Családi ház - adatok a munkaleírás összeállításához
2005/7-8. lapszám | netadmin | 4035 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Családi ház - adatok a munkaleírás összeállításához Eddig azok az EIB-építõelemek kerültek ismertetésre, amelyek felhasználásával már egy családi ház vagy egy társasház magas komfortfokozattal kivitelezhetõ...
Eddig azok az EIB-építõelemek kerültek ismertetésre,
amelyek felhasználásával már egy családi
ház vagy egy társasház magas komfortfokozattal kivitelezhetõ.
A soron következõ cikkekben egy konkrét példán
keresztül kerül bemutatásra a megvalósítás
folyamata. Az ismertetésre kerülõ módszer csupán
egy lehetséges megoldás az elõre programozott EIB berendezések
telepítésére. A megoldás kiállta a gyakorlat
próbáját, és a cikksorozat kezdete óta sikeresen
tudják alkalmazni a 
képzésben
részt vett villanyszerelõk, valamint a "hagyományos" erõsáramú
tervezõi gyakorlattal rendelkezõ tervezõk is.
A kivitelezési folyamat ismertetése során természetesen
a korábban megjelent cikkekre is hivatkozás történik,
melynek összefoglalását az 1. táblázat tartalmazza.
Terjedelmi okok miatt ugyanis egy adott cikkben már nincs lehetõség
arra, hogy az egyes EIB építõelemek mûködése
teljes részletességgel ismertetésre kerüljön.
Ezek zavarólag is hatnának a megvalósítási
folyamat megértésére, ezért a korábban megjelent
cikkekben közölt részleteket csak a szöveg közé
beszúrt, [ ] szögletes zárójelben történõ
hivatkozások jelzik.
Egy EIB-vel megtervezett családi ház bizony új kihívást
jelent nem csak a kivitelezést végzõ villanyszerelõkre
nézve, hanem a tervezõkre is. Egy ilyen építmény
általában nagyon sok funkciót valósít meg
[2], mivel építtetõje azt több célra kívánja
használni. Ezeknek az épületeknek általában
alkalmasaknak kell lenniük egy magas komfortfokozatú lakás
funkcióra, otthoni munkahely(ek)re, szolgáltató egységre,
pihenõ- és sportfunkciókra, színvonalas társasági
fogadásra. A feladat összetettségébõl is látható,
hogy itt mindig egyedi megoldásokról van szó, és
nem alkalmazhatók az eddig kidolgozott "típusmegoldások".
Tervezési oldalról nézve a vállalás könnyen
lehet veszteséges vagy erõsen ráfizetéses. A kivitelezõi
oldalnál is gondot jelentett az elõzetes árajánlat
adása vagy csak egy költségbecslés megadása
is. Az elsõ gondot a kivitelezés összeghatára jelentette
a villanyszerelõknél, mert általában egy hagyományos
villanyszereléssel megvalósított családi ház
kivitelezési díja [1], ritkán haladja meg a 2,5 M Ft-ot:
egy ilyen épület kivitelezésénél pedig maga
az ÁFA értéke esik ebbe a nagyságrendbe. A feladatból
és a számokból is látható, hogy nem csak
a technika jelent újdonságot, hanem annak tervezése és
kivitelezése is. Az 1. ábra egy olyan folyamatábrát
mutat, amely biztosítja, hogy a tervezõk, és kivitelezõk
biztonsággal a feladat végére érjenek és
az egyes szintek mûveletei [9] megfelelõ módon dokumentálva
legyenek.
Az elsõ gondot mindjárt a döntési szint szereplõinek
az elfogadtatása jelenti. Ez nem elsõsorban mûszaki probléma,
inkább az eddig kialakult gyakorlat nehezíti meg a helyzetet.
Eddig az építész megtervezte az épületet, és
kész építészeti terv birtokában kellett volna
elhelyezni a magas komfortfokozatot biztosító berendezéseket.
Azért, hogy az épület költségfelosztása
"homogén" legyen [1], már a tervezés megkezdésekor
rögzíteni kell a funkciókat, azok helyszükségletét,
költségét, és az ezeknek a funkcióknak a megvalósítására
alkalmas épületet. A döntési szinten kell, hogy keletkezzenek
"az adatok a munkaleírás összeállításához"
[9] szükséges dokumentumok. Ennek elmulasztása vagy másként
történõ végzése csak a káosz további
tervezését eredményezheti, ami nem egy sikeres mûszaki
átadással, hanem egy bírósági perrel fejezõdik
be. Megkerülhetetlen az a tény, hogy az építész
vezetõtervezõ és az EIB-tervezõ ne együttesen
valósítsa meg az építtetõ elvárásait.
