Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Tűzálló kábelezés IV.

2005/12. lapszám | netadmin |  7288 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tűzálló kábelezés IV. Cikksorozatunk befejező részében kiegészítjük a tűzálló kábelrendszerek kialakításáról eddig írtakat, s néhány részletmegoldásra is felhívjuk a figyelmet. Kábelezés egyedi bilincsekkel A tűzálló kábelezés kialakításának ...

Tűzálló kábelezés IV.

Cikksorozatunk befejező részében kiegészítjük a tűzálló kábelrendszerek kialakításáról eddig írtakat, s néhány részletmegoldásra is felhívjuk a figyelmet.
Kábelezés egyedi bilincsekkel
A tűzálló kábelezés kialakításának szükségessége sokszor csak néhány kisebb kábelt érint. Ezekben az esetekben a magas fajlagos költség miatt kábeltálca vagy kábellétra alkalmazása indokolatlan. Megoldást kínál az egyedi bilinccsel történő rögzítés, amely többféle formában létezik.
• Egy kábel rögzítése egyedi bilinccsel, 30 cm-enként megfogva.
• Három azonos keresztmetszetű kábel (háromszög alakban elrendezve) rögzítése egyedi bilinccsel, 30 cm-enként megfogva.
• Egy, két vagy három azonos keresztmetszetű kábel rögzítése profilsínbe akasztott (BBS) bilinccsel és hosszanti vályúval, 60 cm-enként megfogva.


A nyomvonal tetszőleges, azaz födémen és oldalfalon vízszintes, illetve oldalfalon függőleges irányú kábelvezetés is megvalósítható. Az első két megoldás esetében további megkötések nincsenek. Természetesen a bilincseket a falazat anyagának megfelelő tűzálló dübellel, illetve csavarral kell a födémhez vagy az oldalfalhoz rögzíteni.
A kivitelezés módja általában - nem számítva a sűrűbb rögzítést és a tűzálló kötőelemek (csavarok, dübelek) alkalmazását - nem különbözik a közönséges bilincses kábelezési munkáktól. Kivételt képez a BBS-bilincsek alkalmazása, ahol a kábelek alátámasztására ún. hosszanti vályút vagy teknőt is kell használni. Felszálló ágak kialakításakor azonban ügyelni kell arra, hogy 3,5 méterenként a kábelt hatásosan meg kell támasztani, hogy a kábel égés közben ne csúszhasson ki a bilincsekből saját súlyánál fogva. Hatásos megtámasztást adhat a födémáttörésekben alkalmazott tűzgát vagy a függőleges nyomvonal 30 cm-es vízszintes elhúzása. (Ez a megkötés kábelhágcsón rögzített kábelekre is vonatkozik, hiszen a kábeleket ott is bilincsek tartják.) Ugyancsak ügyelni kell arra, hogy oldalfalon vízszintesen vezetett nyomvonal esetében a BBS- bilincseket kiegészítő rögzítéssel kell ellátni, hogy a profilsínből ne csúszhassanak ki.
A bilincsek 30 (illetve 60) centiméterenkénti elhelyezése a szabványos tűzálló tartószerkezetekre vonatkozik. Kábelspecifikus tartószerkezeteknél előfordulhat nagyobb rögzítési távolság is, amelyet azonban a tűzálló kábel műszaki leírásában fel kell tüntetni.
Kábelezés kábeltálcákon

