Tanulságos történetek Egy nagyon egyszerű balesetről
2005/6. lapszám | netadmin | 4583 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tanulságos történetek Egy nagyon egyszerű balesetről A tényállás összefoglalása C. László karbantartó villanyszerelő szakmunkás, a K-i Park alkalmazottja 2000-ben, a cég telephelyén, a köztéri megvilágítást biztosító, 7 méter magas, 6 ágú kande...
A tényállás összefoglalása
C. László karbantartó villanyszerelő szakmunkás, a K-i Park alkalmazottja 2000-ben,
a cég telephelyén, a köztéri megvilágítást biztosító, 7 méter magas, 6 ágú kandeláber
egyik meghibásodott villanyégőjének kicserélése közben sarokcsonttöréses kimenetelű
munkabalesetet szenvedett.
A sérült munkáltatója 2001. április 18-án kártérítési pert indított az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár által a részére küldött fizetési meghagyás ellen,
mivel az OEP a sérült munkáltatóját okolta, hogy nem tartotta be az 1993. évi
XCIII. törvény a munkavédelemről 28. § előírásait. Tekintsük át ezek legfontosabb
állításait röviden! "1. Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély
van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak
veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemről
gondoskodni. 2. A munkahelyen alkalmazott munkaállás kialakítása, elhelyezése,
rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek,
tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és segédeszközök
tárolását, biztonságos közlekedést, a fel- és lejutást." Továbbá a következő
paragrafusok bekezdéseit is érdemes kiemelni. 40. §: "(1)… a munkafolyamatot,
a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem
a munkavállaló, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát
ne veszélyeztesse." 54. §: "...az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység
ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint
(b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a
követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó
rendelkezéseket, (c) a munka-végzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal
összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani
a munkavállalók részére."
A sérült munkáltatója tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségek
megszegése miatt következett volna be a baleset.
Az ellentmondásos álláspontok miatt a Bíróság igazságügyi munkavédelmi szakértői
vizsgálatot rendelt el, amelynek az alábbi kérdésekre kell választ adnia.
1. A sérült balesete a felperes munkavédelmi szabályszegésével okozati összefüggésben
következett-e be, azaz a felperes nem biztosított a sérült részére a tevékenység
biztonságos végzéséhez szükséges munkafeltételeket?
2. Állapítsa meg, hogy a felperes eleget tett-e maradéktalanul a világítótestek
vonatkozásában karbantartási kötelezettségének, vagy a karbantartási kötelezettség
elmulasztása miatt következett be a baleset!
A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
A baleset lefolyásának tisztázásához balesetelemzést volt szükséges végezni,
amelynek során a felsorolt tények alapján megállapíthatóvá vált az esetleges
szabályszegés. Az 1. fotón látható a balesetet okozó kandeláber képe.
Balesetelemzés
A
létra eldőlt, miközben a sérült a 7 méter magasságú lámpatesthez mászott a kandeláber
két lámpatestet tartó csöve közé támasztott létrán. Ez annak ellenére történt
meg, hogy a tanúvallomások és a baleseti jegyzőkönyv szerint a munkahelyi vezető
utasítására 4 ember fogta a létrát, hogy esetleg el ne dőlhessen. Az eredmény
azt bizonyítja, hogy a 4 ember kevés volt a létradőlés megakadályozásához. Ennek
alapján megállapítható, hogy ez a követelmény nem elégítette ki a biztonságos
munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
Az alumínium támasztólétra nem volt biztonságosan rögzítve a kandeláber két
lámpatestet tartó csövei között
A helyszíni szemle során a baleset résztvevői egybehangzóan állították, hogy
amikor az alumínium támasztólétra felső végét a kandeláber két lámpatest tartó
csöve közé támasztották be, az biztonságosan állt a két lámpakar között (1.
ábra). Ennek ellentmond az a tény, hogy amikor a kb. 100 kg súlyú villanyszerelő
elindult felfelé a létrán, és már kb. 4 méter magasságában lehetett, akkor a
dolgozó lépéseitől megrezdülő, kb. 7, 5 m hosszú létra megcsúszott a kandeláber
V alakban elágazó karjain. Ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos
munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
A létra elcsúszás elleni biztosítása a kandeláber lámpatest-tartó
csövein
Az alumínium létra oldalának éle és a lámpatartó cső maximum 2-3 mm átmérőjű
felületű pontban érintkezett. Tény, hogy a fém- és a festett vasfelület közti
tapadási erő olyan kicsi volt, hogy nem tudta egyensúlyban tartani a szerelő
esése irányába ható erő nyomatékát. Mivel a létra szárai nem merőlegesen támaszkodtak
a lámpakarokra, a legkisebb rezdülés hatására az oldalirányú megcsúszás szinte
egyértelműen bekövetkezett (2. ábra), mivel a létralábak élére nem szereltek
tapadást elősegítő burkolatot. (A létra talpára is az elcsúszás megakadályozására
szerelnek tapadó talpakat.) Látható tehát, hogy ez a követelmény sem elégítette
ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
Rögzítetlen lámpatartó
A helyszínen - akkumulátoros emelőgép lámpatartóig felemelt szerelőkosarából
- megállapítható volt az a tény, hogy a balesetet okozó hatágú lámpatartó rögzítés
nélkül volt feltéve a kandeláber tartóoszlopának végére, és csak a rozsdásodástól
szorult az oszlop végére, tehát nem volt elmozdulás ellen rögzítve. Ez látható
a 2. fotón. Az is tény, hogy a 3 hasonló kandeláber közül csak az egyikre volt
rögzítve hegesztéssel a hatágú lámpatartó cső. Látható a 3. fotón.
