Hasznos tanácsok világítás szereléséhez
2005/12. lapszám | netadmin | 7709 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Hasznos tanácsok világítás szereléséhez Ki ne cserélt volna ki már lakásában egy izzót, ha az meghibásodott? De ugyanúgy üzembe helyezünk mi magunk, segítség nélkül akár egy asztali lámpát is. Sorolhatók hosszan azok a lakókörnyezetünkben végz...
Ki ne cserélt volna ki már lakásában egy izzót, ha az meghibásodott? De ugyanúgy üzembe helyezünk mi magunk, segítség nélkül akár egy asztali lámpát is. Sorolhatók hosszan azok a lakókörnyezetünkben végzett kisebb munkák, amelyekhez nem hívunk szakembert, elvégezzük saját magunk. Ezek közé tartozik esetenként a világítás szerelése, karbantartása is. Tekintettel arra, hogy életveszélyes is lehet e munkafolyamat, célszerű néhány szabály betartására odafigyelni. Nagyobb munka elvégzéséhez érdemes minden esetben szakemberhez fordulni segítségért.
Alapvető feltételek
Elsődleges feltétel természetesen az, hogy rendelkezzünk villanyszerelési alapismeretekkel!
Csak megfelelő védőfelszereléssel (pl. védőkesztyű, száraz műanyagtalpú lábbeli),
és jó szigetelésű szerszámokkal lehet dolgozni. Feszültségmérővel, fáziskémlelővel
ellenőrizni szükséges az áramkörökben a feszültség jelenlétét. A 230 V-os feszültség
halálos kimenetelű balesetet is okozhat! Ezen túlmenően, előzetesen ellenőrizni
kell a világítási hálózat kialakítását, kapcsolhatóságát, az áramkörök számát.
Magáról a szerelésről
Első lépésben ne feledkezzünk meg arról, hogy feszültségmentesíteni kell a szerelendő
világítási áramkört! Amennyiben ezt nem ismerjük, a biztonság kedvéért az egész
lakást feszültségmentesíteni szükséges a főbiztosító lekapcsolásával.
Amikor egy dugaszoló aljzatról működő lámpatest szorul javításra, először feszültségmentesítsük
azt, a dugasz kihúzásával. Csak áramtalanított lámpatestben cseréljünk fényforrást,
ellenőrizzük a kapcsoló, illetve más áramköri szerelvény működőképességét!
Rövidzárlat esetén (a feszültség alá helyezéskor észleljük) a kismegszakítót
hagyjuk lekapcsolva, ellenőrizzük a kötéseket, ezek szigetelését, gondoljuk
végig, hogy mihez nyúltunk, mit hová kötöttünk stb., majd egy újabb üzembe helyezést
követően, ha továbbra is fenn áll a hiba, hívjunk szakembert a javításra. Életveszélyes
is lehet további próbálkozni a hibaelhárítással.
Elengedhetetlennek tűnik annak ellenőrzése, hogy van-e kiépített védőföldelés:
amennyiben van, és fémházas a lámpatest, ne mulasszuk el azt bekötni. Kettes
szigetelésű lámpatesteknél nincs védőföldelő-csatlakozásra mód, de nem is szükséges.
Tartószerkezet, kampó befúrásakor ügyelni kell arra, hogy ne fúrjuk át a világítási
áramkör vezetékeit, mert rövidzárlatot okozunk. Ezért derítsük fel a védőcsatorna
és a vezetékek helyét a mennyezetben, falban!
A lámpatest felszerelése előtt ellenőrizzük a vezetékek épségét, bekötési lehetőségét,
ennek módozatát. Ha menynyezetbe süllyesztett lámpatesteket szerelünk otthonunkban,
gondoskodni kell azok szellőztetéséről is. A keletkező hő elvezetése biztosítja
az elektromos szerelvények hosszú élettartamát. Az álmennyezet és mennyezet
között legalább 10 cm távolságnak kell lennie. Amennyiben födémbe süllyesztett
a lámpatestdoboz (betonozáskor már behelyezik ezt), akkor mindenképpen a lámpatest
beépítő dobozát célszerű használni, mert ennek kiképzése, anyaga, köbtartalma
biztosítja a szükséges hőelvezetést. Nem csak a szerelvények (trafó, fojtó stb.)
túlmelegedése veszélyes, hanem az alkalmazott fényforrások élettartama is lényegesen
lerövidül a túlzott hőterhelés következtében.
