Tűzeset a fodrászatban - avagy mit is kell időszakosan ellenőrizni?
2005/6. lapszám | netadmin | 6748 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tűzeset a fodrászatban - avagy mit is kell időszakosan ellenőrizni? A vizsgálati dokumentum anyagának hitelességi ellenőrzése Az igazságügyi szakértő a vizsgálatot a helyszín megtekintésével kezdte. Ezután újból áttanulmányozta M. B. felülvi...
A vizsgálati dokumentum anyagának hitelességi ellenőrzése
Az igazságügyi szakértő a vizsgálatot a helyszín megtekintésével kezdte. Ezután
újból áttanulmányozta M. B. felülvizsgáló 1996-ban, a helyszínen készített jegyzőkönyvét.
A vizsgálati anyag áttanulmányozása után egyértelművé vált, hogy a perbeli tűzeset
keletkezése műszaki hiányosságra vezethető vissza. Majd megkérte a Műszaki Biztonsági
Főfelügyelet igazolását M. B., "Villamos berendezések szabványossági felülvizsgáló"
szakértői jogosultságának, valamint 197… kelt vizsgabizonyítványa érvényességének
ellenőrzésére.
Ezt követően sor került még a tűzeset vizsgálatát végző kerületi Parancsnokság
tűzvizsgálati jegyzőkönyveinek áttekintésére újabb információkért. Kérésre a
tűzoltó alezredes átadta a tűzeset igazságügyi műszaki szakértői vizsgálati
jegyzőkönyvének másolatát. A vizsgálatot konkrétan M. T. igazságügyi villamos
szakértő végezte, s megállapította: "… a tüzet a bejárati ajtó felett üzemelő
fénycsövek fázisjavító kondenzátorának felrobbanása okozta. A robbanáskor a
serlegből kitóduló olaj nyomán a fegyverzet hozzávezetésének elszakadásakor
fellépő villamos szikra az olajgőzöket belobbantotta, ami szétfolyva, a függönyre
spriccelve gyújtóforrásként tüzet okozott".
Megállapítások a dokumentumok elemzése során
A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet igazolásából kiderült, hogy M. B. villamos
berendezések szabványossági felülvizsgáló szakértői jogosultsága már 1983-ban
érvényét vesztette. Ebből adódóan nem volt jogosult az általa elvégzett mérésekre!
Ennél súlyosabb hiányosság volt az, ami - közvetve - a tűzeset bekövetkezésének
elsődleges okaként megnevezhető. Nevezetesen az, hogy M. B. a jegyzőkönyvben
sehol sem igazolja, hogy az alkalmazott fénycsőarmatúrákat megbontással (!)
ellenőrizte volna. Ennek a mulasztásnak tudható be, hogy nem vehette észre,
hogy a több mint tizenöt éve felszerelt fénycsövek fázisjavító kondenzátoraiból
szivárgott a szigetelőolaj. Ez tűzveszélyes jelenség, amit az erősáramú villamos
berendezések időszakos felülvizsgálatakor ellenőrizni kellett volna. Az 1000
V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata
Msz. 10900-1970, az Msz. 10900-1970 m (1986) módosítással együtt, 4. 53.: A
folyadékszigetelésű kondenzátoroknál ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a
szigetelőfolyadék. Az MSZ 1600/1: 1982, 4. 54. előírása szerint: a fényforrásoknál
alkalmazott kondenzátorok kiválasztásánál figyelembe kell venni a fényforrásnak,
a gyújtószerkezetnek és az előtétnek a kondenzátorra tett melegítő hatását is.
Sok esetben tüzet okoztak a lámpa-testekben elhelyezett, az ott keletkező hőnek
ellen nem álló kondenzátorok. Ezért újabban kidolgoztak olyan úgynevezett tűz-
és felnyílásbiztos fénycső-kondenzátorokat, amelyekbe egy szakadó szálat építettek
be, amely a kondenzátor duzzadása esetén elszakad, s megszakítva a kondenzátor
áramát, megelőzi a benne levő olaj meggyulladását. Ezeket az adattáblájukon
(feliratukon) "tűz- és felnyílásbiztos" jellel jelölik.
