Hogyan számlázzunk, avagy ismételten a nem-fizetésről
2005/7-8. lapszám | netadmin | 5381 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hogyan számlázzunk, avagy ismételten a nem-fizetésről Abban az esetben, amikor a villanyszerelő vállalkozó nem tapasztal a fizetés elhalasztására irányuló szándékot, akkor írásbeli, illetve szóbeli megegyezésük szerint kerül sor a készpénzes v...
Abban az esetben, amikor a villanyszerelő vállalkozó nem tapasztal a fizetés
elhalasztására irányuló szándékot, akkor írásbeli, illetve szóbeli megegyezésük
szerint kerül sor a készpénzes vagy átutalásos számla kiállítására, illetve
a fizetési határidő kiszabására, a kifizetés valutanemének megállapítására.
De mi a helyzet, ha nem akarnak fizetni?
E lső fontos problémaként a be nem fogadott számla helyzetét kell áttekinteni.
Gyakran hivatkoznak arra, hogy a 8 napon túl vissza nem küldött számla befogadottnak
számít: le kell szögezni azonban, hogy ennek törvényi háttere nincs! Ez a felfogás
abból alakult ki, hogy ha bizonytalan a számla kifizetésének a helyzete, akkor
kísérő levéllel kell kiküldeni a számlát, s ebben a számla kiállítója vagy az
ügyvéd nyilatkozik arról, hogy amennyiben 8 napon belül nem küldik vissza, akkor
elfogadottnak tekinti.
Ez
azonban nem jelenti azt, hogy ki van fizetve a számla, de például a teljesítésigazolást
(mert nem vitatta a számlát) helyettesítheti a hallgatás. Az a körülmény tehát,
hogy a munka megrendelője visszaküldi vagy nem küldi vissza a számlát az adott
határidőn belül, sajnos a fizetési igény érvényesítése szempontjából nem döntő,
ellenben döntési helyzet elé állítja a villanyszerelő vállalkozót: vagy veszni
hagyja a pénzét, vagy pereskedik. Nem fizetés esetén csak peres úton lehet a
számlát érvényesíteni, s tudatosítani szükséges ennek összes negatív következményét
(időigény, ügyvédi és eljárási költségek stb.). Ha valaki nem kíván pereskedni,
akkor lehetőség van a követelésének eladására ún. faktorcégek részére, de ebben
az esetben a töredékösszeghez lehet csak hozzájutni. Jelen cikk a peres úton
történő behajtással kíván foglalkozni.
A vállalkozó számára egyértelműen az a legrosszabb eset, amikor a vállalkozó
nem egyenlíti ki, de nem is küldi vissza a számlát. A felszámolási törvény szerint,
amennyiben 60 napon túl nem fizetik ki a kiállított számlát, amellyel kapcsolatban
egyébként sem tartalmi, sem pedig formai kifogást nem emeltek, akkor a megrendelő
cége ellen megindítható a felszámolási eljárás. Igen, de meg kell gondolni:
mi lehet ennek a vége! Esetleg felszámolják a céget, de ebben az esetben a követelés
is elveszhet, hiszen a felszámolás folyamán nem feltétlenül lehet érvényesíteni
igényünket. A kedvezőbb esetben a tulajdonos megretten a felszámolástól, és
hajlandóságot mutat az egyezkedésre, esetleg részletfizetési konstrukciók elfogadására
stb. (Itt kell megjegyezni azt is, hogy a körülményekből fakadóan újabban veszélyes
formai hiba rejtőzik a fizetés valutájának meghatározásában. Képzeljük el azt
a helyzetet, hogy az írásos megállapodásban rögzítik a kifizetés valutanemét,
például euróban, majd a kivitelezés folyamán ezen szóbelileg változtatnak: legyen
inkább mégis forintszámla. Majd a munka végeztével a megrendelő arra hivatkozva
nem egyenlíti ki a számlát, hogy a megállapodás szerint eurós számlát várt,
tehát formailag hibás a számla…).
A nem-fizetéses esetek többségénél felmerül az áfa-probléma. Egy nagyobb, több
millió forint értékű számlának már jelentős az áfatartalma. Az APEH álláspontja
egyértelmű: ha a számla kibocsátásra került, akkor a megfelelő időszakon belül
az áfát be kell fizetni. Általában el szokták fogadni azt a bírósági igazolást,
amely tanúsítja, hogy per alatt áll a követelés. De ennek is megvan a hátoldala:
a késedelmi kamatot ugyanis változatlanul nyilvántartják, majd behajtják.
