Látogatás az újjáépült Uránia Nemzeti Filmszínházban
2004/3. lapszám | netadmin | 3221 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Látogatás az újjáépült Uránia Nemzeti Filmszínházban A millecentenáriumi építkezések sorában kiemelkedő jelentőségre tett szert a Budapest szívében, a Rákóczi úton álló műemlékvédelmei komplexum közel egymilliárd forint értékű rekonstrukciója. A száz...
Látogatás az újjáépült Uránia Nemzeti Filmszínházban A millecentenáriumi építkezések sorában kiemelkedő jelentőségre tett szert a Budapest szívében, a Rákóczi úton álló műemlékvédelmei komplexum közel egymilliárd forint értékű rekonstrukciója. A századelőn emelt épület felújítása során a legnagyobb szakmai kihívást az eredeti építészeti megoldások megtartása és a korszerű technológia alkalmazása közötti harmónia megtalálása jelentette.
Néhány világítástechnikai részlet
Az épület világítástechnikai rendszerének kidolgozásakor az elsődleges problémát nem a rekonstrukció speciális kívánalmai jelentették: ennek oka abban áll, hogy a közönségforgalmi tereken vagy a nézőtéren túlnyomórészt adottak voltak a világítástechnikai eszközök, megoldások. A műemlékvédelmi jellegből fakadóan nem lehetett megváltoztatni például a nézőtéri falikarokat vagy a központi nagy csillárt. Mérnöki és kivitelezői leleményességre ott mutatkozott igény, ahol az eredeti építészeti megoldásokat és a korszerű világítástechnikai eszközöket kellett harmonizálni. Példaként lehet hivatkozni a nézőtéren elhelyezett fényvetők fém tartószerkezetére: arra volt szükség ugyanis, hogy a tartószerkezetek minél inkább rejtve maradjanak, ne zavarják a terem századelőt idéző hangulatát, ugyanakkor a megfelelő színpad-megvilágítási hatás ne szenvedjen csorbát.
Az Uránia Nemzeti Filmszínház színpad-megvilágításának kidolgozásakor az a speciális probléma merült fel, hogy noha az épület ma túlnyomórészt moziként üzemel, alkalmi jelleggel rendezvényekre is sor kerül falai között, például legutóbb a Filmszemlét tartották itt. Ennek megfelelően nem pusztán egy mozi standard világítástechnikáját kellett installálni, hanem a rendelkezésre álló költségkereteknek megfelelő színházi, speciális világítási elemeket is telepíteni kellett. A kivitelező cég elsőrendű tevékenysége természetesen a komplett világítási rendszer szabályozási technikájának kiépítésére vonatkozott: ennek megfelelően egységes rendszerbe kellett illeszteni a színpad és nézőtér, a közönségforgalmi terek, valamint a két kisebb vetítőterem és az átrium világítási funkcióit. Az Uránia világításszabályozása során kettéválasztották a funkciókat: külön-külön kezelőpaneleket állítottak fel a hatásvilágítás részére és a hagyományos világítási funkciók számára. Az irányítópultokat a vetítőhelyiségekben helyezték el, oda, ahol a hangtechnika és a vetítőgépek is találhatók. A rendszer nem automatikus: kézi irányítással történik mind a közlekedőhelyiségekre vonatkozó és a nézőtéri megvilágítás változtatása, mind pedig a színpad megvilágítási képeinek vezérlése. Mivel egyedi rendezvények lebonyolítására is sor kerülhet, a kézi vezérlés elengedhetetlen. Ennek jelentősége könnyen belátható: amennyiben rendezvényeket tartanak a nézőtéren, úgy - akárcsak egy színházi előadás során - többfajta színpadképi megvilágítást kell variálni, több világítási képet, beállítást szükséges alkalmazni. Más példára hivatkozva: amennyiben az előadó történetesen bakizik, elfelejti a szövegét, akkor a világítási eszközöket irányító személy könnyen beavatkozhat a fennakadás elhárításának érdekében. A kézi irányítás persze nem érinti azt a körülményt, hogy a világítási beállításokat már digitális adatközléssel érik el, éppúgy, mint például a közlekedési helyiségekben az előadás-kezdést jelző elhomályosítást.
