CE megfelelőségi jelölés – mit is jelent?
2004/10. lapszám | netadmin | 4450 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Jelentős mértékű bizonytalanság található még a szakmabeliek között is abban, hogy az egyes termék és rendszertanúsítások pontosan mire is vonatkoznak, milyen jogszabályi és szabványi háttér mellett értelmezhetők. A jelen írás alapvető célja az alapvető fogalmak tisztázása: mit is kell érteni a CE jelölésen, milyen jogi és műszaki tartalmat, ellenőrzési folyamatot takarnak és mit jelentenek az egyéb, a villamossági termékeken feltüntetett jelek? A közhasznú információkat Lazur Lajos úr, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet Kft. ügyvezető igazgatója osztotta meg szerkesztőségünkkel.
Az európai direktívák hazai bevezetése után, amelyek a biztonságra, az élet- és egészség védelmére alapvető műszaki és jogi előírásokat tartalmaznak az Európai Unió valamennyi tagországa számára (például kisfeszültségű direktíva, EMC direktíva stb.), jelentősen átalakult a magyar termékellenőrzési és terméktanúsítási rendszer. Bár korábban is rendeletek írták elő azt, hogy például a villamossági területen milyen biztonsági, szabványoknak kell megfelelniük a vonatkozó termékeknek, a forgalomba helyezés előtt milyen termék-, típusvizsgálatokat szükséges elvégezni, valamint azt, hogy milyen eszközökkel és időszakonként kell ellenőrizni a gyártókat, mégis a termékek megfelelőségének jogszabályokban rögzített ellenőrzési rendszere jelentősen megváltozott.
Az Európai Unióban az egységes piac kialakítása, a termékek szabad áramlásának biztosítása érdekében egységesíteni kell a termékek forgalmazására vonatkozó nemzeti előírásokat, szabványokat. Megjegyzendő, hogy Magyarország igen kedvező helyzetben volt a villamossági termékekre vonatkozó szabványok terén, hiszen korábban a magyar villamosipar export érdekei következtében az Európában ma használatos EN szabványoktól alig eltérő IEC szabványok honosítására került sor. A jogszabályi előírások vonatkozásában azonban fordulat állt be: egyfelől – a legtöbb termékfajta tekintetében – megszűnt azok kötelező, kijelölt intézetek által végzendő előzetes vizsgálata és megfelelőségük kötelező tanúsítása, másfelől megszűnt a szabványok kötelező hatálya, és – sok esetben – maga a gyártó is elvégezheti a termék megfelelőség értékelését és annak pozitív eredményét a jogszabályokban előírt tartalmú műszaki dokumentáció összeállításával, ugyancsak a jogszabályokban előírt joghatályos Megfelelőségi Nyilatkozat elkészítésével és az úgynevezett CE megfelelőségi jelölés minden darab terméken való kötelező feltüntetésével igazolhatja. A szabványok alkalmazása ugyan nem kötelező, de a termékeknek a piacfelügyeleti ellenőrzése, annak gyors lebonyolítása, a vásárlók megnyugtatása érdekében ez a legegyszerűbb és a legolcsóbb megoldás mind a gyártók, mind a forgalmazók és importőrök számára. Ha a terméket ugyanis nem a harmonizált európai szabvány szerint gyártották, akkor a termék vizsgálatát egy kijelölt, az EU-ban bejegyzett (notifikált) vizsgáló és tanúsító szervezetnél el kell végeztetni. Ilyen notifikált szervezet például a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet.
Összefoglalva megállapítható, hogy Magyarország a termékek jogszabályok szerinti forgalmazása és a szabványosítási környezet tekintetében teljesen EU-komfortnak minősíthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kizárólag a fent említett direktívákban rögzített alapvető védelmi és biztonsági követelmények (például élet-, egészség-, vagyonbiztonság, munkavédelem stb.) kötelezőek, ám a szabványokban rögzített specifikációk nem, és ha a piac szabványos minőségű terméket kíván meg, akkor azt a piac kényszerítse ki. A termékek megfelelőség értékelése tekintetében pedig azt jelenti, hogy a gyártó megválaszthatja, hogy milyen eljárással kívánja ellenőrizni (ellenőriztetni) termékét, de természetesen a terméknek meg kell felelnie a rávonatkozó valamennyi direktívában megfogalmazott alapvető biztonsági stb. elvárásoknak.
