Az oktatás helyzetéről III.

2005/7-8. lapszám | netadmin |  3472 |

Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az oktatás helyzetéről III. Műszaki menedzserek a villanyszerelésben A villanyszerelést érintő szakoktatási struktúra rendkívül összetetté vált: ez a megállapítás éppúgy vonatkozik az alapképzésre, mint a különböző posztgraduális tanfolya...

Az oktatás helyzetéről III.

Műszaki menedzserek a villanyszerelésben

A villanyszerelést érintő szakoktatási struktúra rendkívül összetetté vált: ez a megállapítás éppúgy vonatkozik az alapképzésre, mint a különböző posztgraduális tanfolyamokra, illetve a felsőoktatási rendszer egészére. Ennek következtében teljesen új továbbképzési formák is megjelentek, mint például a műszaki menedzser képzés. Vitaindító rovatunkban ez alkalommal egy friss diplomás szakembert kértünk fel arra, hogy ismertesse a képzésen szerzett tapasztalatait, illetve az elhelyezkedés körülményeit.

Interjúalanyunk a Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Karán szerzett diplomát Műszaki Menedzser szakon. Megállapítása szerint szakmai kompetenciájának lényege az, hogy menedzserként szakértők munkáját irányítsa: különös hangsúly esik arra, hogy a műszaki menedzser nem vállalhatja át sem a villamosmérnök vagy technikus szakmai munkáját, sem a kivitelezési projekt gazdasági feladatainak ellátását. Tevékenysége e két oldal megfelelő együttműködésének biztosítása. A képzés négy éve nem teremt elegendő alapot, hogy ezeket az önmagukban is helytálló, teljes értékű szakmákat a tanulók szakmailag tökéletesen elsajátítsák: összefoglalóan megállapítható, hogy egy kombinált tudásbázist tanulhatnak meg, amely biztosítja számukra, hogy rálátásuk legyen akár a hálózattervezés, akár az épületautomatizálás témakörére. Másfelől, a kivitelezési munka pénzügyi hátterére is rálátással rendelkezzenek. Tekintsünk át egy szubjektív tanulmányi történetet!
Interjúalanyunk eredeti végzettsége autóvillamossági műszerész, elektroműszerész, illetve pályázatkészítő tanácsadó. 30 éves korában úgy találta, hogy adott körülmények között még van módja a felsőfokú végzettség megszerzésére. Előkészítő után a Miskolci Egyetem villamosmérnöki karán kezdte meg tanulmányait, majd egy fél év után átjelentkezett a Főiskola műszaki menedzser szakára. Így felvételi követelményeket lényegében nem támasztottak, csak egy meghallgatást tartottak.
A négyéves képzés díja félévenként 95 000 Ft volt, amely teljes egészében felölelte a tananyag biztosítását, illetve a vizsgadíjak költségét. Az oktatást távoktatási rendszerben végezték, a személyes konzultációk számát lényegében havi egy alkalomra korlátozták.
Az évfolyamon 64 hallgató kezdte meg a műszaki menedzser képzést, a nemrégen sorra került államvizsgára azonban mindösszesen 6-an maradtak! Hozzá kell ehhez azonban tenni azt is, hogy a menedzserképzésben pontosan tükröződött a hazai felsőoktatás egyik meghatározó vonása: szinte bárki bekerülhet a Főiskolára, ellenben a magas elvárásokat csak kevesen tudják teljesíteni. Továbbá, azt is figyelembe kell venni, hogy szinte az öszszes jelentkező munka mellett vállalta fel a továbbképzést: családot, tanulást, valamint munkahelyet egyszerre menedzselni bizony elég nehéz feladat.
A tematikával kapcsolatban ki kell emelni, hogy az első 2 évben a hangsúly a villamosmérnöki szak tantárgyaira esett, szinte párhuzamos képzés folyt a villamosmérnökökkel. Ennek érzékeltetésére megemlíthető, hogy ezekben az években néhány különbözeti vizsga letételével - mérés, fizika - át lehetett volna nyergelni a villamosmérnöki karra. Ennek azonban az volt az ára, hogy a kezdeti időszakban kevés közgazdasági tantárgy került be a tematikába. A második periódusban előtérbe kerültek a klasszikus, meglehetősen nehezen elsajátítható gazdasági tantárgyak, például számvitel, marketing, pénzügy. Ez meglehetősen szerencsétlen felosztásnak bizonyult: a számviteli vizsga az utolsó félévben sok nehézséget okozott. De hát ekkor már negyedik éve tartott a képzés, komoly anyagi és egyéb befektetéssel! Öszszefoglalóan megállapítható, hogy színvonalas, de a mérnök vagy közgazdász oktatási mélységet el nem érő ismeretanyag került átadásra.

