Képriport Ausztráliából
2004/5. lapszám | netadmin | 2994 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egyik kedves olvasónk, Jobbágy Péter kecskeméti villanyszerelő mester a téli szabadságát Ausztrália észak-keleti részén töltötte, ejtőernyős szenvedélyének hódolva. Szakemberként azonban nem állhatta meg, hogy több ezer mérföldes útjuk során lencsevégre ne kapjon olyan érdekességeket az ottani hálózattal és szerelési eljárásokkal kapcsolatban, amely a hazai szakmai közönség számára is tartogathat érdekességeket.
Mivel riportunkban a mellékelt fotókra esett a hangsúly, így a szöveges megjegyzéseket ez alkalommal igen rövid terjedelemben mellékeljük.
Általános benyomásként kiemelhető, hogy az Ausztráliában látott hálózati rendszer sem kiépítettségében, sem technológiájában, sem a felhasznált alapanyagok vagy szerelési eljárások tekintetében nem múlja felül a hazai rendszert: sőt, amint a mellékelt fotókollekció is tanúskodik róla, számos meghökkentő benyomás éri az oda látogató szakmabelieket. Persze ehhez hozzátartozik az is, hogy más az emberek mentalitása: amennyiben egy hurrikán (!) megrongálja a hálózatot, nem okoz fennakadást egy-, esetleg többnapos áramkimaradás sem. Gondoljunk csak a hazai helyzetre...
Jól szemlélteti a fenti megállapítást a vezetékek tartóoszlopainak anyaga: egy magyar szakember számára meglepő, hogy mindenhol faoszlopokon vezetik a kábeleket. Az egyszerűen földbe rögzített tartóoszlopokat csak nagyon indokolt esetekben erősítik meg betongyámmal.
Ez azért is meglepő, mert középfeszültségű hálózatot vezetnek végig az utak mentén, és minden lakóháznál egy-egy mini transzformátort helyeznek fel a tartóoszlopra, amely az ottani 240 V-os feszültségen továbbítja a megrendelő felé az igényelt teljesítményt. Kisfeszültségű hálózat kiépítésével nem találkoztak olvasóink. Ellenben – amint egy illusztráción is látható – vannak olyan oszlopok, amelyeken kétféle feszültséget szállítanak: ez a hazai gyakorlatban elfogadhatatlan megoldás azért is megdöbbentő, mivel sem az oszlopok anyaga, sem az alkalmazott vezeték és szerelvényanyagok minősége ezt nem tenné lehetővé a magyar szakemberek megítélése szerint.
Megjegyzendő, hogy szinte kizárólag a légbekötést alkalmazzák, a hazánkban egyre többször választott földkábeles bekötéssel nem is nagyon lehet találkozni. A bekötések minősége is igencsak gyakran elmarad a magyar viszonylatban vett elvárásoktól. Nem egy helyen látható, hogy egyetlen leágazásnál tulajdonképpen három különálló vezetéket is leválasztanak a hálózatról, hogy a lakóépület teljesítményigényét biztosan kiszolgálják.
A rendszeresített dugaljak is kuriózumként hatnak a látogatókra. Feltételezhetően olyan szabványok vannak érvényben Ausztráliában, amelyek előírják, hogy minden egyes dugaljnak leválaszthatónak kell lennie a hálózatról, ennek megfelelően ezek a szerelvények külön kapcsolót is tartalmaznak. Egyes esetekben pedig további kapcsolót is elhelyeznek rajtuk, hogy más áramkörök is kapcsolhatók legyenek az adott szerelvényről. (Lényegében csupán egyfajta szerelvénnyel találkoztak olvasóink, s hát az esztétikumról inkább most ne is essen szó.)
Igen sok épületnél elektromos módon oldják meg a fűtést: egy hatalmas tartályt helyeznek el az épület alatt, és onnan biztosítják a család melegvíz-igényét.
Az összes hálózati leágazásnál kialakítottak egy kapcsolót: ennek az a rendeltetése, hogy abban esetben, ha egy megrendelő nem fizet, akkor könnyen lekapcsolhassák a hálózatról. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ottani elektromos szolgáltató szerelője megérkezik, majd egy hosszú bottal felnyúl a csatlakozáshoz, és elfordítja a kapcsolót. Nálunk azért ez mégsem így történik... A szolgáltatást pedig hasonló módon indítják el, természetesen azután, hogy a fogyasztó a szolgáltató irodájában előre kauciót fizetett.
S még egy rövid megjegyzés: lapunkban is szót ejtettünk már a hazai szélerőművekről. Nos, Ausztráliában a látogatók igen sűrűn láthatnak példát az ilyen jellegű alternatív energiafelhasználásra, meglepő mértékben elterjedtek a szélerőművek. Tudósítóink is nem egy helyen találkoztak egész körzetekkel, amelyekben komplett sorozat emeltek e berendezésekből, értelemszerűen a termelt energia mértéke is nagyságrendekkel különbözik a hazai kapacitástól.
Köszönetet mondunk olvasóinknak, Jobbágy Péternek és Nagy Tibornak az érdekes szakmai információkért!