A 
tervezõi
szint is rejteget meglepetéseket. A magas komfortfokozat, valamint a
"mindig a legújabbat" szinten történõ tervezés
az "erõsen nyomott" tervezõi árakon biztos, hogy ráfizetéses.
A "legújabb megoldásnak" pedig csak jövõje van, múltja
nincs, ezért a tervezést nem lehet rutinból végezni.
Ezért a színvonalas tervezést csak csoportba szervezett
távmunkával, Interneten együtt dolgozni képes, szaktervezõ
csoportok tudnak produkálni. A legnagyobb nehézséget ennél
a munkamódszernél az alkalmazott szoftverek "összehangolása"
jelenti. A szaktervezõk munkájának szervezését
és az átfedések elkerülését a döntési
szinten keletkezett dokumentumok és résztvevõk hivatottak
biztosítani. Azért, hogy a kivitelezés mentesüljön
az önkényes szerelési határok után keletkezett
kapcsolódások hiányosságaitól, fontos szerep
jut a területi integrátorok munkájában az összhang
biztosítására. A kivitelezések összehangolását,
a nyomvonalak egységesítését, valamint a kivitelezõk
közötti összhangot a terveket jól ismerõ területi
integrátoroknak kell biztosítania. Mivel a magas komfortfokozat
nagyon sok funkciót jelent, ezért a mûszaki ellenõr
által ellenõrzött rendszerpróbák biztosítják,
hogy az építtetõk azt kapják, amit megrendeltek.
Így kerülhetõ el az a mindig visszaköszönõ
probléma, hogy külön-külön mindenki hibátlanul
teljesített, csak együtt használhatatlan az épület-együttes.
Az EIB-telepítõ villanyszerelõ az EIB-tervezõ által
tervezett és az EIB elemet forgalmazó által felprogramozott
készülékeket telepíti. Az elõre programozott
készülékek telepítésének létjogosultságát
a [1] cikkben leírtak a gyakorlatban beigazolták. A mûszaki
átadást követõen a telepítést végzõ
villanyszerelõnek nem szûnik meg a kapcsolata az építtetõvel
a telepítés befejeztével. A karbantartás, valamint
az épület évszakokhoz igazított beállítása
továbbra is a szükségszerûen elvégzendõ
feladatok közé tartozik.
A döntési szinten megszületett adatok alapján a 2. ábra
szerinti alaprajzú családi ház szolgál a mintafeladat
alapjául. A mindenkori árakra módosított [1] költségfelosztás
alapján egy összegkeret képzõdik, amely az EIB hálózat
kiépítettségének mértékét és
nagyságát határozza meg. A rendelkezésre álló
költségkeret alapján meghatározásra kerülnek
az EIB hálózat alá bevonható épületrészek
[2], valamint a hagyományosan szerelt területek, helyiségek.
A döntés eredményét a 2. táblázat foglalja
össze.
Elsõ
közelítésben hagyományos villanyszereléssel
lesz tervezve a 4-WC, 9-kamra, 10-elõtér, valamint a 4-8 helyiségeket
összekötõ folyosórész. Ezek a helyiségek
nem igényelnek EIB-felügyeletet. Ezek a kapcsolások a késõbbiekben
arra a célra is szolgálnak, hogy bemutatható legyen egy
példán keresztül, milyen lehetõség van a bõvítési
és változtatási feladatok megoldására. Az
EIB technika lehetõvé teszi, hogy a szenzorokat, valamint a kapcsolást
végzõ aktorokat szoftver segítségével [3]
hozzuk egymással kapcsolatba. Ezért elõször a terepi
készülékeket próbáljuk meghatározni,
amelyek száma és jellege dönti el a szükséges
aktor- kimenetek számát. Az elõre programozott EIB családi
ház modul alapmoduljából [2] nyomógomb 1x kezelõfelülettel
rendelkezõ szenzort kap a 2, 3 helyiség. Nyomógomb 2x kezelõfelülettel
rendelkezõ szenzort kap az egy légtérben lévõ
5-konyha/étkezõ helyiség. Az egyik 2x szenzor a konyharész
középsõ, valamint a munkaasztal helyi megvilágítását
kapcsolja, míg a másik 2x szenzor az étkezõrész
falikar-világításkörét, és a középsõ
megvilágítást kapcsolja. Az 1-hálószoba csillárkapcsolását,
valamint a 8-fürdõszoba falikar- és középsõ
megvilágítását kapcsolja. A 7-nappali csillár-
kapcsolás egyik áramkörét, valamint a sarokban lévõ
két falikar kapcsolását végezzük még
2x szenzorkapcsolóval. A 4x nyomólappal rendelkezõ szenzor
a 7-nappali csillárkapcsolását fényerõ-szabályozással
[4], a falikarok, valamint a sarokban lévõ TV háttérvilágítását
végzi. A központi funkciót ellátó [2] 1x nyomógomb
mûködtetésekor a jelölt helységekben egyidejûleg
lekapcsolja a világítást, míg a szintén 1x
pánikkapcsoló [2] riasztás esetén a megjelölt
helyiségekben a világítást egyidejûleg felkapcsolja.
