A klímatechnika elektromos vetülete
2004/3. lapszám | Egy budapesti szerelő | 3210 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Elmúlt lapszámukban általános vállalkozási problémákra helyeztük a hangsúlyt. Most egy olyan nehézséget mutatunk be, amely a különböző szakmájú tervezők kooperációjának hiánya miatt lépett fel: az általam felelevenítendő történet a szakemberek között...
Elmúlt lapszámukban általános vállalkozási problémákra helyeztük a hangsúlyt. Most egy olyan nehézséget mutatunk be, amely a különböző szakmájú tervezők kooperációjának hiánya miatt lépett fel: az általam felelevenítendő történet a szakemberek közötti meg nem értés káros következményeit mutatja be.
M int egy országos hálózattal rendelkező klímatechnikai cég képviselőjét, gyakorta mozgósítanak az általunk forgalmazott légkezelő berendezésekkel kapcsolatban fellépő reklamációkhoz. Ez esetben is így történt: vidékre kellett utaznom, mert riasztást kaptunk, hogy egy bankhelyiségbe általunk felszerelt folyadékhűtő rendszer "furcsán" viselkedik. Nagyon meglepődtünk, mert nem arról volt szó, hogy a készülék elromlott volna, hanem arról, hogy este tíz órakor, de mindig pontosan tíz órakor egyszerűen leállt, és reggelente mindig újra kellett indítani. Azért is lepődtünk meg, mivel nem rendeltek a készülékhez semmilyen programórát, tehát hibás beállításról szó sem lehetett. A klímatechnikai szakemberek körében ismert, hogy a folyadékhűtők a klimatizálási rendszerek egyik "legintelligensebb" elemei: ez azt jelenti, hogy a legtöbb védelmi funkciót ide telepítik, mikroprocesszoros szabályozás felügyeli a szenzorokon keresztül a működést stb. Ez azt is magával vonja egyúttal, hogy a berendezés mindazon rendszerelemeket ellenőrzi, amelyekkel működése során kapcsolatban áll, tehát az elektromos- vagy vízhálózatot is. Amennyiben ezekben valami kedvezőtlen esemény áll be, maga a készülék is leállítja magát: ezt saját védelmének érdekében kell megtennie.
Többször is ki kellett szállnunk a helyszínre, mivel a berendezésen semmiféle meghibásodást nem találtunk. Részt vettünk egészen széleskörű konzultációkon is, ahol a forgalmazó, a gyártó, a klímaszerelő cég, az elektromos cég képviselői jelentek meg. Senki nem tudta megállapítani a leállás okát, persze mindenki elhárította magáról a felelősséget. Mikor már tarthatatlanná vált a helyzet, különleges biztonsági intézkedések mellett (a védelmi rendszereket ki kellett kapcsolni a bankban éjszakára!) egy este magunk is ottmaradtunk a bank épületében megfigyelni, hogy mi is történik valójában.
A folyadékhűtő 10 órakor leállt, és fázisesést jelzett a készülék - mint utólag kiderült, helyesen. Mérőkészülékeket hozattunk, és elkezdtük feltérképezni az elektromos vezetékrendszert. Az történt valójában, hogy a folyadékhűtő üzembe helyezése után az elektromos szakember az épület külső falára felhelyezte a bank világítótábláját is. Ez nem lett volna baj, csak közben átfúrta az egyik elektromos vezetéket. De még ez sem lett volna akkora szerencsétlenség, ha nem állítja a konzultációkon mély meggyőződéssel, hogy a folyadékhűtő készüléket nem kapcsolta át az éjszakai rendszerbe. Így nem is kereshettük a megfelelő helyen a hibás vezetéket. Persze ez utóbbi körülmény már teljes magyarázatot adott a berendezés különös viselkedésére. A villanyszerelő kolléga tudtán kívül a folyadékhűtő elektromos rendszerét rákapcsolta arra az éjszakai rendszereket ellátó vezetékrendszerre, amelynek vezetékét amúgy éppen ő tette tönkre. Az éjszakai üzemmódra átváltva a készülék érzékelte, hogy elektromos betápjával nincs minden rendben, így azonnal - és minden este ugyanabban a pillanatban, az átálláskor - leállította magát.
Sajnos vesszőfutásunk ezzel a berendezéssel nem ért véget. Miután megkönnyebbülten távoztunk a helyszínről, másnap este már kaptuk is az újabb telefont: mégiscsak a készülékkel van a hiba, ismét leáll az esti üzemmód kezdetekor. Hiába bizonygattam, hogy a folyadékhűtő nem tudja, hogy tíz óra van, mivel nem telepítettünk programórát, ezért a környező rendszereket kell megvizsgálni a leállással kapcsolatban. Szóval, újabb helyszínelés kezdődött, de most már valóban lincshangulat uralkodott körülöttünk. A készülék újbóli meghibásodásának oka az áramlás nem megfelelő iránya és ereje volt. Ennek oka pedig abban állt, hogy a szivattyú az éjszakai áramellátásra fordítva volt bekötve, és így fordítva pörgött.
Rengeteg idegesség, idő-, energia-, pénzkidobás megelőzhető volna, amennyiben a konkrét kivitelezési munkák előtt az egyes szakmák szerelői összebeszélnének a legfontosabb kérdésekben, természetesen az előzetes tervezői irányítás alapján.
Az ügy befejezéséhez hozzátartozik az a kellemetlenség, hogy a bank a javításokat nem tudta átterhelni az elektromos munkákat végző cégre, így a mi márkaképviseletünkkel kapcsolatos ellenérzései valószínűleg csak fokozódtak, hiszen minden szempontból ők voltak az igazi vesztesek. Noha mi teljesen ártatlanok voltunk az eseményekben, feltehetőleg több megrendelésre ettől a pénzintézettől már nem számíthatunk. S mindez annak okán, hogy a villanyszerelő cég nem is konyított a légkezelő berendezésekhez, de nem is törekedett szakmai segítséget kérni. Általánosan említem meg, hogy sok esetben még az elektromos tervek is hiányoznak a telepítésnél: a termék katalógusában szereplő kapcsolási rajzot használják fel, pedig figyelembe kell venni, hogy ezek a berendezések egy komplett rendszer keretében kerülnek üzembe helyezésre.