Ahogy már említettük, tűzálló kábelezés kialakításakor a tartószerkezeteket magas környezeti hőmérsékletre kell méretezni, emiatt ezek a szerkezetek statikailag erősen túlméretezettek. Ennek okán a szokásos szerelési anyagokhoz képest nagyobb lemezvastagságú és keresztmetszetű alkatrészekkel találkozhatunk, és olyanokkal is, amelyek alkalmazása normál tartószerkezeteknél nem nagyon fordul elő.
A szabványos tűzálló tartószerkezetek legfontosabb paramétereit ismertetve már leírtuk a kábeltálca minimális vastagságát, az alátámasztási távolságot és még néhány fontos feltételt. Itt néhány kiegészítésre szeretnénk felhívni a figyelmet.
• A tálcák kétoldali alátámasztása (szabványos tartószerkezeteknél) szükséges, akár födémen, akár oldalfalon szerelünk.
- A födémhez történő rögzítésnek létezik olyan formája, amely hasonló a normál kábelezéseknél alkalmazott "majomhintához": a tálca alatti profilsín kétoldalt menetes szárral a födémhez kerül rögzítésre. Amint a nem éppen hízelgő szakmabeli elnevezés is mutatja, a szakemberek nem ezt a rögzítési módot tekintik a legpraktikusabb megoldásnak, de költségszempontból általában ez a legkedvezőbb.
- Igényesebb (van eset, amikor költségszempontból is kedvezőbb) a födémhez rögzített oszlopok és hozzájuk tartozó konzolok alkalmazása. A konzolok végét ilyenkor is menetesszár rögzíti a födémhez, de a konstrukció ilyenkor kényelmesebben szerelhető, mert a menetesszárak a kábelfektetés idejére kiakaszthatók. Ennél a rögzítési módnál vagy speciális konzolokat kínálnak a gyártók (amelyek végén van hely a menetesszár rögzítésére), vagy a konzolok vége helyett a tálca oldalát rögzítik a födémhez egy speciális összekötő segítségével. Az összekötő távolsága azonban 10 cm-nél nem lehet távolabb az alátámasztó konzoloktól, és ugyancsak max. 1,2 m-enként kell alkalmazni.

- Oldalfalra történő rögzítésnél az előbbi megoldáshoz képest az oszlopok elmaradnak. A fali konzol végét (a tálca fallal átellenes oldalát) vagy a födémhez kell rögzíteni, vagy vissza az oldalfalra. Mindkét esetben a megfelelő speciális összekötőket kell alkalmazni.
• A tálcák toldását úgy kell megvalósítani, hogy az oldalfali összekötőkön túl a fenéklemezeket is össze kell csavarozni e célra szolgáló összekötők segítségével.
Függőleges felszállók kialakítása kábeltálcából nem engedélyezett.
Kábelezés kábellétrán
A tartószerkezet kialakításáról ugyanazt mondhatjuk, mint a kábeltálcák esetében, azaz itt is szükséges a kábellétra mindkét oldalának rögzítése. Arra azonban ügyelni kell, hogy az a konzol vagy profilsín, esetleg a tartószerkezet más eleme, amely alkalmas egy bizonyos szélességű kábeltálca megtartására, nem feltétlenül alkalmas ugyanilyen szélességű kábeltálca megtartására: Emlékezzünk rá, hogy a szabványos tűzálló kábeltálcák méterenkénti terhelése mindössze 10 kg (100 N) lehet, ezzel szemben a tűzálló létráké 20 kg! A tartószerkezetet ezeknek a terhelési értékeknek a figyelembevételével méretezik. Ezért ha a kivitelezés folyamán derül ki, hogy a már elkészült kábeltálcás nyomvonalak nem képesek a szükséges kábelterhelést befogadni, a szerkezetek utólagos bővítése általában nem oldható meg olyan módon, hogy a kábeltálcát létrára cserélik.
A kábellétrás nyomvonal-kialakításoknál az úgynevezett felfekvőlemezt kell megemlíteni, mint speciális elemet. Ezeknek alkalmazása 15 cm foktávolságú létráknál csak formaelemeken szükséges, 30 cm foktávolságú létráknál azonban minden fokon.
Függőleges felszállók
Felszálló nyomvonalak kialakítása a kábelek egyedi bilincseken történő rögzítésével vagy kábelhágcsók alkalmazásával lehetséges. A kábelhágcsókon történő rögzítés lényegét tekintve nem különbözik a BBS-bilincses rögzítési módtól: a bilincsek ugyanúgy profilsínbe - a hágcsó fokaiba - kapaszkodnak. Emiatt a kábelek hatásos megtámasztásáról legfeljebb 3,5 méterenként itt is gondoskodni kell a bilincses rögzítési módnál leírtaknak megfelelően: a vízszintes elhúzás kialakításához nem a hágcsó egy rövid darabját, hanem profilsínbe rögzített bilincseket lehet használni. Tűzálló kábelhágcsóknál a fokok távolsága 30 cm (szemben a normál 60 centivel). A hágcsót 1,2 méterenként kell a falhoz rögzíteni, és kábelterhelése nem haladhatja meg a 20 kg/m-t.
A tűzálló kábelrendszerek