A szabványok jogi státusza tehát jelentősen megváltozott. Minden direktívához az Európai Unió hivatalos lapjában közzétesznek szabványokat, az ún. harmonizált európai szabványokat. Ha a termék megfelel ezen szabványok követelményeinek, akkor a piacfelügyeleti hatóságok (vám, műszaki biztonság, fogyasztóvédelem) kötelesek azt vélelmezni, hogy a termék megfelel a vonatkozó direktíva védelmi követelményeinek is. Ennek megfelelően a harmonizált európai szabványok közvetetten mégiscsak kapnak legitimitást.
Röviden tehát: a termékek döntő részénél maga a gyártó is elvégezheti a megfelelőségi vizsgálatokat, és általában nem kötelező egy notifikált szervezetet felkeresni e célból. [Notifikált szervezet: egy tagország nemzeti hatósága (kormánya) által a többi ország nemzeti hatósága felé bejelentett szervezet, amelyet az egyes direktívák szerinti típusvizsgálatokra, ellenőrző tanúsításokra jelöl ki. A notifikált szervezet által kiadott tanúsítványokat a többi tagország vonatkozói szervezetei elfogadják. Notifikált szervezethez csak abban az esetben kell fordulni, ha azt a direktíva (hazai jogszabály) kötelezően előírja, vagy a termékre nincs harmonizált európai EN szabvány, vagy a gyártó nem a harmonizált EN szabvány szerint gyártotta le a terméket, illetve, ha a gyártó vagy az importáló nincs felkészülve a szükséges vizsgálatok elvégzésére.] A megfelelőség értékelésről a gyártónak egy előírt tartalmú műszaki dokumentációt kell összeállítania, amely tartalmazza, hogy az adott termék ilyen és ilyen direktívák alapvető védelmi követelményeinek, valamint az ilyen és ilyen harmonizált szabványok követelményeinek megfelel. És van még egy követelmény: fel kell tüntetni a CE jelölést.
A CE jelölés feltüntetése kötelező: ez tehát nem megkülönböztető minőségi jel, nem szabványossági jel. Sokan azt gondolják, hogy a CE jelölés egy tanúsított minőséget tükröz: de hogyan jelenthetne ilyet, amikor ezt a jelet az adott direktíva hatálya alá tartozó valamennyi terméken fel kell tüntetni?
Szigetelési ellenállásmérés 30 MW-tól 3 TW-ig, min. 50, 100, 250 vagy 500 V-os vizsgálófeszültséggel. A berendezés háttér-megvilágításos LCD kijelzővel rendelkezik. Kapható ún. repülési (repülőgépek mérésére alkalmas) készletben. Tartozékok: HC30 kemény hordtáska, Metrawin 10 software, Metrawin 90-2 software, BD232 IR / RS 232 adapter, KC4 Kelvin-csipesz készlet és KC27 Kelvin-csatlakozó készlet. További információval a cég munkatársai állnak rendelkezésükre: gede@dschungaria.hu
Az Európai Unióban, így hazánkban is, a termékek hatóság általi megfelelőségi ellenőrzése utólagosnak mondható. Korábban nem kerülhetett termék forgalomba addig, amíg az erre kijelölt intézetek a szükséges vizsgálatokat el nem végezték: ezzel ellentétben, jelenleg a piac-felügyeleti szervek a termék bevezetése után ellenőrizhetik azt, hogy a termék valóban teljesíti-e a szükséges követelményeket. A termék piaci bevezetése után vizsgálják meg, hogy rendelkezésre áll-e a megfelelő dokumentáció, a terméken feltüntetik-e a CE jelölést, vagy azt, hogy a gyártó, importőr rendelkezik-e a megfelelő dokumentációs bizonylatokkal (műszaki dokumentáció, megfelelőségi nyilatkozat, CE jelölés). Jelenleg sokkal több a megkérdőjelezhető minőségű termék, mint a korábbi időszakban. Könnyen belátható például, hogy egyes kisebb importcégek, amelyek csak egyszeri szállítmányokat hoznak be az országba bizonyos termékekből, nem érdekeltek a költséges eljárások lebonyolításában. Számos távoli országban pedig, ahol nem ismerik az európai szabályokat, egyszerűen rányomatják a termékekre a CE jelölést, s talán nem is gondolnak arra, hogy ez mire is vonatkozik. Nagyon kell vigyázni tehát, hogy hol és mit vásárol az ember: az ellenőrző és tanúsító intézetek által használt megjelölések mindenesetre nagyobb biztonságot szavatolnak, egész Európában. Szemben a CE jelöléssel, amelynek feltüntetése általánosan kötelező, a tanúsító intézetek által használt tanúsító jelek valódi értéket jeleznek: ez azt jelenti, hogy a terméket független szakértők megvizsgálták, a gyártót szintén ellenőrizték, illetve a gyártási folyamat során szabályos időközönként ismételt ellenőrzéseket végeznek.