Fénycsöves lámpatestnél csőcsere esetében, ha az nem elektronikus előtéttel
szerelt, célszerű a gyújtópatront is újra cserélni.
A fénycsövek villogása kiküszöbölhető elektronikus előtét használatával, vagy
pedig a fénycső két végének (elektródák körüli) 5 cm széles alufólia-takarásával.
Napjainkban divattá vált a rejtett világítás szerelése. Ez a világítási mód
többszörös teljesítmény-felvételt igényel, mint a közvetlen világítások. A gipszstukkó
vagy egyéb takarás mérete lehetőséget kell, hogy biztosítson a működtető szerelvények
elrejtésére, pl. elektronikus előtét, trafó stb. Ilyenkor a villanyszerelőnek
már csövezéskor meg kell határozni a szerelési magasságot, az áramkörök számát
és a fényszabályozás lehetőségét, azért, hogy ennek megfelelő számú vezetéket
húzzon be.
Rejtett fénycsöves világítás szerelésekor a lámpatesteket annyira közel kell
egymáshoz helyezni, hogy a ne keletkezzenek sötét foltok ezek találkozásánál.
E világítási mód akkor mutatós, ha folyamatos és egyenletes megvilágítást eredményez.
A halogénlámpás világítások esetében, amennyiben törpefeszültségű (12 V) rendszerben
gondolkodunk, a beszerelendő teljesítménynek megfelelően kell méretezni a transzformátort.
A vezetékek keresztmetszetét a felvett áramerősségnek megfelelően kell méretezni
feszültségesésre. A szükségesnél kisebb keresztmetszetű vezeték melegszik, és
a keletkező feszültségesés miatt a lámpák nem világítanak teljes fényerőséggel.
A hálózati feszültségről üzemeltetett (230 V) halogénlámpás rendszerek esetében
a párhuzamosan működtetett fényforrások ugyanúgy melegítik környezetüket, mint
a törpefeszültségűek. A halogénlámpákat általános világításra nem célszerű használni.
A hidegtükrös halogének (a tükör-bevonat sárgás, zöldes, kékes színű) a meleg
nagy részét hátrafelé sugározzák. Ezeknél gondoskodni kell a háttérbe jutó hő
elvezetéséről. Amennyiben nem megfelelő a hőelvezetés, a lámpatest körül a mennyezet/álmennyezet
megbarnul, illetve a felszálló por lerakódik, ami piszkos látszatot eredményez.
Az alumíniumtükrös halogénlámpák (a tükör alumínium színű) a fényt is és a keletkezett
meleget is előre sugározzák. Gyúlékony anyag közelében ne világítsunk ezzel
a típusú fényforrással.
Világítótestek szerelésekor a sorkapcsok csavarjait jól meg kell húzni, mert
laza kötés esetén nagy a felületi ellenállás, és az áthaladó áram hatására fölmelegedik,
akár szét is éghet a csatlakozás.
Fénycsöves világítás áramköri elemekből történő összeszerelésekor figyelni kell
a foglalat típusának, méreteinek és rögzíthetőségének kiválasztására; a szükséges
előtét teljesítményének, fajtájának (induktív vagy elektronikus) és kapcsolhatóságának
meghatározására; a gyújtó típusára és ennek foglalatára; esetleg a fázisjavító
kondenzátor méretezésére. Úgy az induktív, mint az elektronikus előtétekre ráfestik
az áramköri kapcsolási rajzot. Célszerű ezt betartani a működőképesség miatt,
valamint a szerelvények meghibásodásának elkerülése céljából.
Bármilyen fényforrásról van szó, jól be kell azt tekerni, illetve a csapos típusokat
teljesen be kell dugni a foglalatba, mert rossz érintkezés esetén szétégnek
a foglalat érintkezői.
Csak a szerelések befejezését követően helyezzük feszültség alá a világítási
áramköröket! Z. Nagy János
világítástechnikai szakmérnök a Világítástechnikai
Társaság elnöke