Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Szerelők közelről

Egyszerű, de végzetes

2005. július 8. | netadmin |  5551 | |

Az alábbi tartalom archív, 16 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egyszerű, de végzetes Tanulságos történetek Egyszerű, de végzetes… A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati osztályvezetője 2002-ben megbízta Mattiassich Péter igazságügyi szakértőt Á. L. mobil hidraulikus betonszivattyú-nehézgépkezelő h...

Egyszerű, de végzetes Tanulságos történetek Egyszerű, de végzetes… A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati osztályvezetője 2002-ben megbízta Mattiassich Péter igazságügyi szakértőt Á. L. mobil hidraulikus betonszivattyú-nehézgépkezelő halálos kimenetelű munkabalesetének igazságügyi munkavédelmi szakértői kivizsgálásával. Noha már több ilyen szakértői vélemény is elkészült, a foglalkoztatás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés alapos gyanújával érintett személy kifogásaira tekintettel további vizsgálat lefolytatása vált szükségessé.
A baleset bekövetkeztének előzményei és a halálos áramütés
Egy Nagykovácsi illetőségű cég megrendelte alvállalkozójától telephelye kb. 100 m hosszú kerítésének elkészítését - generál-kivitelezésben. Ez utóbbi Generálkivitelező vállalkozás alvállalkozókat vett igénybe mind a kerítésalap kiásásához, mind a szükséges beton leszállításához, illetve ez a szállító cég rendelte meg saját alvállalkozójától az alapba történő bepumpálásához.
A betonpumpálást végző Kft. alkalmazottjai Á. L. és A. I. a baleset reggelén a BSS 323 frsz-ú, SCHWING BPL-600/KVM 23 típusú mobil hidraulikus betonszivattyúval érkezetek a megrendelő cég telephelyére (1. ábra). A diszpécser által kiadott feladat a telephatáron kiásott, kb. 100 m hosszú kerítésalap betonnal való feltöltése volt. A készbetont mixerkocsikon szállították a munkavégzés helyére. A betonszivattyúzási munkát Á. L. és A. I. közösen végezték, mindazonáltal a munka az irányítója a később balesetet szenvedő Á. L. volt. A megbízó és a fővállalkozó képviselőjével történt egyeztetés után egyszeri beállással feltöltötték a kerítésalap nagyobbik részét. Amikor azonban Viacolor díszburkolattal fedett területre kellett volna átállni, a tulajdonos képviselője kérte, hogy kerüljék el ezt a megoldást. A fővállalkozó dolgozói ez alatt elmentek a közeli boltba ebédelni. Azért, hogy a munkát időben be tudják fejezni, Á. L. úgy döntött, hogy megkéri a kerítés másik oldalán lévő terület tulajdonosát, hogy engedje meg a területükről történő további munkavégzést. A Kft. ügyvezetője feltételek nélkül hozzájárult a munkavégzéshez.

Az új munkaterület közelében húzódott egy 20 000 V-s nagyfeszültségű villamos távvezeték. Mivel ez jól látható volt, a telepvezető nem figyelmeztette külön az áramütés veszélyére a betonszivattyú kezelőit. A kezelők azonban a villamos távvezetéktől előírt biztonsági távolságon belül állították le a betonszivattyút. Majd annak biztonságos rögzítése (talpalás) után a fővállalkozó dolgozóinak segítségével minden gond nélkül elvégezték a hátralévő kerítésszakasz bebetonozását.

Ezután a gép elmozdítása nélkül, a munkavégzés helyén A. I. kitisztította és elmosta a betonszivattyút, majd ennek hátsó végéhez ment, hogy elrakja a tisztítóeszközöket. A kitisztítást követően Á. L. hozzáfogott a gép gémtagjainak összecsukásához. Ezt a műveletet a vezetőfülke mellől, a talajon állva, a gép vezetékes távirányítójával végezte, miközben egy fém “I gerendára" támaszkodott. Az összehajtogatott gémet a gépkocsin kijelölt helyére akarta fordítani, de közben nem figyelte a gém mozgását, hanem rá akart gyújtani egy cigarettára. A betonszivattyú gémjének elfordítása közben a gém véletlenül hozzáért a 20 000 Voltos nagyfeszültségű távvezetékhez. Ekkor a gép vezetékes távirányítóján keresztül haladó nagyfeszültségű áram következtében Á. L. életét vesztette.

