Kábelsaru prések áttekintő
2005/6. lapszám | netadmin | 6359 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kábelsaru prések áttekintő Az erősáramú villanyszerelési szakmában a vezetékek, kábelerek végére csatlakoztató elemként egy furatos, "szemes" elemnek, a kábelsarunak szorító kötéssel történő felpréselése az 1960-as években kezdett nálunk is elt...
Az erősáramú villanyszerelési szakmában a vezetékek, kábelerek
végére csatlakoztató elemként egy furatos, "szemes" elemnek, a 
kábelsarunak
szorító kötéssel történő felpréselése az 1960-as években kezdett nálunk is elterjedni.
Manapság megfigyelhető a készülékgyártók azon törekvése, hogy egyre nagyobb
keresztmetszetű vezetékek közvetlen bekötését tegyék lehetővé, tehát kábelsaru
alkalmazására ne legyen szükség. Ennek ellenére biztos, hogy a préseléses technológia
perspektivikusan használatban marad.
A préselhető csatlakozó-, toldó-, leágazó- stb. elemeket változatos
formában igen sok gyártó készíti a világon. A gyártók, kereskedők egy része
a felpréseléshez szükséges eszközöket, szerszámokat is maga állítja elő vagy
szakvállalattal készítteti. Más részük ezektől - eredeti vagy saját névvel,
esetenként névtelenül - átveszi a szerszámokat, hiszen a kábelsaruk forgalmazásához
szerszámokat is kell ajánlaniuk.
A hazai piacon is sok gyártó és kereskedő van jelen. Olvasóink jobb eligazodása
kedvéért táblázatban foglaltuk össze a főbb gyártók és kereskedők 10 mm2-nél
nagyobb, csupasz kábelsarukat préselő szerszámainak választékát.
A kábelsaruk lehetnek lemezsaruk vagy csősaruk, attól függően, hogy a gyártás
kiinduló anyaga lemez vagy cső.
A lemezsaruk falvastagsága vékonyabb, mint a csősaruké. A szakirodalom szerint
a saru hüvelyrészébe benyomódó, "bütykös" vagy "köldökös" szerszámmal kell őket
felpréselni. A csősaruk szokásos préselési módja a "hatszögpréselés", ahol a
présszerszám betéteinek alakja két félhatszög, de csősarukhoz is használnak
"köldökös" és ovális sajtolóbélyeg formát is.
A préselő szerszámok változatai a következők lehetnek.
• Mechanikus fogók kézikaros közvetlen áttételes, illetve kilincsműves, "racsnis"
megoldással. Kedvező árúak ugyan, de a túlterhelést nehezen viselik el, elpiszkolódásra
kényesek és hosszas használatuk fárasztó.
• Hidraulikus kézi prések ún. "kompakt" kivitelben, ahol az olajhidraulikus,
két dugattyús, erőnövelő kialakítású, kézikarral működtethető nyomásforrás egybe
van építve a présbélyeget mozgató munkahengerrel. Ezek a legelterjedtebbek.
• Akkumulátoros hidraulikus prések, melyek szintén "kompakt" kivitelűek, de
a nyomásforrást akkumulátorról táplált motor hajtja meg az emberi erő helyett.
Használatuk kényelmes, áruk azonban mintegy kétszerese a kézi hidraulikus préseknek.
• "Tömlős" kivitelűek, ahol a présfejet, azaz a munkahengert a nyomásforrással
nagynyomású tömlő köti össze. Ezekkel szűk munkatérben könnyebben lehet dolgozni.
A tömlős fejekhez választható nyomásforrások (a szivattyúk) vagy emberi erővel,
kézzel/lábbal, vagy más segédenergiával működhetnek, mint az a táblázatban látható.
Néhány szó a sarukról. A kábelsaru és a vezeték közötti villamos
kötés minősége igazán csak az előírt túláram hatására bekövetkező hőmérsékletemelkedés
mérésével, költséges laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizhető.
Ilyen villamos méréssorozatok alapján alakultak ki azok a német DIN szabványok,
melyek a csősaru hüvelyének és a helyes préseléshez szükséges présbélyegek hatszög-részének
méreteit tartalmazzák. A szabványos saruk hüvelye hosszabb, falvastagsága nagyobb,
ennek megfelelően drágábbak is. A szabványos sarukat arról lehet felismerni,
hogy mindig fel van tüntetve rajtuk a szükséges sajtolóbélyeg méretére jellemző
ún. KZ szám, pl. KZ8, (esetleg csak K8), továbbá a szükséges préselések helye
is. A KZ szám a sajtolóbélyeg működő felületén is, többnyire gravírozással fel
van tüntetve, ezáltal utólag is ellenőrizhető, hogy a saru a helyes bélyeggel
lett-e felpréselve.
Csak a szabványos kábelsaru és a szabványos szerszámbetét használata mentesíti
a szerelőt a termékfelelősség alapján történő kárviseléstől! Igényes megrendelők,
például az áramszolgáltatók ragaszkodnak a szabványos kötőelemek alkalmazásához.
A kereskedelemben kapható, "standard" vagy "kereskedelmi minőségű", nem szabványos
kábelsaruk hüvelyének hossza rövidebb, falvastagsága általában vékonyabb, a
hüvely külső átmérője 1-3 mm szórást mutat a 10-240 mm2 tartományban. Így nem
biztos, hogy az egyik helyen vásárolt, mondjuk 35 mm2 keresztmetszetű sarut
másik helyről származó, ugyancsak 35 mm2-es szerszámmal kifogástalanul fel tudjuk
préselni. Ilyenkor a "szakmai tapasztalat" segít, és esetleg eltérő méretű bélyegek
alkalmazásával tudunk "szép" préselést készíteni. A tapasztalat azt mutatja,
hogy az a szép préselés, amelynél a hatszög sarka teljesen kifolyik, de nem
képződik a túlpréselés miatt "taréj", egyúttal jónak is tekinthető. Sajnos nincs
olyan egyszerű, de megbízható eszköz vagy eljárás, mellyel a kötés jósága egyértelműen
megítélhető lenne. Vitás esetekben a termékfelelősség alól esetleg akkor mentheti
ki magát a szerelő, ha a préselést a kábelsaru gyártója által az adott saruhoz
ajánlott szerszámmal végezte.
A táblázatban megadott keresztmetszethatárok csak nagyságrendi tájékoztatásul
szolgálnak, mert a különböző gyártók más-más értékeknél húzzák meg a készülékek
teljesítményhatárait.
Az elmondottakból látszik, hogy a célszerűen használható kábelsaruk és szerszámok
kiválasztása nem egyszerű feladat, és nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást
kell választani. A forgalmazóknál érdemes előzetes tájékoztatást, adatlapot,
ismertetőt, bemutatást kérni. Előnyben kell részesíteni az olyan kereskedőket,
akik részletes eligazítást tudnak nyújtani és ahol lehetőség van próbapréselésre
is. Mérlegelendő szempont a vállalt jótállás, a garanciális és a garancia utáni
javítás lehetősége, átfutási ideje is. Lénárd Sándor
