ISO minőségbiztosítási-minőségirányítási rendszerekről röviden
2004/11. lapszám | netadmin | 4499 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
ISO minőségbiztosítási/minőségirányítási rendszerekről röviden. Előző lapszámunkban a CE megfelelőségi jelölés tartalmának jártunk utána, ez alkalommal pedig arról közlünk írást, hogy mit is jelent az, ha egy cég ISO rendszert vezet be. A téma aktu...
Előző lapszámunkban a CE megfelelőségi jelölés tartalmának jártunk utána, ez alkalommal pedig arról közlünk írást, hogy mit is jelent az, ha egy cég ISO rendszert vezet be. A téma aktualitását az szolgáltatja, hogy ezek a fogalmak még a szakemberek számára is meglehetősen elmosódott jelentéssel rendelkeznek, gyakran felcserélik az alapvető fogalmakat, így pedig aligha fogalmazhatók meg pontos elvárások a vonatkozó tanúsítással bíró cégekkel, illetve termékeikkel kapcsolatban. Ebben a témában Terman Béla úr, a Det Norske Veritas Magyarország Kft. független tanúsító szervezet külső munkatársa, vezető auditora nyújtott felvilágosítást.
Egy kis történelmi visszatekintés. Korábban a minőség ellenőrzése és biztosítása hagyományosan az iparos feladata volt, aki közvetlenül a vevővel állt kapcsolatban. Az ipari forradalommal ez a helyzet megváltozott és a piac két szereplője(előállító és vevő) közé egyéb személyek és szervezetek is beléptek, amely oda vezetett, hogy meggyengült vagy teljesen meg is szakadt a kapcsolat a vevő és a termék előállítója között. Ez a helyzet némi módosítással napjainkban is fennáll. Ugyanakkor a vásárlónak világszerte erősödik az az igénye hogy a pénzéért megbízható minőségű terméket vagy szolgáltatást kapjon Az ipari fejlődéssel párhuzamosan fejlődtek a minőségellenőrzési módszerek is, az első világháború idején és az azt követő időszakban fejlődtek ki a mintavételi eljárások és a statisztika alkalmazása a minőségellenőrzésben.. Végül is a második világháború utáni időszakban vált nyilvánvalóvá, hogy értelmetlen dolog a minőséget a termék legyártása után ellenőrizni mivel rájöttek a gyártók, hogy olcsóbb és nagyobb megtakarítást eredményez a hibák gyártás előtti és alatti megelőzése, így született meg a minőségbiztosítás: ellenőrzés helyett megelőzés. Belátható, hogy a hagyományos minőségellenőrzéshez képest ez merőben más szemléletet tükröz. Mivel a minőség hiányosságából eredő kár többnyire a vásárlót sújtja, ezért a vásárlónak elvárásai vannak a gyártó vagy a szolgáltatóval szemben. Ezért is létrehozták az ISO 9000 nemzetközi szabvány családot, amelyet a Minőségbiztosítási Rendszerek Nemzetközi Szabványának is nevezhetünk. Nevét a szervezet angol nevétől (International Standards Organization ~ Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) kapta. Az ISO 9000 (amely eredetileg az angol BS 5750 szabványon alapul) első kiadása 1987-ben volt, amely alapvetően három (ISO 9001, ISO 9002, ISO 9003) minőség biztosítási rendszer követelményeit határozta meg. A második kiadásra 1994-ben került sor és napjainkban a harmadik kiadás hatályos, amelyet 2000-ben adtak ki, ezért találkozhatunk a következő megjelöléssel ISO 9001:2000 amely azt jelenti, hogy a 2000-ben kiadott ISO 9001-es szabványról van szó. A részletek taglalása nélkül megemlítem, hogy e nemzetközi szabványokat többnyire változatlan tartalommal az egyes országok, Magyarország is, nemzeti szabványként is kiadták.
Mit is jelentenek az ISO 9001-9002-9003 rendszer szabványok?
Egyfelől azt mondhatjuk, hogy az a szervezet, amely ISO 9000 szerinti minőségbiztosítási rendszert működtet, képessé válik arra, hogy megismerje a vásárlók, fogyasztók elvárásait és ezeknek az elvárásoknak megbízhatóan eleget is tud tenni.
Másfelől, az ISO 9001 követelmény szabványt abban az esetben kellett alkalmazni, amikor a szervezet a tervezés, fejlesztés és a gyártás minőségbiztosítását látta el. Az ISO 9002-t abban az esetben kellett alkalmazni, ha csak a gyártás minőségbiztosítását látták el, míg az ISO 9003 csak a végellenőrzés minőségbiztosításával foglalkozott.
A 2000. évi kiadásban lényeges változtatásokat végeztek, egyrészt a 9003 -as szabványt, mint oka fogyottat törölték, a 9002 összevonásra került a 9001- el és csak 9001-es követelmény szabvány került kiadásra, azzal a lehetőséggel, hogy amelyik tevékenységet nem végez a szervezet (pl tervezés, fejlesztés) kizárhatja a rendszeréből.
A változtatások részletes felsorolását mellőzve megemlítek még egy lényeges változást, a szabványalkotó a szabvány megnevezéséből elhagyta a minőségbiztosítás kifejezést és minőségirányítási rendszerről beszél amellyel azt akarja kifejezni, hogy nem csak a termék minőségbiztosításáról van szó, hanem előtérbe helyezi a vevöi megelégedettség vizsgálatát.
A vevők egyre nagyobb számban várják el, követelik meg, hogy a gyártók és szolgáltatók alkalmazzák ezeket a szabványokat képességeik bizonyítására, ezért a gyártók-szolgáltatók számára léteznek tanúsítási szervezetek, amelyeket teljesítőképességük független bizonyítására igénybe vehetnek.
Az elmondottakból talán sikerült megérteni a minőségbiztosítási vagy minőségirányítási rendszerek lényegét és megérteni, hogy miért helytelen egy olyan termékismertető, amelyen az szerepel, hogy a gyártó terméke ISO 9001: 2000 szerinti tanúsítással rendelkezik, hiszen most már tudjuk, hogy az ő minőségirányítási rendszere rendelkezhet ISO 9001:2000 szerinti tanúsítással.