A szakoktatók felkészültsége kielégítőnek minősíthető: néhány oktató szakmai kompetenciája ugyan megkérdőjelezhetőnek bizonyult, de azt hozzá kell tenni, hogy maguknak a tanároknak is alkalmazkodni kellett a speciális követelményekhez. Tehát bizonyos fogyatékosságokat annak számlájára kell írni, hogy magában a képzési tematikában is voltak bizonytalanságok: mérnöki, gazdasági tantárgy oktatása, de milyen mélységig? Jellemző volt ellenben, hogy a konzultációt a tanárok igen nagy aktivitással vezényelték le, esetenként mesz-sze túllépték a rendelkezésre bocsátott időt.
A műszaki menedzser képzés gyengéjének kétségkívül a gyakorlat bizonyult. Noha a programban éppúgy szerepelt mérésgyakorlat, mint például gazdasági modellezés, ennek mennyisége elhanyagolható volt. Hiába iktatták be az automatikalabort vagy az elektronikalabort, ha ezekre a foglalkozásokra csupán évente egyszer, egy hét erejéig kerül sor: nyilvánvaló, hogy lényegi készségeket és ismereteket nem lehet ennek keretében elsajátítani. Különösen úgy, hogy ha ez a periódus egybeesik a nyári szabadságolással.
Nyelvtudás sem a felvételihez, sem a képzéshez nem volt szükséges.
Idegen nyelvű szakirodalmat nem kellett elsajátítani. Természetesen a diploma megszerzésének feltétele egy alapfokú (C-típusú) nyelvvizsga letétele. Beszélgetőtársunk megítélése szerint a műszaki menedzser szak elvégzésével a hallgatók nem jutnak klasszikus értelemben vett szakmához, végzettséghez. Ennek legitimitása tehát nem onnan ered, hogy valaki kizárólag bizonyos képesítés birtokában láthat el bizonyos munkaköröket, például ahogy villanyszerelésre csak villanyszerelő végzettségű szakember vállalkozhat. A műszaki menedzser szak elvégzése segítséget nyújthat ott, ahol a kivitelezési munkafolyamat tartalmaz olyan szegmenst, amelyre elengedhetetlen a műszaki és közgazdasági ismeret. Példaként hozható fel olyan szituáció, amikor közvetítő funkcióra van szükség a megrendelő, illetve a műszaki megvalósítást végző kivitelező között. Jellemző, hogy a végzett hallgatók többsége már rendelkezik állással, amelyet korábbi szakmai végzettsége alapján végez: nyilvánvalóan eljutottak oda, ahol a továbblépéshez mérnöki vagy közgazdasági tájékozottság szükséges.
S itt jelenhet meg a műszaki menedzserképzés szükségessége. Jelentős leegyszerűsítésekkel élve: a műszaki menedzser lehet a megrendelő képviselője, aki egy személyben koordinálhatja az épület megtervezését, a tervek szerinti kivitelezést, majd gondoskodik a létesítmény átadásáról úgy, hogy közben figyelemmel kí154séri a beruházásokra fordított összegek racionális felhasználását. Munkaerő-piaci betagozódásuk a jövő kérdése.

---