Állásfoglalásában az APEH úgy nyilatkozott, hogy a végrehajtási szakaszban lévő
ügyben (jogerős elsőfokú ítélet vagy a másodfokú jogerős ítélet után) a törvény
előírása szerint sor kerülhet követelés lefoglalásra. Ez azt jelenti, hogy ha
az ügyfélnek követelése van egy ki nem fizetett számla formájában egy másik
cég felé, akkor ennek a követelésnek az adótartalmát átruházhatja az adóhatóságra,
s az APEH lefoglalhatja az adós cégnél. Vagyis azt az APEH hajtja be. Hozzá
kell azonban tenni, hogy ezt a konstrukciót nehéz érvényesíteni, akkor is csupán
méltányossági alapon, noha itt egyértelmű a törvényi háttér. A gyakorlat szerint
befizetik az áfát hasonló ügyekben a kárvallottak, mivel tartanak az adóhatóságtól,
vagy például nem akarják elveszteni a rendezett adóbefizetésből származó jogaikat,
kedvezményeiket. Általában is le kell szögezni, hogy számos esetben kulcsfontosságú
egy "nullás igazolás" megléte: vállalkozói hitel igénylésénél, autóvásárlásnál,
pályázati anyagok benyújtásánál. Ellenkező esetben a számla sztornírozására
kerül sor, ekkor viszont nem jogosult a késedelmi kamatra a vállalkozó, hiszen
a per végén történik meg újból a számlázás, s a kamat csak innen érvényes.
Nézzünk egy példát. 1999-ben egy amerikai étterem kialakításához rendeltek meg
villanyszerelési munkát, hozzávetőlegesen 15 millió forint értékben. A megrendelő
nem fizette ki a benyújtott számlát. Első fokon nyolc tárgyalásra került sor,
másodfokon csak egy tárgyalást bonyolítottak le. A per végén a bíróság kamatostul
ítélte meg a tartozás rendezését, amely akkorra már úgy megnőtt, hogy elérte
a tőke értékét is.
Tájékoztatás céljából tekintsük át a szokásos bírósági ügymenetet! A fizetési
meghagyás benyújtásakor a követelés bruttó összegének 3%-át képezi az illeték,
továbbá a teljes dokumentációt biztosítani kell: írásba foglalt, érvényes, az
aláírási címpéldány szerint aláírni jogosult személy aláírásával hitelesített
szerződést. A fenti példában hivatkozott ügynél több tárgyalási fordulót vett
igénybe pusztán az a körülmény, hogy érvényesen létrejött-e a szerződés. A példaesetnél
a probléma az volt, hogy rossz volt a meghatalmazás. Az amerikai ügyvezető a
két magyar ügyvezetőt együttes cégjegyzésre utasította - de formahibás meghatalmazással.
A meghatalmazottak külön-külön is eljártak, pl. a bankokban önállóan utaltak.
Az ügy megoldását az jelentette, hogy a megbízásnak - ha a törvénytől el kívánunk
térni - konkrétnak és egyértelműnek kell lennie, nem lehet formahibás. Mivel
ebben az esetben a meghatalmazás formahibás volt, azaz nem lehetett alkalmazni,
a törvényi szabály érvényesül, ami a megbízási jogviszony önállóságát jelenti.
Így jogszerűen utaltak önállón, jogszerűen írtak alá önállóan, és a szerződés
is érvényes volt: a számlát is ki kell fizetni.
Amit a bírósági eljárásban bizonyítani kell, az a jogalap és az összegszerűség.
(Van-e jogom követelni, és mennyit?)
Az előbbire szolgálhat a szerződés, a teljesítési igazolás, a számla, amit -
nagyon fontos - ajánlott tértivevényes postai küldeményként adtak fel.
A kifizetetlen számlát - a jogosult formanyomtatványon kiállított kérelmére
- fizetési meghagyással küldi meg a Bíróság az adósnak. A kézbesítés után az
adósnak (kötelezettnek) 15 napon belül nyilatkoznia kell a dokumentációval kapcsolatos
álláspontjáról. Amennyiben nem vitatja az állításokat, úgy szerencsés a helyzet,
és a 15 nap letelte után jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, s élni lehet
a banki inkasszó, az ingatlan-végrehajtás stb. eszközeivel.
Amennyiben vitatják a fizetési meghagyás állításait, úgy perre kerül sor, az
illetéket ki kell egészíteni további 3%-kal, jogosultból felperesek leszünk.
Ha az első tárgyaláson sem az alperes, sem jogi képviselője nem jelenik meg,
úgy a bíróság automatikusan helybenhagyja a fizetési meghagyásban szereplő állításokat,
ún. Bírósági meghagyással, mely az ítélettel egyenértékű. A perben az első tárgyalási
fordulókon a peres felek meghallgatására, a dokumentumok ismertetésére, az okirati
bizonyítékok bemutatására kerül sor: itt érdemes kiemelni az építési napló szerepét.
Ebből rengeteg hasznos következtetés adódhat mind a peres eljárásban, mind egy
esetlegesen bekövetkező munkahelyi baleset tisztázásánál.
Ezt követi a jogi képviselők nyilatkozata, a tanúbizonyítás, melyek általában
a munkakörülményekre, a tervek és a kivitelezés hibáira vonatkoznak.
A jogalap-bizonyítást követően, általában a hatodik, hetedik tárgyalási forduló
után a bíróság szakértőt rendel ki a számla összegszerűségével kapcsolatban,
tehát azt, hogy a piaci áraknak megfelel-e a kiállított számla, a munkatartalom
figyelembe vételével. A bírósági eljárások lefolytatásának átlagos ideje 1,5-2
év. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a villanyszerelési munkálatok a kivitelezés
végén helyezkednek el: nem szabad a végére hagyni nagy értékű számlák kibocsátását,
ehelyett ütemezni szükséges a munkafeladatokat és a részszámlák kibocsátását.
Dr. Karácsony Gabriella