A fénycsőarmatúrák "megbontásos vizsgálatának" elvégzését indokolta volna a
berendezések kora, valamint az a tény, hogy a fénycsőarmatúrák folyadékszigetelésű
kondenzátorokat tartalmaztak.
Amennyiben M. B. felülvizsgáló észrevette volna ezt a hibaforrást, akkor fel
kellett volna hívni a megbízójának, az üzemeltetőnek a figyelmét a kondenzátorok
azonnali kicserélésére. Az MSZ 1600-1/1M: 1981. szabvány 3. 2. 2. pontja előírása
alapján: a berendezéseket úgy kell létesíteni, hogy üzemszerű vagy meghibásodás
folytán bekövetkező melegedésük, avagy a bennük keletkező villamos ív a környezetben
tűz- vagy robbanásveszélyt ne okozzon.
Ellenben M. T. igazságügyi műszaki szakértő vizsgálati anyagában kitért a tüzet
okozó kondenzátorok veszélyesség-igazoló olajfolyásaira. Megállapítása szerint
az észlelt hiányosságok kijavítása nem történt meg. Az elektromos berendezések
felsorolt hibáinak szabvány szerinti kijavításának elvégzéséről szóló kivitelezői
szabványossági nyilatkozat nem állt rendelkezésre az üzemeltetőtől. Az elvégzett
javítási munkák utáni kötelezően elvégzendő, érintésvédelmi felülvizsgálatról
szóló jegyzőkönyv sem volt.
Ezt az ellenőrzést az Msz 172/1: 86 Érintésvédelmi Szabályzat kisfeszültségű
erősáramú villamos berendezések 5. 1. 1. pontja írja elő: "a villamos berendezés
érintésvédelmének szerelői ellenőrzését a villamos berendezés javítása után
a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni". Ezt az Érintésvédelmi Minősítő
Iratot át kellett volna adni a megrendelőnek. A fenti dokumentumokkal lehetett
volna bizonyítani a javítások elvégzését.
Kérdések és válaszok
A bíróság első kérdése: a bérlemény használója köteles volt-e gondoskodni a
bérlemény berendezési, felszerelési tárgyainak karbantartásáról?
Esetünkben az elektromos berendezések biztonságos és szakszerű karbantartását, amit a bérleti szerződés is megkövetel, az ezen a téren laikus bérlő kizárólag a szakértői elektromos felülvizsgálat eredményeire támaszkodva tudta elvégeztetni. Ezt a vizsgálatot tanúsítja M. B. jegyzőkönyve. De a jegyzőkönyvben szereplő hiányosságok kijavítását a Fodrász Szövetkezet nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani.
A szakvéleményben megállapított tűz keletkezési oka a bérlő mulasztására vezethető-e vissza?
A keletkezett tűz oka csak akkor vezethető vissza a bérlő mulasztására,
amennyiben nem tudja az alább felsorolt dokumentumokat bemutatni: az Msz 172/1:
86 Érintésvédelmi Szabályzat kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések
5. 1. 1. pontja szerinti, az elektromos berendezések felsorolt hibáinak e szabvány
előírásainak megfelelő kijavításáról szóló kivitelezői szabványossági nyilatkozat,
valamint az elvégzett javítási munkák utáni kötelezően elvégzendő érintésvédelmi
felülvizsgálati jegyzőkönyv. A szakértő azonban nagyobb részben tartotta felelősnek
a tűzesetet megelőzően készített villamos berendezések időszakos szabványossági
felülvizsgálati jegyzőkönyvének készítőjét, mert a vizsgálatot az Országos Tűzvédelmi
Szabályzat előírásai szerint kell készíteni tűzmegelőzés céljából, és ezt figyelmen
kívül hagyva, lejárt szakértői engedélyének birtokában, szakmailag sok hiányossággal,
a lényeges szabványi és tűzvédelmi előírásokat nem vizsgálva olyan szakvéleményt
adott a megrendelőnek, amely ugyan feltárt hibákat, de ezek kijavítása után
is bekövetkezett volna a tűzeset.