A 3. ábra mutatja be azt az oktatóhelyet a Verebély László
Technikumban, ahol a családi ház modul oktatása történt,
egy erre a célra megvalósított oktatóberendezés
segítségével. A képzésben több mint
100 fõ vett részt, ahol a családi ház modulnál
elõforduló összes programozási feladat oktatásra
került, és a szerelõk önállóan elvégezték
az elemek programozását. Erre azért volt szükség,
mert bizonyos paraméterek megváltoztathatóságát
csak így lehetett elsajátítani. Az elmélet oktatása
párhuzamosan és egy idõben történt a gyakorlati
oktatással. A késõbbi üzletkötéseknél
nem is elsõsorban a tanultak alkalmazása jelentett gondot a végzetteknek,
hanem inkább a tárgyalások színvonalának
az építtetõ szintjére történõ
emelése volt nehéz és újszerû, sokak számára
pedig megoldhatatlannak tûnõ feladat. Ezt az élet szabta
követelményt nehéz volt teljesíteniük a villanyszerelõknek,
mert internet és szaklapok használatához szokott, azonnali
és magas szintû megvalósítást akaró,
fizetõképes vevõvel nem gyakran találkoztak eddig
a mindennapjaik során. Az oktatá´son kapott reklámanyagok
használatát, valamint a "felkészülök alaposan
az üzleti tárgyalásra" tanács jelentõségét
pedig sokan alábecsülték.
A 6-folyosó, valamint a 11-garázs világításának
kapcsolására a vagyonvédelmi rendszer mozgásérzékelõit
használjuk. A vagyonvédelmi rendszert távollétünkben
riasztásra, míg jelenlétünkben energia-megtakarításra
használjuk. A közlekedési folyosó egyben menekülési
út is, ezért a mozgásérzékelõkkel
történõ kapcsolások biztonsági célokat
is szolgálnak.
A lakás állapotának távolról történõ
lekérdezéséhez, valamint távvezérlés
céljára egy telefonmodul [8] a 6-közlekedõfolyosón
került elhelyezésre. A fûtésvezérlés
kialakításánál az volt a rendezõelv, hogy
azoknak a helységeknek a szobatermosztátjait [6] vontuk be az
EIB felügyelete alá, amely helyiségek életvitelszerû
használata heti intervallumban és napszakokban változó.
Ezek a helyiségek az 1, 2, 3, 5, 8, 7 voltak a mintafeladat szerint.
Itt egyedileg programozni lehet a helységre jellemzõ komfort,
csökkentett, éjszakai, valamint fagyvédett állapot
hõmérsékleti értékeket. A vagyonvédelem
nyitásérzékelõi lettek felhasználva a szobatermosztátok
által vezérelt fûtés letiltására. A
4, 6, 9, 10 helyiségek hagyományos hõfok-termosztáttal
lettek ellátva, mivel azokban csak egy állandó átlaghõmérsékletet
kellett biztosítani. Mivel a fûtés a lakhatás egyik
legérzékenyebb költségtényezõje, ezért
lett az épületfelügyelet ellenõrzése alá
bevonva. Az épületfelügyeleti kijelzõ és vezérlõ
[7] egység a 7-nappali szobában került elhelyezésre.
Az épületfelügyeleti kijelzõn lehetséges beállításokat,
valamint a beállított értékek módosítását
az eszköz ismertetését szolgáló cikkben leírtak
szerint itt lehet elvégezni. A költségvetési keret
nem tette lehetõvé az árnyékolástechnikai
eszközök telepítését a kivitelezés elsõ
fázisában, ezért ezeknek csak feltételeit biztosítjuk
egy késõbbi hálózatbõvítés
céljából. Ez az eset példázza az EIB hálózat
folyamatos bõvítésének lehetõségét
[3], valamint az élet diktálta folyamatos módosítások
lehetõségét. A tervezési, telepítési
folyamat elsõ részének ismertetésekor ezeknek az
eszközöknek a telepítését, valamint a telepítés
dokumentálását ismerjük meg a példa kapcsán.
Ezt követõen kerül ismertetésre a vagyonvédelem,
tûzvédelem, belsõ strukturált hálózat,
kaputelefon, hangosítás eszközrendszerének hozzáillesztése
az EIB hálózathoz. Nagy Lajos
