Felvonók, emelők, mozgólépcsők III.
2004/9. lapszám | netadmin | 3919 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Felvonók, emelők, mozgólépcsők III.Liftek családi házakban Ahogy haladunk a korral, úgy leszünk egyre kényelmesebbek és remélhetőleg gazdagabbak is. A szerkesztőség felkérésére tehát beszéljünk a két-három szintes házakba építhető és bizony építe...
Felvonók, emelők, mozgólépcsők III.
Liftek családi házakban
Ahogy haladunk a korral, úgy leszünk egyre kényelmesebbek és remélhetőleg gazdagabbak is. A szerkesztőség felkérésére tehát beszéljünk a két-három szintes házakba építhető és bizony épített liftekről is.
Nem csak a gazdagság, a kényelem, hanem gyakran a kényszer is arra ösztökéli az embereket, hogy egy családi házban akár két szint között is liftet szereltessenek be. Természetesen régi dolog ez is, nincs új a nap alatt. Annak idején Dobi et. házában is működött egy felvonó a pince és a többi szint között, a fülke ki volt párnázva..... Másfelől tény az is, hogy manapság akár sznobizmusból is egyre többen építettnek liftet családi házukba. Mindazonáltal megrendelésnek számít a szakcégeknek ez is, persze még mutyiban is.
Most leírom, hogy milyen a hivatalos eljárás ilyen esetekben, aztán ki ki döntsön saját maga, hogy mit vállal be.
Már a tervezésnél gondolni kell arra, hogy akarunk-e a házba liftet, hiszen nemcsak a hely (illetve ennek szűke), hanem a teherbíró (födém vagy alap) méretezése szempontjából sem mindegy a dolog. Szerencsére, ahol nincs a tetőtérben hely vagy nem teherbíró a födém, ma már nem okoz problémát a legalsó szintre telepíteni a gépházat. Sőt gépház nélkül is van ma már felvonó.
Tehát első a tervezés, célszerű egy szakembert (liftest) is megkérdezni, mivel sok építészmérnökkel találkoztam már, aki nem áll a helyzet magaslatán. A terv elkészülte esetén engedélyeztetni kell a helyi önkormányzat műszaki osztályán. A liftre külön építési engedély kell.
A tervezésnél kiderül az is, hogy milyen típusú felvonó kerül beépítésre, és akkor már egy csapásra az energia ügyek is tisztázódnak. Gyakorlatilag 3KW-10KW-ig kell 3 fázis, akár hidraulikus, akár hagyományos felvonó kerül beszerelésre. A teherbírástól (tehát, hogy hány személyes is lesz a fülke) függően kell méretezni a teherbíró falakat, födémet, alapot. Ez mutatja, hogy az utólagos beszerelésekkor bizony nem csak a hely (az alapterület) okozhat problémát. Biztosan prognosztizálható, hogy fogyasztás (az üzemelés alatt) nem falrengető. Nyilván nincs napi száz menet, és egy-egy menet alatt is csak pár másodpercig pörög az árammérő. A lényeget persze majdnem elfelejtettem: teljesen különálló áramkör kell (fogyasztásmérővel stb.), hogy kiépítésre kerüljön, azaz semmi más nem kapcsolódhat ide csak a lift.
Ha megkaptuk az építési engedélyt, jöhet a neheze, megtalálni a céget, szakembert, aki megrendeli és kivitelezi a felvonót. Sokan azt hiszik, hogy ez már az egyszerűbb feladat.
Tévedés, sajnos a felvonó szakmában sem az olcsó mindig a jó, bár kétségtelen, hogy pár millió forintért már lehet jó liftet és jó szakembert találni.
A szerelés nem tarthat egy hétnél tovább. Következhet az átadás. Kvázi ""hatósági". A három kijelölt cég egyikével kell átvetetni az új felvonót. Az eljárás után az elsőfokú építési hatóság használatbavételi engedélyt ad. És most jön a neheze: havi rendszeres karbantartást kell biztosítani, és az első tíz évben egyszer egy évben biztonságtechnikai vizsgálatot. Szerintem ez az egyik oka annak, hogy a mai napig rengeteg családi házban illegálisan működnek a "fusi" felvonók. Valljuk be őszintén, nem szívesen enged be az ember havi rendszerességgel egy idegent. Aztán ott van még az ún. üzemügyeletes nagyon kényes kérdése.
Jelenleg Magyarországon személyfelvonó kizárólag üzemügyeletes állandó jelenlétében működhet. Ez azt jelenti gyakorlatilag, hogy ha valaki egyedül van otthon, inkább járjon gyalog. Például áramszünet esetén, ha bennreked valaki a fülkében, ki menti ki? Még ha a mobilja nála van is, hogy jut be a segítség a házba? Ért-e hozzá az illető, hogy hová kell nyúlnia pontosan?
Vegyünk továbbá néhány speciális szempontot. Ha hidraulikus a hajtás, akkor nem kell ellensúly. Alul van a géphelység, kisebb a helyigény. Csendesebb az üzem és egyszerűbb a mentés.
Ha hagyományos hajtást tervezünk (értsd a motor - hajtómű - hajtótárcsa - kötél rendszert), akkor kell ellensúly, de a kis súlyok miatt lehet külön "aknában" az ellensúly - például a ház falában -, ahogy azt az öregek annak idején ügyesen kitalálták (lásd még szivarsúly).
Akinél a pénz nem akadály, lehet az akna burkolata üveg. Így elég látványos egy családi házban a gépészeti berendezés.
Végül is lábjegyzet: aki mindezen dolgokat túlontúl bonyolultnak tartja, az választhatja az emelőgépes megoldást. Attól, hogy valamit átnevezünk, érdekes módon rögtön megváltoznak a vonatkozó rendeletek, szabályok. Ez persze nem azt jelenti, hogy a biztonság rovására mehetnek a dolgok. Egyszerűen, ha valami emelőgép (pl. ún. zártterű) nem sokban különbözik egy felvonótól, és mégis egy csomó minden sokkal könnyebb lesz. Hogy miért, azt kérdezzék a rendeletek alkotóitól.
Balesetmentes közlekedést kívánva - utazzon felvonóval.
Ecser János