Tényadatok a vizsgálathoz
A balesetet megelőzően a későbbi sérült személy egészségi és fizikai állapota a munkavégzéshez megfelelő volt (a munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye szerint alkalmas volt).
A sérült munkatársának elmondása alapján megállapítható, hogy a balesetet megelőzően a végzendő munkára kioktatták őket, és Á. L. a technológiát a vizsgabizonyítványa alapján ismerte. A sérült a balesetet megelőzően kb. 3 hónappal tette le a nehézgépkezelői vizsgát.
A balesetet okozó munkafolyamat a megszokottól nem tért el, s a sérült ismerte a munkavégzéshez előírt védőeszközök használatát és fontosságát, a balesetet megelőzően munkájával kapcsolatban balesete nem volt. A gép a balesetet megelőzően hibátlanul működött, s nem is alakították át.

Az igazságügyi szakértő megállapításai

Az igazságügyi szakértőnek elsőként arra kellett választ adnia, hogy ki felügyelte a munkavégzést a helyszínen. - A megrendelő cég képviselője a vizsgálat során rögzítette, hogy csupán megrendelést adott a munkavégzésre, minden nyilatkozatában elzárkózott attól, hogy bármilyen megállapodásban vállalta volna a munkák kivitelezőivel szemben munka irányítását, ellenőrzését vagy felügyeletét, ebből adódóan tehát nem ellenőriz(het)te a munkavégzést.
- A fővállalkozó szintén megállapította, hogy kizárólag a kerítésbetonozási, zsaluzási munkáinak elvégzésére kötött vállalkozási szerződést a megrendelővel. A kiásatott kerítésalap-árkának elkészülte után pusztán megrendelte a kerítés betonalap anyagát a betonforgalmazótól. A fentiek alapján a fővállalkozó nyilatkozatában szintén elzárkózott attól, hogy bármilyen megállapodásban vállalta volna a kivitelezői munkákban résztvevő alvállalkozók munkájának irányítását, ellenőrzését vagy felügyeletét: ebből adódóan ő sem ellenőrizte, felügyelte azok munkavégzését.
- Talán felesleges is a sorokat bővíteni: a betonszállító cég szintén csak a saját tevékenységéért vállalt felelőséget, egyéb munkavégzést nem ellenőrzött. Amint már fentebb jelzésre került, a betonpumpálást végző cég diszpécsere adta ki a baleset napján a feladatot a későbbi sérültnek. Ezt támasztja alá a sérült kollégájának tanúvallomása: ez alapján megállapítható, hogy maga a későbbi sérült, Á. L. ellenőrizte, irányította a betonpumpálásra vonatkozó munkavégzést a helyszínen. Az igazságügyi szakértő azonban mégis megállapította, hogy a fővállalkozó elmulasztotta az alvállalkozók munkavégzését irányítani, ellenőrizni, felügyelni. Indoklása a Ptk 391. § (3). pontjára vonatkozott: "Amennyiben a vállalkozó jogosult volt alvállalkozó igénybevételére, az alvállalkozó magatartásáért úgy felel, mintha a munkát saját maga végezte volna el." Ez a szabály megegyezik a Ptk. 315. §-ban foglalt, a teljesítési segédért való felelősségi szabály tartalmával. Ez ugyanis megállapítja, hogy aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, ennek magatartásáért felelős. A teljesítési segéd általános kötelmi jogi fogalom, s a Ptk. 315. §-a tartalmazza a teljesítési segédért való felelősség szabályát. Gyakori, hogy a kötelezett a megfelelő teljesítés érdekében harmadik személy közreműködését veszi igénybe (teljesítési segéd). E körbe sorolható például a kötelezett alkalmazottja, megbízottja, de az alvállalkozó is. Márpedig: "A jelen előírás alapján a kötelezett a teljesítési segéd szabálytalan munkavégzéséért is úgy köteles helytállni a jogosulttal szemben, mint ha személyesen maga járt volna el." A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a fővállalkozó kötelessége lett volna az alvállalkozók kivitelezéssel kapcsolatos munkavégzésének irányítása, ellenőrzése és felügyelte az adott munkaterületen.