kialakítására vonatkozó egyéb előírások
Az előbbiekben ismertetett néhány szabály, illetve a szabványos tűzálló tartószerkezetek korábban leírt paraméterei általánosságban vonatkoznak a tűzálló kábelrendszerek kialakítására. Csupán ezek betartása nem jelent garanciát a tűzállóságra. A szerkezetek tényleges kialakításának a gyártó vizsgálati dokumentációjában foglaltak szerint kell megtörténnie. A kábeltálcák fenéklemezének összekötése, a menetesszár rögzítése a kábeltálca/létra oldalához, a BBS-bilincsek kicsúszás elleni rögzítése a profilsínben csak a gyártó által megadott alkatrészekkel történhet, hogy csak néhány példát említsünk. Ezért különböző gyártók hasonló célra szolgáló termékeit nem lehet vegyesen alkalmazni. Ez természetesen egyúttal azt is jelenti, hogy a szakszerű kivitelezés a vizsgálati tanúsítvány részletes ismeretét feltételezi. Különösen igaz ez a nem szabványos, azaz kábelspecifikus tűzálló kábelezések kialakítására, amelyek jelentősen is eltérhetnek a szabványos megoldásoktól.
Szabványos tűzálló tartószerkezetek ellenőrzése szemrevételezéssel
A tartószerkezetek kialakításának felelősségteljes ellenőrzése a vizsgálati tanúsítvány birtokában lehetséges. Ezek a tanúsítványok részletes műszaki leírást tartalmaznak a tartószerkezet kialakításáról, amely többé-kevésbé különbözhet a tartószerkezet gyártójától függően. Ezért a tűzálló tartószerkezet valamennyi elemét egy gyártótól kell beszerezni, és a műszaki leírást kivitelezéskor be kell tartani. A vizsgálati tanúsítvány megléte ezért nélkülözhetetlen. Ettől függetlenül vannak olyan jól látható jellemzők (kábeltálcák/létrák mérete, rögzítési távolságok és megoldások stb.), amelyek alapján szemrevételezéssel is lehet arra következtetni, hogy az elkészült szerelés legalább nagy vonalakban megfelel-e a tűzállóság követelményeinek. (Ez a megállapítás természetesen csak a szabványos tűzálló tartószerkezetekre vonatkozik, és nem jelenti azt, hogy egy látszólag nem tűzálló kábelezés valóban nem az. Tisztán kell látnunk, ezért ismét hangsúlyozzuk: a DIN 4102. T 12. szabványban foglalt tűzállósági vizsgálaton eredményesen eshet át olyan szerkezet is, amely nem az ugyanebben a szabványban ismertetett konstrukciós mód alapján készül. Ezeket a tartószerkezeteket neveztük "nem szabványos", vagy "kábelspecifikus" tűzálló tartószerkezeteknek.)
Összefoglalás
Témánk aktualitását az adta (és valószínűleg adja még egy ideig), hogy 2005-ben megváltozott az OTSZ. Cikksorozatunkkal szerettük volna elérni, hogy a szakemberek, akik akár a tervezés, kivitelezés vagy a műszaki ellenőrzés feladatát végzik, képet kapjanak a tűzálló tartószerkezetek kialakításának lehetőségeiről, amelyekkel az OTSZ új követelményei teljesíthetők. Reméljük, célunkat legalább annyiban sikerült elérni, hogy a sorozatot végigkövető olvasók figyelmét felkeltettük, és segítettük tájékozódásukat a villamos installáció e határterületén. Látni kell azonban, hogy újszerűsége miatt a tűzálló kábelrendszerek alkalmazásának gyakorlata még sok tekintetben kiforratlan, ezért várható, hogy a jövőben születnek még írások e tárgyban.
Kruppa Attila