A vita dokumentálása
A történet itt véget is érhetne, de folytatása következik: közbeszólt az alperes
érdekeit szem előtt tartó biztosítótársaság is: nem fogadta el a szakvéleményben
leírtakat. A legfontosabb állításai a következők voltak. A tüzet okozó kondenzátor
nem volt tűzveszélyesnek tekinthető, illetve az üzemeltető bérlő eleget tett
a tűzvédelmi, felülvizsgálati kötelezettségének. Hangsúlyozta, hogy a lámpatest
nem kondenzátor, tehát a felülvizsgálatnál mint lámpatestet kell vizsgálni:
az alkatrészét képező kondenzátor nem lehet a felülvizsgálat tárgya, illetve
az 1996-ban végzett felülvizsgálat nem jelezhette a tüzet okozó kondenzátor-
szigetelés romlását. Ennek megfelelően álláspontja szerint a szakértő a felülvizsgálatot
a szakmai előírásoknak megfelelően végezte, a bérlő az épület karbantartása
során elvárhatóan járt el, valamint a fenti szakvéleményben az igazságügyi szakértő
a szabványokat tévesen alkalmazta. Felkértek továbbá egy szakértői társaságot
is szakvélemény elkészítésére, amely leszögezte, hogy a felülvizsgálók oktatási
anyagában a vizsgálat határaként a villamos készülék csatlakozókapcsait jelölik
meg, azaz nem feladata a felülvizsgálónak az alkatrészek vizsgálata, illetve
nem feladata a felülvizsgálónak a kondenzátor szigetelésének vizsgálata. Hangsúlyozták,
hogy a kondenzátorok, mint egy gyártmány elemi alkatrészei vizsgálatát a szabvány
nem írja elő, és azt, hogy amennyiben a felülvizsgáló 1996-ban tüzetesen meg-vizsgálta
volna a szóban forgó kondenzátorokat, valószínűleg teljesen épnek találta volna.
Az igazságügyi szakértő első lépésként szakhatósági állásfoglalást kért a Magyar
Műszaki Biztonsági Hivatal Műszaki Biztonsági Felügyelőségétől, valamint a Magyar
Elektrotechnikai Egyesület Szabványosítási Bizottságától a vitatott kérdésekben
való végleges állásfoglalás kialakításához. A szakhatósági állásfoglalások alapján
a biztosítótársaság által tett ellenvetésekre a szakértő az alábbiak szerint
reagált. Arra a megállapításra, hogy a tüzet okozó kondenzátor nem volt tűzveszélyesnek
tekinthető, a szakértő leszögezte: a bekövetkezett tűzeset bizonyította ennek
ellenkezőjét. Indoklásában a már hivatkozott MSZ 1600-1: 1977M (1981) szabvány
3. 2. 2. pontjára, illetve az MSZ 1600-1: 1977M (1981) szabvány 4. 54. pontjára
támaszkodott. Ezek szerint tehát a szabványossági felülvizsgálat alkalmával
már figyelembe kellett volna venni a fent hivatkozott szabványelőírásokat, és
figyelmeztetni a megbízót, hogy a vizsgált fázisjavító kondenzátorok tűzveszélyesnek
tekinthetők, és kicserélésük szükséges az esetleges tűzmegelőzés céljából.
Arra az állításra, miszerint a lámpatest nem kondenzátor, tehát a felülvizsgálatnál
a lámpatestet kell vizsgálni, s az alkatrészét képező kondenzátor nem lehet
a felülvizsgálat tárgya, a szakértő leszögezte, hogy valójában ez az állítás
érdemi tévedés! Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések
időszakos felülvizsgálata MSz. 10900-1970, az MSz. 10900-1970 m (1986) módosítással
együtt megnevezésű szabvány, 4. 53. pont előírása szerint "a folyadékszigetelésű
kondenzátoroknál ellenőrizni kell, hogy nem szivárog-e a szigetelőfolyadék".