Manapság 100-120 terméket tiltanak be a piac-felügyeleti szervek évente, csak az a probléma, hogy a felderítési arány nem ismert. Jellemző adat, hogy a villamosipar területén a termékek 90-95%-t ellenőrző és tanúsító intézetek nem vizsgálják. Európai adat, hogy az első vizsgálatokon minden hatodik termék megbukik.
Tudható, hogy bizonyos régiókból érkező importáruknál a forgalmazó eleve tudja, hogy a termék nem jó: nem is küldi be tehát ellenőrzésre. Gyorsan túl akar adni a termékeken, kis tételekben hozza be az országba, és „eszébe nem jut” az, hogy költségeket fordítson az ellenőrzési folyamatra: ekkor kell a piac-felügyeletnek lépnie.
Van még egy fontos tényező az európai termékellenőrzési rendszer jogi szabályozásában, amit Magyarországon nem hangsúlyoznak eléggé: ez a szigorú termékfelelőség. Ezt egy 1985-ben kiadott direktíva alapján az 1993. évi X. törvény vezette be. Ez a felelősség nem vétkességen alapuló felelősség, mint például: a szállító felelőssége a termék vonatkozásában, a jótállás és a szavatosság. A szigorú termékfelelőség új, objektív felelőségi forma. Amennyiben a termék hibája kárt okozott, úgy a károsultnak csak azt kell bizonyítania, hogy kára keletkezett, valamint azt, hogy a kár és a termék között kapcsolat áll fenn („ez a TV gyújtotta fel a házam”). Ettől kezdve a szigorú termékfelelősség alapján a gyártónak kell bizonyítani a termék megfelelőségét. Mindez igen komoly pénztételeket jelent, kártétel formájában is. A gyártó vagy az importőr csak extrém esetekben mentesítheti magát: a terméket nem hozta forgalomba, a termék hibája később keletkezett (rossz szervizelés), a termék alkalmazása hozza létre stb. Minden más esetben a gyártó viseli a felelőséget, anyagi vonatkozásban is. Az USA-ban, az EU-ban igen komoly ügyvédi „falatot” képeznek az ilyen ügyek.
A CE jelölés tehát nem kereskedelmi jel, nincs regisztrálva, nincs védjegyoltalom alá helyezve. Ezzel szemben az ún. tanúsítási jelek olyan szervezetek tulajdonát képezik, amelyek ezeket adományozzák. Az egyes szervezeteknek lehetnek tanúsítási jelei: ilyen például a MEEI jel, amely az azonos nevű intézet tulajdona: ez egy biztonsági, szabványossági jel. De vannak olyan páneurópai szabványossági jelek is a villamosiparban, amelyeket – megállapodások függvényében – több európai intézet is kiadhat, így az erre notifikált magyar intézetek is. Ilyen például a szerelők által is ismert ENEC jel, amelyet lámpatestekre és alkatrészeire, transzformátorokra, zavarszűrőkre stb. alkalmaznak, és 18 európai ország fogad el. Vagy a HAR jel, amelyet kábelekre, vezetékekre alkalmaznak, és 17 európai ország fogad el.
Magyarországon jelenleg több cég végez biztonsági és tanúsítási vizsgálatokat: fontos azonban kiemelni, hogy ezen cégek szakmai felkészültsége, műszerállománya, nemzetközi minősítése, illetve az általuk kínált felelősség-biztosítás mértéke igen-igen eltérő lehet. Érdemes alaposan tájékozódni.
