkolókban egész
éjjel égnek a kültéri világítóeszközök. Nem biztos, hogy a biztonsági őrök hatékony
munkavégzéséhez a teljes "díszkivilágítás" folyamatos üzemeltetése szükséges.
Miként a környezetvédelem egész területén, itt is egy szemléletbeli problémával
kell szembenézni. A bevásárlóközpont üzemeltetőjének az elpazarolt energia költsége
nem éri el a kritikus szintet, nem érdekelt tehát a biztonságtechnika újragondolásában.
Ugyanakkor helyi, főleg pedig nemzetgazdasági szinten azonban már érdemi veszteségekről
lehet beszélni.
Világítástechnikai szempontból a fényszenynyezés káros jelenségének megelőzésére
elsődleges jelentőséggel bír a világítótestek korrekt felszerelése. Ebből a
szempontból döntő fontosságú, hogy az installálás során a világítóeszközöket
úgy helyezzék el, hogy lefelé világítsanak, azaz fölösleges fénymennyiség ne
távozzon a horizont síkja fölé. Sőt, a szakemberek javaslatokat fogalmaztak
meg arra vonatkozóan is, hogy bizonyos szögben a horizont síkja alá se lehessen
fényt juttatni a káprázás elkerülésének érdekében. Természetesen mindenki tisztában
van azzal, hogy egyes területeken, mint például a díszkivilágításnál, ezek az
elvárások nem valósíthatók meg. Ugyanakkor az is tény, hogy a járda vagy az
úttest megvilágításánál nem feltétlenül szükséges gömblámpákat felszerelni.
A lámpatest felszerelésének szempontja után hangsúly illeti a karbantartást
is. Kevesen gondolnák, de a felhalmozódott szennyeződések, pormennyiség jelentősen
befolyásolhatják a világítótest működését, hatékonyságát, illetve fénytörés
esetén hozzájárulhatnak a fényszennyezés kialakulásához.
A csillagászok számára a fényszennyezés az egyik legnagyobb problémát okozó
jelenség: meglévő obszervatóriumok működése lehetetlenülhet el azáltal, hogy
az égboltot nemkívánatos fényjelenségek "homályosítják el", azaz megnövekedett
a háttérfényesség. Nem hanyagolható el ugyanakkor az a szempont sem, hogy a
mesterséges világítóeszközök elburjánzása nyomán reális lehetőség van arra is,
hogy generációk nőjenek fel úgy, hogy érthetnék Immanuel Kant szavait: "Kedélyemet
két dolog tölti el egyre újabb és újabb és fokozódó csodálattal és tisztelettel:
a csillagos ég fölöttem és az erkölcsi törvény bennem. (GY.É.K.)".
Szemben az egyéb környezetszennyezési szakterületekkel, ahol a technológia kiváltása
tetemes költségekkel jár, a fényszennyezés felszámolása nagyságrendekkel kisebb
összegeket igényel. A fenti példánál maradva, pusztán egy automata kapcsoló
vagy PLC telepítése szükséges ahhoz, hogy a parkolókban a világítástechnikai
eszközöket kikapcsolják az éjszakai órákra, így a befektetés rövid időn belül
megtérül. A MÁV világítástechnikai korszerűsítése is - a megfelelő tervezésnek
köszönhetően - egyfelől rövid idő alatt megtérült, másfelől szakmai elismerésben
is részesült.
A fényszennyezés kutatása igen összetett feladatkört ölel fel: ahogy a fentiekből
is következtetni lehet, a világítástechnikai szakembereknek éppúgy jut feladat,
mint csillagászoknak vagy az informatikusoknak. Az a körülmény azonban, hogy
évente már több konferencia is megrendezésre kerül, jelzi, hogy a környezetvédelmi
közgondolkodásban egyre nagyobb figyelem jut ennek a szakterületnek. Az sem
elhanyagolható, hogy az utóbbi időben mind több gyakorlati eredmény is született:
az USA-ban egész államokra vonatkozó fényszennyezési szabályozást vezettek be,
de már Olaszország egyes tartományaira is vonatkoznak specifikus rendeletek.
Új elemként lehet kiemelni a csehországi szabályozást, hiszen itt került sor
először arra, hogy országos szinten szabályozták a kérdést. Magyarországon először
Dág településen vezettek be releváns szabályozást. Kolláth Zoltán