Az előbbi indoklást erősíti meg az 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról. A 4. § (1) pontja szerint a kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja. Ezzel egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót, és abban az átadás-átvételt rögzíteni kell. A vállalkozó kötelessége lett volna az építési napló megnyitásával egyidejűleg abban a munkaterület átadás-átvételét rögzíteni. A "kivitelezési munka megkezdésekor az építési munkahelyet az építtető a kivitelező részére átadja" előírás azáltal valósult meg, hogy a munkaterület igénybevétele nélkül munkát végezni nem lehetséges, függetlenül attól, hogy az építési naplóban, írásban rögzítették-e. A 8. § (1) pontja szerint a felelős műszaki vezető feladatkörében felel az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos jogszabályok, továbbá a hatósági engedélyekben és a tervdokumentációkban foglaltak megtartásáért. A (2) pont szerint, ha az építőipari kivitelezési tevékenység fő-, illetve alvállalkozói szerződés alapján valósul meg, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője felel a kivitelezés szakszerűségéért, az alvállalkozók tevékenységének összehangolásáért. Végül, a (3) pont szerint, ha az építőipari kivitelezési tevékenységnek nincs fővállalkozó kivitelezője, az építményen, építményrészen elvégzett szakmunkák vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői felelnek az általuk irányított munkáért, és tesznek nyilatkozatot az építési naplóban az általuk, elvégeztetett kivitelezési munkákról.
Mivel az építési naplóban egyetlen kivitelező bejegyzése szerepel, ez is azt igazolja, hogy a bejegyzést tevő fővállalkozó cég volt a (2, és 3) pontban megnevezett fővállalkozó. Ezt igazolja, hogy az adott cég vette igénybe a betonszállító vállalkozást, illetve - közvetve - a betonpumpáló Kft-t "teljesítési segédként", azaz mint alvállalkozókat.

Az előbbieket támogatja továbbá az 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről, 40. § (2) előírása, miszerint "olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. E követelmény megvalósításáért a felek által kötött szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a fővállalkozó, vagy ha ilyen nincs, akkor az a felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik." Márpedig az idézett törvényelőírást nem vették figyelembe, mert a munkaterületen senki sem hangolta össze a különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalók munkavégzését. S az "akinek a területén a munkavégzés folyik" kitétel a jogszabály értelmezésében a munkaterületre vonatkozik, mivel a Munkavédelemi Törvény nem a tulajdonviszonyok értelmezésével foglalkozik, hanem a munkavégzéssel, kapcsolatos előírásokkal!
Röviden, mivel a fővállalkozó Kft. a kivitelezési munkákban alvállalkozót alkalmazott, így a Ptk. 315. § alapján fővállalkozóként felelős volt az alvállalkozója szabálytalan munkavégzéséért is. A Vállalkozási szerződés 7. pontjában rögzítettek alapján pedig "a vállalkozó kijelenti, hogy a vállalkozás tárgyát képező munkák… készítése során a fennálló, vonatkozó rendelkezéseket, munkavédelmi… előírásokat maradéktalanul betartja." A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a fővállalkozó volt felelős a kivitelezéssel kapcsolatos munkák irányítására, ellenőrzésére, és felügyeltére, mivel az ő munkaterületén történt a munkavégzés.

Az igazságügyi szakértő további észrevételei A munka irányítására olyan személyt kell kijelölni, aki megfelelő gyakorlati ismeretekkel rendelkezik, a szükséges tapasztalatok birtokában van és képes a munkák olyan megszervezésére és irányítására, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom illetve munkabaleset ne érje. Esetünkben a munkáltatónál töltött kb. két hetes munkavégzés kétségessé teszi, hogy a későbbi sérült megfelel "a szükséges tapasztalatok birtokában van, hogy az ott dolgozókat veszély, ártalom illetve munkabaleset ne érje" előírásnak. Különösen amiatt, hogy a sérült az ilyen gépkezelésre jogosító vizsgáját 3 hónappal a baleset bekövetkezése előtt tette le. A munkáltató, pedig nem tudott nyilatkozni, hogy a sérült milyen munkát végzett az alkalmazását megelőzően. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az irányító személy kijelölése nem mentesíti a munkáltatót a jogszabályokban meghatározott követelmények teljesítése, illetve a felelősség alól. Ha bármely munkavállaló az építési munkahelyen megállapítja, hogy az alkalmazott technológia, vagy a felhasznált anyag veszélyforrást jelent, köteles ezt azonnal jelenteni a munka irányítójának és intézkedését kérni. Le kell szögezni, hogy a munkaterület felett kb. 7 m magasságban húzódó nagyfeszültségű légvezetéket senki sem tekintette veszélyforrásnak!

