Villanyszerelők Lapja

Új rendelet szabályozza a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit

2005. július 8. | netadmin |  4336 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Új rendelet szabályozza a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit 2005. július 15-én lépett életbe a gazdasági és közlekedési miniszter új rendelete (58/2005.[VII.07.] GKM rendelet), a közcélú villamos hálózatra ...

Új rendelet szabályozza a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit

2005. július 15-én lépett életbe a gazdasági és közlekedési miniszter új rendelete (58/2005.[VII.07.] GKM rendelet), a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről.
Ezzel egyidejűleg az eddig e témát szabályozó 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet hatályát vesztette.
Tekintsük át röviden, mivel foglalkozik a rendelet, s mi az új előírás, követelmény a régivel szemben.
Mivel a villanyszerelőknek a közcélú villamos hálózatra csatlakozás követelményeivel tisztában kell lenniük, ismerniük kell annak műszaki és pénzügyi feltételeit, ezért nézzük át, hogy mire vonatkozik a rendelet, azaz mit állapít meg, hivatalos kifejezéssel, mi a rendelet hatálya?

Ez a rendelet állapítja meg:
a, a közcélú hálózatra a Villamos-energia Törvény (VET) 3.§.22. alapján az új csatlakozás esetén igényelt villamos teljesítmény;
b, a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért a hálózati engedményes által az áramszolgáltatótól csatlakozási pontként kérhető csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit.

A fontosabb szakszerű villamos meghatározások a következők.
• Csatlakozóvezeték: a közcélú hálózat részét képező vezetékrendszer, amely a közcélú hálózat leágazási pontját köti össze a csatlakozóberendezéssel vagy a csatlakozási ponttal.
• Leágazási pont: a közcélú hálózatnak az a pontja, ahová a csatlakozóvezeték kapcsolódik.
• Túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosíték, beállítható túláramkorlátozóval rendelkező megszakító.
• Névleges áramerősség: a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó fogyasztási helyen - csatlakozási pontként - az igényelt villamos teljesítménynek megfelelő túláramvédelmi készülék fázisonkénti névleges áramerőssége Amperben (A) számítva.
• Kisfeszültség: az 1 kV-ot meg nem haladó névleges feszültség.
• Középfeszültség: az 1 kV-nál nagyobb, de 35 kV-ot meg nem haladó névleges feszültség.
• Nagyfeszültség: a 35 kV-nál nagyobb névleges feszültség.
A rendelet rögzíti, hogy a csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó (fogyasztó) a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére jogot szerez, amely jogosultság a fogyasztási hellyel együtt átruházható. Ez a jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a fogyasztó nem veszi igénybe.

Új fogyasztási hely csatlakozása esetén a műszakilag és költség szempontjából legkedvezőbb leágazási és csatlakozási pontokat a fogyasztónak (hálózati engedményes) az áramszolgáltatóval (a rendszerhasználóval) közösen kell kijelölnie.
A csatlakozási díj elemei.
A közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztó esetében a csatlakozási díj
a, csatlakozási alapdíjból (rendelet 5. §),
b, csatlakozóvezeték-létesítési díjból (rendelet 6. §),
c, közcélú vezeték létesítési díjból (rendelet 7. §) áll.
A rendeletben feltüntetett díjak
az általános forgalmi adót (Áfa) nem tartalmazzák.
A befizetett csatlakozási díjakat az áramszolgáltató köteles külön számlán kezelni, és kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítése, régi meghosszabbítása, rekonstrukció) fordítani.
A csatlakozási alapdíj mértéke
• kisfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve: 3000 Ft/A;
• kisfeszültségű vételezés céljából közép/kisfeszültségű transzformátor-állomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén: 12 000 Ft/kVA.
(Megemlíthető még, hogy középfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén ez a díj 10 500 Ft/VA, illetve középfeszültségű vételezés céljából nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű transzformátor- állomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén: 9500 Ft/VA).
Nem kérhető csatlakozási alapdíj
• már korábban, hálózati csatlakozási szerződésben meghatározott rendelkezésre álló teljesítményért,
• a fogyasztótól, ha az többletkapacitást igényel, de a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (azaz a csatlakozási igény) nem haladja meg a 32 A-t (ha az igényelt többletkapacitás fázisonként igényelt névleges áramerősségeinek együttes összege meghaladja a 32 A-t, csatlakozási alapdíjat csak a 32 A-t meghaladó rész után kell fizetni),
• illetve az ideiglenes csatlakozást kérő fogyasztótól abban az esetben, ha igényének kielégítése a közcélú hálózaton nem tesz szükségessé beruházást.
Az új rendelet a csatlakozóvezeték létesítésére és annak díjának megállapítására új intézkedést nem ad.
Maradt a fogyasztóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hosszánál szabadvezetékes csatlakozás esetén 30 m, földkábeles csatlakozás esetén 15 m az a hosszúság, amely után az áramszolgáltató csatlakozóvezeték-létesítési díjat még nem kérhet.
Ideiglenes csatlakozóvezeték és csatlakozóberendezés kiépítésének költsége - a felek eltérő megállapodásának hiányában - továbbra is az áramszolgáltatót terheli.
Változatlan műszaki tartalommal és díjjal szerepel a rendeletben a közcélú vezeték létesítése, de konkrét kitétel született, hogy ha a rendszerfelhasználó (áramszolgáltató) igényének kielégítésére a 7. § (2) bekezdésben feltüntetett vezetékszakaszon felüli részre megállapodás alapján a rendszerhasználók között arányosan megosztva legfeljebb

a, kisfeszültségű hálózat esetén
1/ szabadvezeték: 3000 Ft/m,
2/ földkábel: 7000 Ft/m,
b, középfeszültségű hálózat esetén
1/ szabadvezeték: 3500 Ft/m,
2/ földkábel: 8000 Ft/m
létesítési díjat kérhet.
A rendelet előírásaival kapcsolatban a fogyasztó és az áramszolgáltató között fellépő vita esetén döntési jogkörrel a Magyar Energia Hivatal rendelkezik.
Összeállította: Dési Albert


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem