Tanulságos történetek Egy nagyon egyszerű balesetről

2005/6. lapszám | netadmin |  5138 |

Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tanulságos történetek Egy nagyon egyszerű balesetről A tényállás összefoglalása C. László karbantartó villanyszerelő szakmunkás, a K-i Park alkalmazottja 2000-ben, a cég telephelyén, a köztéri megvilágítást biztosító, 7 méter magas, 6 ágú kande...

Tanulságos történetek Egy nagyon egyszerű balesetről

A tényállás összefoglalása
C. László karbantartó villanyszerelő szakmunkás, a K-i Park alkalmazottja 2000-ben, a cég telephelyén, a köztéri megvilágítást biztosító, 7 méter magas, 6 ágú kandeláber egyik meghibásodott villanyégőjének kicserélése közben sarokcsonttöréses kimenetelű munkabalesetet szenvedett.
A sérült munkáltatója 2001. április 18-án kártérítési pert indított az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által a részére küldött fizetési meghagyás ellen, mivel az OEP a sérült munkáltatóját okolta, hogy nem tartotta be az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 28. § előírásait. Tekintsük át ezek legfontosabb állításait röviden! "1. Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni. 2. A munkahelyen alkalmazott munkaállás kialakítása, elhelyezése, rögzítése feleljen meg a munkavégzés jellegének, a várható igénybevételnek, tegye lehetővé a biztonságos munkavégzést, a szükséges anyagok és segédeszközök tárolását, biztonságos közlekedést, a fel- és lejutást." Továbbá a következő paragrafusok bekezdéseit is érdemes kiemelni. 40. §: "(1)… a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállaló, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse." 54. §: "...az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles a munkabiztonsági szaktevékenység ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező személyt biztosítani, valamint (b) rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket, (c) a munka-végzés körülményeihez igazodó, illetve az azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő munkaeszközöket biztosítani a munkavállalók részére."
A sérült munkáltatója tagadta, hogy a munkavédelmi szabályokba foglalt kötelezettségek megszegése miatt következett volna be a baleset.
Az ellentmondásos álláspontok miatt a Bíróság igazságügyi munkavédelmi szakértői vizsgálatot rendelt el, amelynek az alábbi kérdésekre kell választ adnia.
1. A sérült balesete a felperes munkavédelmi szabályszegésével okozati összefüggésben következett-e be, azaz a felperes nem biztosított a sérült részére a tevékenység biztonságos végzéséhez szükséges munkafeltételeket?
2. Állapítsa meg, hogy a felperes eleget tett-e maradéktalanul a világítótestek vonatkozásában karbantartási kötelezettségének, vagy a karbantartási kötelezettség elmulasztása miatt következett be a baleset!

A Bíróság által feltett kérdések megválaszolása
A baleset lefolyásának tisztázásához balesetelemzést volt szükséges végezni, amelynek során a felsorolt tények alapján megállapíthatóvá vált az esetleges szabályszegés. Az 1. fotón látható a balesetet okozó kandeláber képe.

Balesetelemzés
A létra eldőlt, miközben a sérült a 7 méter magasságú lámpatesthez mászott a kandeláber két lámpatestet tartó csöve közé támasztott létrán. Ez annak ellenére történt meg, hogy a tanúvallomások és a baleseti jegyzőkönyv szerint a munkahelyi vezető utasítására 4 ember fogta a létrát, hogy esetleg el ne dőlhessen. Az eredmény azt bizonyítja, hogy a 4 ember kevés volt a létradőlés megakadályozásához. Ennek alapján megállapítható, hogy ez a követelmény nem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
Az alumínium támasztólétra nem volt biztonságosan rögzítve a kandeláber két lámpatestet tartó csövei között
A helyszíni szemle során a baleset résztvevői egybehangzóan állították, hogy amikor az alumínium támasztólétra felső végét a kandeláber két lámpatest tartó csöve közé támasztották be, az biztonságosan állt a két lámpakar között (1. ábra). Ennek ellentmond az a tény, hogy amikor a kb. 100 kg súlyú villanyszerelő elindult felfelé a létrán, és már kb. 4 méter magasságában lehetett, akkor a dolgozó lépéseitől megrezdülő, kb. 7, 5 m hosszú létra megcsúszott a kandeláber V alakban elágazó karjain. Ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.

A létra elcsúszás elleni biztosítása a kandeláber lámpatest-tartó csövein
Az alumínium létra oldalának éle és a lámpatartó cső maximum 2-3 mm átmérőjű felületű pontban érintkezett. Tény, hogy a fém- és a festett vasfelület közti tapadási erő olyan kicsi volt, hogy nem tudta egyensúlyban tartani a szerelő esése irányába ható erő nyomatékát. Mivel a létra szárai nem merőlegesen támaszkodtak a lámpakarokra, a legkisebb rezdülés hatására az oldalirányú megcsúszás szinte egyértelműen bekövetkezett (2. ábra), mivel a létralábak élére nem szereltek tapadást elősegítő burkolatot. (A létra talpára is az elcsúszás megakadályozására szerelnek tapadó talpakat.) Látható tehát, hogy ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.