A telepített rendszer komplexivitásának felméréséhez elegendő egy összehasonlítást tenni. Amíg például az Operettszínház felújításakor közel 400 világítástechnikai áramkört telepítettek a szakemberek, addig az Uránia Filmszínházban pusztán 36 áramkör telepítése történt meg. Noha ez az adat jelzi, hogy a feladat nem jelentett nagyságrendjében komoly kihívást, a fent említett funkciók összetettsége nagyfokú figyelmet követelt meg a szakemberektől. Az információkat Kele Gábor úr, létesítmény mérnök, Lisys Fényrendszer Rt. munkatársa bocsátotta rendelkezésünkre.
Érdekesség az Uránia Filmszínház alapításáról és működéséről
Az Uránia Filmszínház patinás épülete a hazai filmgyártás bölcsőjének számít. Az 1893-ban épült, mór stílusú palotában először az Oroszy Caprice, majd az Alhambra mulató működött, míg 1899. április 4-én ebben, az un. Rimanóczy palotában nyitotta meg kapuit az Uránia Tudományos Színház. Filmtörténeti érdekesség, hogy az új intézményt a legkorszerűbb technikájú álló- (dioráma) és mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel szerelték fel. Fontos tudni, hogy a korábban az Edison-féle kinetoszkop és a Lumiere-féle celluloid szalagra rögzített mozgófényképek csak a cirkuszi, kávéházi szórakozás kiegészítő elemei voltak, míg az Urániában bevezetett, filmszalagos alapú előadások már közművelődési feladatokat is elláttak. Ezt támasztja az is alá, hogy 1897-ben megalakult az Uránia Magyar Tudományos Egyesület Rt., amely a filmszínházzal együtt tudományos és művészeti törekvéseket propagált. Folyóiratuk olyan munkatársakkal dolgozott, mint Móricz Zsigmond, Szász Károly, Lyka Károly. Egyebek mellett hangsúlyt fektettek a kor nagy műszaki vívmányainak képes bemutatására, így például Eötvös Lóránd, Ganz Ábrahám, Kandó Kálmán találmányainak illusztrálására. Az Uránia Tudományos Színház kezdeti műsorát elsősorban a Lumiere-testvérek által készítettet és forgalmazott rövidfilmek tették ki. Néhány kiragadott filmetűd címe: Spanyolország - 10 perces bikaviadallal; Monte Carlo - Riviéra; Velence; A Szent Gotthárd alagút, stb. Az Uránia épületének teraszán forgatták le 1901 tavaszán A tánc című ismeretterjesztő alkotást, amely egyben az első, önálló magyar némafilm. Az intézmény közművelődési rangját példázza ismét, hogy a rövidfilmben olyan neves előadóművészek szerepeltek, mint Blaha Lujza, Fedák Sári, Varsányi Irén. A későbbiekben aztán egyre több magyar filmet mutatott be: II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala; A Tisza mentén; Debrecen - A délibábok hazája. Sajnos ebben az időszakban még nem ismerték fel a hagyományozás jelentőségét, és nagyon kevés filmtöredék maradt fenn ebből az úttörő periódusból. A 10. évforduló kimutatásai alapján az Urániában 3159 délutáni és esti előadást 916529 néző tekintette meg, és a 78 munkáselőadásnak (ilyen is volt!) 38300 látogatója volt.
Az I. világháború megrázkódtatásai sem az Uránia Tudományos Színház, sem a koordinálását végző Egyesület sem állta ki: 1916-ban bezárt az intézmény s ezt követően csak bemutatómoziként működött.