Az erősáramú technikusi végzettség mellett a "villamos berendezések szabványossági
felülvizsgálói" szakembernek - szakképesítése, szakmai gyakorlata és elvárható
szakismerete alapján - fel kellett volna ismernie, hogy a tárgyi fénycsőarmatúrák
folyadékszigetelésű fázisjavító kondenzátorokat tartalmaznak. A fázisjavító
kondenzátor állapotát esetünkben kizárólag a zárt fénycsőarmatúrák burkolatának
megbontása után lehetett volna megvizsgálni. A zárt fénycsőarmatúra megbontásának
elmulasztása miatt a vizsgálatot végző szakértő nem vehette észre, hogy a több
mint tizenöt éve felszerelt fénycsövek fázisjavító kondenzátoraiból szivárgott
a szigetelőolaj. Ez pedig olyan tűzveszélyes jelenség, amit az erősáramú villamos
berendezések időszakos felülvizsgálatakor ellenőrizni kellett volna. Arra a
felhozott ellenérvre, hogy az 1996-ban végzett felülvizsgálat nem jelezhette
a tüzet okozó kondenzátor- szigetelés romlását, az igazságügyi szakértő szintén
rögzítette, hogy ez a feltételezés is érdemi tévedés! Ha az 1996-ban végzett
felülvizsgálat alkalmával megvizsgálták volna a tüzet okozó kondenzátorokat,
és ha nem is találtak volna olajszivárgást, akkor is okvetlenül észrevételezni
kellett volna, hogy a berendezésben levő fázisjavító kondenzátorok nem "tűz-
és felnyílásbiztos" kivitelűek, és várható meghibásodásuk tüzet okozhat, mint
azt a bekövetkezett tűzeset is igazolta. A fenti indoklást megerősítette a Műszaki
Biztonsági Főfelügyelet szakhatósági állásfoglalása, valamint a Magyar Elektrotechnikai
Egyesület, a felülvizsgálók oktatási jegyzetében is felhívja a figyelmet a fentiekre.
A szakértői társaság állításainak cáfolatában az igazságügyi szakértő a következőket
emelte ki. Az az állítás, miszerint a felülvizsgálók oktatási anyagában a vizsgálat
határaként a villamos készülék csatlakozókapcsait jelölik meg, azaz nem feladata
a felülvizsgálónak az alkatrészek vizsgálata, így nem feladata a felülvizsgálónak
a kondenzátor szigetelésének vizsgálata, szakmailag megalapozatlan, tájékozatlan
kijelentés! Hiszen a tűzvédelmi felülvizsgálat a fázisjavító kondenzátort nem
alkatrészként veszi figyelembe, hanem mint a berendezésben tűzveszélyes olajszivárgást
okozó meghibásodási lehetőséget vizsgálja!
A vonatkozó szabványelőírás szerint a folyadékszigetelésű kondenzátoroknál ellenőrizni
kell, hogy nem szivárog-e a szigetelőfolyadék. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálónak
kötelessége szemrevételezéssel ellenőrizni, hogy fázisjavító kondenzátoroknál
szigetelőolaj-szivárgás látható-e vagy sem. A fenti indoklás alapján a zárt
fénycsőarmatúrában elhelyezett fázisjavító kondenzátor állapotát kizárólag a
fénycsőarmatúra burkolatának megbontásával lehetett volna megvizsgálni. A villamos
berendezések szabványossági felülvizsgálatát végző szakembertől, szakképesítése
és szakmai gyakorlata alapján elvárható ismeretszint lett volna, hogy tudja:
a tárgyi fénycsőarmatúrák folyadékszigetelésű fázisjavító kondenzátorokat tartalmaznak.
Összegezés
A tűzvédelmi és szakmai szempontok szerinti alapos felülvizsgálat, valamennyi elektromos tüzet okozó veszélyforrás lelkiismeretes, részletes hibafeltáró ellenőrzése megakadályozhatta volna a perbeli tűzeset bekövetkezését.