A sérült előadása szerint, amikor a létrán felfelé lépkedett, és kb. 4 méter
magasságban volt, a lépéseitől megrezdülő létra megcsúszása miatt elvesztette
egyensúlyát. Ekkor az egyik lába a létra fokai közé csúszott, és emiatt egész
súlyával a létrának esett. Ettől az erőhatástól csúszott át a 2 lámpatartó csőre
támasztott létra vége (mindkét szára) az egyik lámpatartó karra. A dolgozó létrának
esése olyan nagy dinamikus erőhatást okozott, hogy az meghaladta a rozsdásodás
szorító erejét, és a lámpatartó kar kimozdult az egyensúlyi helyzetéből: lassan
elfordult az oszlopon. Az elmozdulás olyan lassú volt, hogy a későbbi sérült
pár lépcsőfokot még lefelé tudott lépni. De amikor látta, hogy a létra le fog
esni, inkább leugrott, hogy kisebb sérüléssel ússza meg az esést.
Ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
Munkavédelmi szemlék
Az előbbiekben részletezett hiányosságok alapján már megállapítható volt az,
hogy a kandelábereken végzett karbantartási-szerelési munkák megkezdése előtt
soha senki sem ellenőrizte, hogy a lámpatest-tartó csövek biztonságosan vannak-e
rögzítve a tartóoszlopokhoz, és erőteljes (akár kézzel történő) mozgatóerő hatására
nem mozdulnak-e el a tartóoszlopon. Valamint az is kiderült, hogy az évenként
előírt (de elmulasztott) munkavédelmi szemléken sem került sor erre az ellenőrzésre.
Illetve, ha ellenőrizték is, akkor csak a hegesztett oszlopot nézhették meg,
és a többiről azt gondolhatták, hogy szintén össze vannak hegesztve. A vizsgálat
során kiderült az a tény, hogy munkavédelmi szemléket nem szoktak tartani, ezért
jegyzőkönyveket sem tudtak felmutatni. A nyilatkozatok szerint rendkívüli szemlét
sem tartottak, pedig ez kiemelten fontos lett volna a hasonló balesetek megelőzése
céljából. Tehát ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez
szükséges munkafeltételt.
Balesetveszélyes szerelési technológia alkalmazása
A sérült nyilatkozata szerint "évente 8-10 izzócsere történt". A baleset idején
a munkát az ő irányításával végezték. A helyszíni szemlén a sérült, valamint
- a sérülés idején munkáját irányító - közvetlen munkahelyi vezető elmondták,
hogy a szükséges karbantartásokat minden esetben hasonló módon végezték. Elmondásuk
szerint a lámpatesttartó csövek sohasem mozdultak meg, és ezért nem is gondolták,
hogy elmozdulhatna. A bekövetkezett baleset azonban bizonyítja azt a tényt,
hogy a munkáltató tudott az ismertetett balesetveszélyes szerelési megoldásról,
és nem tiltotta meg az alkalmazását. Ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos
munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
Ebben a szabálysértésben nagymértékben közreműködött a sérült is, azzal, hogy
a szabálytalanul végzett tevékenységével nem tartotta be a Munka Törvénykönyve
1992. XXII. törvény 103. § (1) b. előírását, miszerint: "a dolgozó köteles a
munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó
szabályok, előírások és utasítások szerint végezni", valamint az 1993. évi XCIII.
törvény a munkavédelemről 40. § (1) előírásait, miszerint: "a munkafolyamatot,
a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem
a munkavállaló, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát
ne veszélyeztesse." Az előzőkben ismertetett tények bizonyítják, hogy csak a
szerencsés véletlennek köszönhető, hogy eddig nem történt hasonló baleset.
Az elemezés alapján megállapított okozati összefüggések
A fentieket elemezve megállapítható, hogy a baleset elsődleges oka a kandeláber
lámpatesttartó csöveinek elmozdulás elleni rögzítésének hiánya volt, másodlagos
okaként pedig a munkáltató részletes, minden területre kiterjedő munkavédelmi
ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása hozható fel. A baleset után a munkáltató
a magasban végzett munkák elvégzéséhez mozgatható, szerelőkosaras, elektromos
emelőgépet bérelt. Ezzel a megoldással a jövőben biztonságosan megoldhatók lesznek
a magasban végzett munkák.
A bíróság második kérdésére adott válasz A felperes csak részben tett eleget
a világítótestek vonatkozásában karbantartási kötelezettségének, mivel a karbantartás
fogalomkörébe beletartozik a tárgyi berendezés rendszeres ellenőrzése és balesetmentes
üzemelési feltételeinek folyamatos biztosítása. Esetünkben ez magában foglalja
az egész kandeláber részletes felülvizsgálatát a tartóoszloppal, a lámpatartó
karokkal és a lámpatestet tartó világítóberendezésekkel együtt. Az elmozdulható
lámpakarok a később megtörtént baleset bekövetkezésének objektív lehetőségét
rejtették magukban. Ezt a balesetveszélyes állapotot nem vették észre, tehát
ez igazolja, hogy a karbantartást megelőző vizsgálatok felületesen voltak elvégezve.
Amennyiben megfelelő részletességgel ellenőrizték volna a kandeláberek állapotát,
akkor rá kellett volna jönniük, hogy két kandelábernél a lámpatartó karok nem
voltak a tartóoszlopokhoz rögzítve. Megfelelő rögzítéssel megelőzhető lett volna
a tragédia. A megfelelő szilárdságú hegesztéssel rögzített kandelábernél ez
a baleset soha nem következhetett volna be.