Lakatfogó multiméterek főbb jellemzői
Az áttekintő táblázatban szereplő műszerek legfontosabb műszaki paraméterei
2004/9. lapszám | netadmin | 3177 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A lakatfogós multiméterek alapfunkciója a nagy váltakozó- és egyenáramok mérése, de manapság egyéb mérési képességekkel is felruházzák őket. Megjelentek az egy- és háromfázisú teljesítményt, fogyasztást, sőt a felharmonikusokat, torzítást (THD%) is mérő modellek. A legbonyolultabb típusok egyike-másika belső adatgyűjtőt tartalmaz, vagy például grafikus kijelzője segítségével oszcilloszkópszerűen mutatja a jelalakot. Most azonban az egyszerűbbekkel fogunk foglalkozni.
Áram
A legfontosabb paraméter, és az sem mindegy, hogyan, milyen mérőáramkörrel mérjük. Az áram alakja ugyanis gyakran erősen eltér az ideális szinusztól. Az „átlagértéket érzékelő RMS-ben kalibrált” lakatfogók szinuszos jelek mérésére alkalmasak, ezért a ma egyre általánosabb torz, felharmonikusokkal terhelt áramjel esetén akár 30-40%-kal is „alámérhetünk” a valódi (így a melegedéssel arányos!) és az ún. TRMS, „valós négyzetes középértéket” mérő lakatfogókkal jól mérhető értékhez képest. A bonyolultabb mérőáramkör miatt a „TRMS” rendszerű műszerek ugyan drágábbak, de egyre erősödik az a nézet, hogy a mai viszonyok között (napról-napra növekvő számú nemlineáris, azaz torzítást okozó készülék alkalmazása) már csak ilyet szabad használni. A mérés módján kívül a mérési tartomány felső és alsó határát érdemes meggondolni. A felső határok szokásos értékei: 100, 200, 300, 400, 600, 700, 1000, 1500, 2000 A. Érdemes a mérendő névleges értéknél nagyobbra választani, és akkor a bekapcsoláskor, motorinduláskor fellépő nagyobb áramok mérésére több esélyünk van.
A méréstartomány alsó határáról annyit érdemes tudni, hogy – fizikai okokból, a vasanyagok mágnesezési görbéje miatt – nem nulla. Sajnos ezt a gyártók nem mindig adják meg. Mindenesetre egy 1000 A-es lakatfogó multimétertől 1 A-nél kisebb áramok mérését általában nem várhatjuk el.
Mérendő vezető max. átmérője
A másik legfontosabb paraméter, hiszen a karoknak a méréshez a mérendő vezető mögött össze kell érniük. Érdemes a geometriára is figyelni, mert lehet, hogy sínméretben „egy számmal nagyobbat” tudunk mérni, mint körátmérőben.
Alappontosság
A mai korszerű lakatfogókra 1,5-2% körüli pontossági érték jellemző áramméréskor. A gyakorlatban ez bőven elegendő.
HOLD/PEAK-HOLD/MAX./MIN.
A felsorolt funkciók közül a HOLD (értéktartás) a könnyebb leolvasást, a többi valamilyen szélső érték keresését szolgálja. Kiemelnénk a PEAK-HOLD funkciót (néhol „INRUSH” mérésként is szerepel). Ez a szolgáltatás a bekapcsoláskor, főleg motorok indításakor fellépő áramcsúcs amplitudójának megmérését teszi lehetővé – ha ez az áramcsúcs „nem túl rövid ideje”. Sajnos ezt az időértéket a gyártók szintén ritkán adják meg, általában néhány száz ms nagyságrendű
További funkciók
A lakatfogó multiméterek ma szinte 100%-ban digitálisak, alig lehet analóg mérőművel (és ugyanakkor CE minősítéssel) rendelkező típust találni. Ez néha gondot is okoz, mert a folyadékkristályos kijelző fagypont alatt beszüntetheti a működését. A használat szempontjából fontos lehet még a kijelző megvilágítása és az automatikus kikapcsolás megléte, mely megóvhatja a költséges akku- vagy elemkészletet a kimerüléstől, ha műszerünket elfelejtjük kikapcsolni.
Bizonyos munkaterületeken jól jöhet még egy beépített (kondenzátor) kapacitásmérési lehetőség. Ha van ilyen, akkor fel kell hívni a figyelmet az óvatos használatra, hiszen a kondenzátorok kapcsain kikapcsolás után is még hosszabb ideig életveszélyes feszültség maradhat, sőt kisütés (akár többszörös kisütés) után is jelentős nagyságú feszültség jelenhet meg, ami a felhasználót is és a mérőműszert is veszélyeztetheti.
A többi, multiméter jellegű funkció ismertetésétől most eltekintünk, hiszen villamos szakmában dolgozók körében azok meglehetősen közismertek.