Rögzítetlen lámpatartó
A helyszínen - akkumulátoros emelőgép lámpatartóig felemelt szerelőkosarából - megállapítható volt az a tény, hogy a balesetet okozó hatágú lámpatartó rögzítés nélkül volt feltéve a kandeláber tartóoszlopának végére, és csak a rozsdásodástól szorult az oszlop végére, tehát nem volt elmozdulás ellen rögzítve. Ez látható a 2. fotón. Az is tény, hogy a 3 hasonló kandeláber közül csak az egyikre volt rögzítve hegesztéssel a hatágú lámpatartó cső. Látható a 3. fotón.
A sérült előadása szerint, amikor a létrán felfelé lépkedett, és kb. 4 méter magasságban volt, a lépéseitől megrezdülő létra megcsúszása miatt elvesztette egyensúlyát. Ekkor az egyik lába a létra fokai közé csúszott, és emiatt egész súlyával a létrának esett. Ettől az erőhatástól csúszott át a 2 lámpatartó csőre támasztott létra vége (mindkét szára) az egyik lámpatartó karra. A dolgozó létrának esése olyan nagy dinamikus erőhatást okozott, hogy az meghaladta a rozsdásodás szorító erejét, és a lámpatartó kar kimozdult az egyensúlyi helyzetéből: lassan elfordult az oszlopon. Az elmozdulás olyan lassú volt, hogy a későbbi sérült pár lépcsőfokot még lefelé tudott lépni. De amikor látta, hogy a létra le fog esni, inkább leugrott, hogy kisebb sérüléssel ússza meg az esést.
Ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.

Munkavédelmi szemlék
Az előbbiekben részletezett hiányosságok alapján már megállapítható volt az, hogy a kandelábereken végzett karbantartási-szerelési munkák megkezdése előtt soha senki sem ellenőrizte, hogy a lámpatest-tartó csövek biztonságosan vannak-e rögzítve a tartóoszlopokhoz, és erőteljes (akár kézzel történő) mozgatóerő hatására nem mozdulnak-e el a tartóoszlopon. Valamint az is kiderült, hogy az évenként előírt (de elmulasztott) munkavédelmi szemléken sem került sor erre az ellenőrzésre. Illetve, ha ellenőrizték is, akkor csak a hegesztett oszlopot nézhették meg, és a többiről azt gondolhatták, hogy szintén össze vannak hegesztve. A vizsgálat során kiderült az a tény, hogy munkavédelmi szemléket nem szoktak tartani, ezért jegyzőkönyveket sem tudtak felmutatni. A nyilatkozatok szerint rendkívüli szemlét sem tartottak, pedig ez kiemelten fontos lett volna a hasonló balesetek megelőzése céljából. Tehát ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.

Balesetveszélyes szerelési technológia alkalmazása
A sérült nyilatkozata szerint "évente 8-10 izzócsere történt". A baleset idején a munkát az ő irányításával végezték. A helyszíni szemlén a sérült, valamint - a sérülés idején munkáját irányító - közvetlen munkahelyi vezető elmondták, hogy a szükséges karbantartásokat minden esetben hasonló módon végezték. Elmondásuk szerint a lámpatesttartó csövek sohasem mozdultak meg, és ezért nem is gondolták, hogy elmozdulhatna. A bekövetkezett baleset azonban bizonyítja azt a tényt, hogy a munkáltató tudott az ismertetett balesetveszélyes szerelési megoldásról, és nem tiltotta meg az alkalmazását. Ez a követelmény sem elégítette ki a biztonságos munkavégzéshez szükséges munkafeltételt.
Ebben a szabálysértésben nagymértékben közreműködött a sérült is, azzal, hogy a szabálytalanul végzett tevékenységével nem tartotta be a Munka Törvénykönyve 1992. XXII. törvény 103. § (1) b. előírását, miszerint: "a dolgozó köteles a munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni", valamint az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről 40. § (1) előírásait, miszerint: "a munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállaló, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse." Az előzőkben ismertetett tények bizonyítják, hogy csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy eddig nem történt hasonló baleset.

Az elemezés alapján megállapított okozati összefüggések
A fentieket elemezve megállapítható, hogy a baleset elsődleges oka a kandeláber lámpatesttartó csöveinek elmozdulás elleni rögzítésének hiánya volt, másodlagos okaként pedig a munkáltató részletes, minden területre kiterjedő munkavédelmi ellenőrzési kötelezettségének elmulasztása hozható fel. A baleset után a munkáltató a magasban végzett munkák elvégzéséhez mozgatható, szerelőkosaras, elektromos emelőgépet bérelt. Ezzel a megoldással a jövőben biztonságosan megoldhatók lesznek a magasban végzett munkák.
A bíróság második kérdésére adott válasz A felperes csak részben tett eleget a világítótestek vonatkozásában karbantartási kötelezettségének, mivel a karbantartás fogalomkörébe beletartozik a tárgyi berendezés rendszeres ellenőrzése és balesetmentes üzemelési feltételeinek folyamatos biztosítása. Esetünkben ez magában foglalja az egész kandeláber részletes felülvizsgálatát a tartóoszloppal, a lámpatartó karokkal és a lámpatestet tartó világítóberendezésekkel együtt. Az elmozdulható lámpakarok a később megtörtént baleset bekövetkezésének objektív lehetőségét rejtették magukban. Ezt a balesetveszélyes állapotot nem vették észre, tehát ez igazolja, hogy a karbantartást megelőző vizsgálatok felületesen voltak elvégezve. Amennyiben megfelelő részletességgel ellenőrizték volna a kandeláberek állapotát, akkor rá kellett volna jönniük, hogy két kandelábernél a lámpatartó karok nem voltak a tartóoszlopokhoz rögzítve. Megfelelő rögzítéssel megelőzhető lett volna a tragédia. A megfelelő szilárdságú hegesztéssel rögzített kandelábernél ez a baleset soha nem következhetett volna be.

---