A 32/1994. (XI. 10.) IKM Építőipari Kivitelezési Biztonsági Szabályzat (16. 2. Gépek telepítése az építés-kivitelezési munkahelyen) kimondja, hogy az építőipari kivitelezési munkáknál üzemeltetett gépet úgy kell telepíteni, hogy ne veszélyeztesse a munkahelyet, emberi tartózkodásra szolgáló épületet, illetőleg közforgalmú utat, valamint azt, hogy építési munkahelyen nem telepíthető gép feszültség alatt lévő erősáramú, kis- vagy nagyfeszültségű lég-, illetve kábelvezeték veszélyes közelségében. Elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezeték között a feszültségének megfelelő biztonsági távolságot kell hagyni. A biztonsági távolság a következő. Névleges feszültség Biztonsági távolság 1 kV-tól 110 kV-ig 3, 0 m Ha a Szabályzat 16. 3. 35. és 16. 3. 34. pontjaiban meghatározott biztonsági távolságot nem lehet betartani, akkor a munkáltató köteles intézkedéseket tenni az áramütés veszélyének elkerülésére, például feszültségmentesítést eszközölni. Az adott típusú mobil hidraulikus betonszivattyú kezelésével kapcsolatos előírások a gép kezelési utasításában találhatók. Ezek közül, mint a baleset bekövetkezésével kapcsolatos legfontosabb előírás kiemelendő a következő: "tilos az árboc- és gémszerkezetet a hatósugarán belül telepített magasfeszültségű hálózat közelében működtetni"! Az adott típusú mobil hidraulikus betonszivattyú legfelsőbb fémcsöve lefektetett alapállásban (!) 3, 5 m magasan volt. Így pedig csak 50 cm távol volt a nagyfeszültségű vezeték biztonsági távolságának határától. Amennyiben ezt a szállítócsövet 50 cm-nél feljebb emelik, úgy a gém bekerül az elektromos távvezeték veszélyes övezetébe, és potenciális balesetveszély áll elő. A betonszivattyúzáshoz pedig teljesen ki kell nyitni a szállítócsővel ellátott elosztógémjét. Ezt a műveletet csak az első gémtag függőleges állásba emelése után lehetséges elvégezni. A SCHWING BPL-600/KVM 23 típusú mobil hidraulikus betonszivattyú teljesen kinyitott szállítócsöve gémkinyúlása a forgatómű tengelyétől mérve 19. 55 m. Minimálisan tehát 22. 55 méter távolságot kell a gép és a távvezeték közti veszélykörzetnek tekinteni, mert ha 3 méter az elektromos vezeték biztonsági távolsága, akkor ettől számított kb. 20 méterre szabadott volna letalpalni a gépet. Ebben az esetben véletlenül sem kerülhet a gépkezelő a nagyfeszültségű hálózat közelébe. Esetünkben az a tény, hogy a betonozási munkavégzés közben nem történt baleset, kizárólag a szerencsének volt köszönhető! Hiszen az első letalpalástól kezdve a gép a nagyfeszültségű vezeték biztonsági távolságán belül tartózkodott, és egy olyan hibás mozdulat eredményeként, mint ami miatt a baleset bekövetkezett, bármikor megtörténhetett volna a baleset.

Összegzésként elmondható, hogy a baleset bekövetkeztének elsődleges oka az volt, hogy Á. L. az előzőekben ismertetett, jogszabályokban előírt kötelezettségeket figyelmen kívül hagyta s engedély nélkül, a biztonsági előírások figyelembevétele nélkül rosszul választotta meg a betonszivattyú munkavégzési helyét. A másodlagos okok közül kiemelkedik az, hogy erősáramú szabad vezetékek közelében üzemeltetett munkagépnél a nagyfeszültségű légvezetékeket feszültség-mentesíteni kellett volna, de erre sem a sérült, illetve kollégája, sem pedig a fővállalkozó nem gondolt. Végül, meg kell említeni azt is, hogy a betonszivattyú kezelőjének lehetősége volt a szállítócső oly mértékű meghosszabbítására, hogy a betonozási munka egy letalpalásból elvégezhető lett volna, hiszen betonszivattyú műszaki leírása alapján a szállítási távolság vízszintesen maximum 400 m.
Mattiassich Péter

Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem