Hogyan érveljünk
2004/5. lapszám | netadmin | 12 682 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az energiatakarékosság néhány szempontja
Hogyan érveljünk rovatunkban azoknak a szerelő kollégáknak kívánunk segítséget nyújtani, akik abba a közismert helyzetbe kerülnek, hogy a megrendelő tanácsukat kéri energiatakarékossági megfontolásokban. Vegyük figyelembe, hogy a hasznos tanács mindig konkrét vetületeket érint: ennek megfelelően cikkünk is a háztartásban található elektromos rendszerekkel külön-külön foglalkozik.
Mára már szinte minden háztartásban használják az elektromos áramot. Sajnos azonban keveset tudunk arról, hogy hogyan tudunk úgy takarékoskodni az energiával, hogy közben komfortérzetünk ne csökkenjen.
Az energiatakarékosság megértéséhez tudnunk kell, hogy mit értünk energia és teljesítmény alatt. Vegyük szemügyre a következő iskolapéldát: ha egy vasaló 1000 W-s teljesítményű fűtőtesttel működik és a vasalóval két órát dolgozunk, akkor a készülék energiafogyasztása 2 óra x 1000 W, azaz 2 h x 1 kW, ami 2 kWh.
Körülbelül 1 kWh energiát fogyasztunk el a tűzhely alkalmazásakor egy négyszemélyes ebéd elkészítésénél, vagy 9 liter tea, illetve kávé főzésénél. Ugyanennyi energia szükséges egy nap alatt egy közepes méretű hűtőgépnek, 3-4 kg ruha mosásakor az automata mosógépnek, illetve 11 órányi tévénézéshez. Továbbá, egy hagyományos 100 W-s izzó 10 óra alatt használ el ennyi energiát. Íme egy táblázat mely egy átlagos 4 tagú család éves energiafelhasználását tartalmazza a világításra fordított energia kivételével.
Világítás
A világítással való takarékosság nem azt jelenti, hogy kevés fénnyel világítsunk, vagy hogy egyszerűen lekapcsoljuk a világítást. A hiányos, rossz világítás, a nem megfelelő látási viszonyok jelentősen csökkentik a komfortérzetet, a belsőépítészeti megoldások nem érvényesülnek, és egészségügyi szempontból is kifejezetten károsnak mondhatók.
Az általánosan elterjedt izzólámpa hatásfoka mindössze 6%. A hagyományos izzóhoz mérve a halogénizzóé már 12%-os, alkalmazása által kb. 20% energia takarítható meg. Energiagazdálkodási szempontból a kompakt fénycsövek alkalmazása igen kedvező, fogyasztásuk mindössze egyötöde az azonos teljesítményű izzólámpának (szemünk a fény hatásfokában többnyire négyszeres különbséget érzékel). Előnyük még, hogy élettartamuk 4-10-szerese az átlagosan mintegy 1000 órás izzólámpáknak. További kedvező szempont, hogy a kompakt fénycsöveknek és a hálózati feszültséggel működő halogén izzóknak a hagyományos izzólámpákkal megegyező (E14, E27) csatlakozása van, egyszerűen cserélhetőek.
Hűtés és fagyasztás
Fagyasztószekrény vagy fagyasztóláda mellé felesleges többcsillagos hűtőszekrényt vásárolni, mert a hűtőgép mélyhűtő rekeszét nem tudjuk gazdaságosan kihasználni. Ilyenkor jobb a csillag nélküli, hátlap-elpárologtatós hűtőszekrény. A számok tükrében: egy hátlap-elpárologtatós 160 literes készülék évi energiafogyasztása 219 kWh, egy ** vagy ***-s, szintén 160 literes készülék évi fogyasztása 274 kWh. A különbség 55 kWh évente, ez 28,78 Ft/kWh tarifával 1583 Ft megtakarítást jelent a hátlap-elpárologtatós készülékeknél.
Kompresszoros hűtőkészüléknél az egy- és kétszemélyes háztartáshoz 120-140 liter hasznos terű hűtőméretet számoljunk. Népesebb család háztartásánál személyenként 60 liter hasznos tér szükséges. Gyakori megtakarítási probléma, hogy az igények félreismerése miatt az indokoltnál jóval nagyobb kapacitású berendezés kerül beszerzésre. Az Euró-címke már Magyarországon is kötelező, a hűtő-fagyasztó készülékeken is. Ennek a gyártótól független címkének a legfontosabb információja az "A"-tól "G"-ig tartó energia hatékonysági mutató, ahol az "A" kategória feltüntetése jelzi a leggazdaságosabban üzemeltethető, míg a "G"-vel jelzett a leggazdaságtalanabb hűtőkészülékeket.
A hűtőszekrényekre érvényes az alábbi táblázat:
Konkrét példával illusztrálva az elhangzottakat: egy vezető márkájú, 229 l hűtővel és 72 l fagyasztótérrel rendelkező, "A" kategóriás hűtő-fagyasztó kombináció évente 324 kWh energiát fogyaszt, a "B" kategóriás 419 kWh-t. A különbség több mint 2730 Ft, "C" kategóriánál 5780 Ft. A legjobb és a leggyengébb 151 literes hátlap-elpárologtatós hűtőszekrény fogyasztása között a különbség 23,52 Ft/kWh tarifával 10 év alatt 107870 Ft, ami több mint egy mai kiváló mutatójú 150 literes hűtőszekrény ára.
Fagyasztólészülék, szekrény vagy láda?
Ha van elég hely, és több terméket szükséges fagyasztani, akkor fagyasztóládát kell beszerezni. A fagyasztóláda energiafogyasztása gyártmánytól függően 20-40%-kal kedvezőbb, mint a fagyasztószekrényé. A fagyasztóláda helyfoglalása viszont nagyobb, az elhelyezéséhez nagyobb alapterület kell, a fagyasztott áru kezelése nehézkesebb.
A készülék kivélasztásakor szintén nagyon fontos szempont a visszamelegedési idő is: ez a szám azt mutatja meg, hogy a készülék - a hőszigetelésnek köszönhetően - mennyi ideig képes energiaellátás nélkül a fagyasztott állapotot tartani. Vásárláskor kérjük az eladók tanácsát, hiszen a készülékek felszereltsége és energia besorolása nem feltétlenül tükröződik a vételárban.
A hűtő- és fagyasztókészülékek vonatkozásában a katalógusokban megadott villamos fogyasztási értékek az optimális feltételekre vonatkoznak. Fontos figyelembe venni, hogy a tényleges fogyasztást jelentősen befolyásolják a következő tényezők: a készülék belső és környezeti hőmérséklete; az elhelyezés és karbantartás; a kézi dérleolvasztásnál a dérréteg előírás szerinti eltávolítása; a készülék kezelése; az ajtónyitogatások száma és a nyitva tartási idő. A készülék helyes, illetve helytelen használata közötti különbség a tényleges energiafogyasztásban 100% is lehet!
A főzés
Tekintsük át először a hagyományos kiviteleket!
- Hagyományos, masszás, peremes főzőlapok
A hagyományos kivitel: öntöttvas munkafelület, acéllemez peremmel. A normál- és gyorsfőzőlapok a több fokozatú szabályozás érdekében három fűtőkörrel, azaz három független fűtőspirállal rendelkeznek, mely egy hatfokozatú tűzhelykapcsolóval szabályozható. A hagyományos főzőlapok két méretben: 145 és 180 mm átmérővel készülnek. Beépített teljesítmények: 145 mm-es főzőlapok:1,0-1,5 kW, 180 mm-es főzőlapok:1,5-2,0 kW. - Sugárzó főzőlapok üvegkerámia főzőfelülettel
Az üvegkerámia különleges összetételű, 4,5-5,0 mm vastag lemez, melynek hőtágulása gyakorlatilag elhanyagolható. Az üvegkerámia főzőfelülethez alkalmazott fűtőfelületek többsége sugárzó fűtőtest. Ezek állandósult hőmérséklete kb.1000 °C, amelyet kialakítástól függően 3-20 mp alatt ér el. Kivétel a halogén sugárzó fűtőelem, amely néhány másodperc alatt eléri az állandósult 2180 °C-t. - Indukciós főzőlapok üvegkerámia főzőfelülettel
Indukciós főzésnél a hő egy bizonyos fizikai jelenség hatására közvetlenül az edényben termelődik. Ennek magyarázata az, hogy minden mágnesezhető fémtárgy, amely mágneses térbe kerül, felmelegszik. Indukciós főzőfelülethez csak az acéllemezből és öntöttvasból készült edények alkalmasak, valamint a speciális, három rétegű fenékrésszel gyártott edények, amely fenékrész középső rétege acéllemez. Kettő, illetve négy főzőlappal készülnek, 140 és 210 mm átmérővel, beépített teljesítményük főzőlaponként 1,4-2,2 kW. - Háztartási sütők
A villamos tűzhely energiafogyasztásából 80%-a főzőlapokra, míg 20%-a sütőre jut. Európában a sütők általában 45-70 l űrtartalmúak, 2400 W beépített fűtőteljesítménnyel. A legegyszerűbb változat a hagyományos külső fűtés, alul-felül 4-4 db 250-300 W-s fűtőbottal, vagy 1-1 db 1000-1200 W-os gyöngyszigetelésű fűtőtesttel. Ezekbe a sütőkbe rendszerint beépítenek egy 2500 W-os grillbetét fogadására alkalmas csatlakozást és motoros forgónyársat is.
A modernebb, légkeveréses elven működő sütőkben már nem a hősugárzás elvén működő hőátadás történik. A ventillátor az előtte elhelyezett 2500 W-os fűtőbetét hőjét egyenletesen osztja el az egész sütőtérben, ami a hatékonyabb energia felhasználás mellett a jobb sütésminőséget is biztosítja. Lehetővé válik továbbá az, hogy egyszerre több tálcán történjen a sütés, ami a hagyományos alsó-felső fűtésnél elképzelhetetlen.
A légkeveréses sütő energia igénye 20-30%-kal alacsonyabb, mint a hagyományos alsó- felső fűtésű sütőké, ráadásul a hagyományos sütőkben csak nyitott ajtóval lehet grillezni, ami többlet-energia felhasználást jelent. Energiafogyasztásban az indukciós főzőlap a legkedvezőbb, és a két másik elektromos főzőlap energiafogyasztása is kedvezőbb, mint a gázégőé. Az elektromos főzőlapok főzési sebessége közel azonos, a legkedvezőbb azonban itt is az indukciós főzőlapé. Az indunbsp; Manapság már az Internet is szerves része lett a videós megfigyelésnek. A világháló segítségével bárhonnan kapcsolódhatunk az otthoni vagy irodai számítógépünkhöz és pillanthatunk bele kameráink élő képeibe. Ennek hiányában sem kell lemondanunk a távoli hozzáférésről, ugyanis egy telefonvonal segítségével is ellenőrizhetjük értékeinket. Hasonló lehetőségünk van egy belső számítógépes hálózat esetén is, ahol bármelyik gépről nézhetjük, illetve tölthetjük át a számunkra fontos felvételeket. bigkciós főzőlap vásárlásánál figyelembe kell venni, hogy ezt a típust csak beépített kivitelben gyártják, és azt, hogy indukciós főzéshez speciális edénygarnitúra szükséges.
Az elektromos főzőlapokhoz használt edény fenékrésze legyen jó állapotban, ne legyen se domború, se homorú. Hiszen a nem sík fenekű edény használata az energia fogyasztást akár 50%-kal is növelheti. Hasonlóan fontos a főzőlap átmérőjéhez alkalmazkodó méretű edény, és az edény méretéhez illő, jól záró fedő alkalmazása. Fedő nélküli főzés esetén az energiaigény közel háromszorosára nő, ha az edény feneke sem megfelelő, ez az érték lehet a normál energiafelhasználás négyszerese is! Bár a fenti megjegyzések némelyike apróságnak tűnhet fel a megrendelő számára, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a "sok kicsi sokat ér", azaz az egyes elektromos rendszereken tekintett megtakarítások összeadódva komolyabb összegeket is elérhetik.
