Barion Pixel

Villanyszerelők Lapja

Rádió-körvezérlésű rendszer

2004/6. lapszám | netadmin |  3655 |

Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2004. február 19-én a MEE rádió körvezérléssel (RKV) foglalkozó konferenciát szervezett Budapesten, mely témához kapcsolódó szolgáltató és gyártó cégek, valamint a magyar áramszolgáltatók képviseltették magukat. A technológia Magyarországon új, de Európában is csak néhány éves múltra tekint vissza. Jelen cikkünkben a technológia alapjaival szeretnénk megismertetni olvasóinkat.

Mindenek előtt egy kis történelmi áttekintés a magyarországi terhelésszabályozás területén.

Magyarországon a terhelésszabályozásra használt hangfrekvenciás körvezérlésű rendszer (HKV) fejlesztése a hetvenes évek elején indult el, és a nyolcvanas évek elején már széles körben alkalmazott technológia volt az áramszolgáltatók hálózatában. A vevőkészülékét (HF vevő) megtalálhatjuk minden olyan fogyasztásmérő szekrényben, ahol vezérelt fogyasztásmérés is ki van építve. A köznapi nyelvben ezt „éjszakai” mérőnek is nevezik. A készülék az áramszolgáltató hálózatára modulált jelsorozattal (távirattal) bekapcsolhatja a fogyasztó nagy teljesítményű fűtőkészülékeit (bojler, hőtárolós kályha stb.). Természetesen a táviratok küldéséhez számos technológiai berendezés szükséges a hálózaton, s ott, ahol ez nincs kiépítve, ott a HF vezérlés sem működhet a fogyasztónál.

1. ábra

Az új technológia esetén a hálózatra modulált jelek helyett rádióhullámokon keresztül érkező távirat kapcsolja a berendezéseket. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a HF vevő helyett a mérőhelyen egy rádió vevőkészülék (RV) (2. sz. ábra) van elhelyezve. Így egy új vezérlőkészülék elhelyezésekor nincs szükség drága berendezések telepítésére a hálózaton, helyette mindössze a rádiójel megfelelő minőségben történő vételéről kell gondoskodni. Felmerülhet a kérdés: hogyan tudjuk biztosítani a megfelelő vételi viszonyokat például pincékben vagy árnyékolt helyeken. A választ az adásra használt hosszúhullámú rádiójel tulajdonságai (1 sz. ábra) adják meg.

2. ábra

A hosszúhullámú rádiójelek felületi hullámok, követik a domborzati viszonyokat, a víz alatt is vehetők, néhány méter mélységben még a talajba is behatolnak. Hazánkban Lakihegyen a meglévő adótorony felújításával és a szükséges adóberendezések felszerelésével valósulna meg a rádióadás biztosítása amely nem csak Magyarország teljes, hanem a szomszédos országok részleges lefedését is jelenti. Nézzük meg tehát a vezérlési folyamatot és a rendszer felépítését (3. sz. ábra) A rendszer négy fő eleme a kezelő terminál, a szerver, az adóberendezés és az RF vevőkészülék.

A vezérlési parancs kiadása után megtörténik a távirat kódolása és az adótorony elküldi a táviratot. A megfelelő vevőkészülék azonosítja a táviratot és végrehajtja a parancsot. A vevőkészülékek több relé kimenettel rendelkezhetnek, és az egyes relék külön-külön is megcímezhetők és vezérelhetők. A relé kapcsolásával különböző funkciók valósíthatók meg, például terhelésszabályozás, többtarifás vételezés, közvilágítás vezérlés stb.. A vevőkészülék a rádióvezérlés mellett rendelkezik belső programórával, mely a napi kapcsolási ciklust automatikusan vezérli. A kapcsolási pontok ciklikusan ismétlődhetnek, de lehetőség van akár az év minden napjára más és más programciklus megvalósítására, több évre előre. Rádióadással történő kapcsolásra azonban csak abban az esetben van szükség, ha az előre beállított programtól el szeretnénk térni. Lehetőség van továbbá a tárolt program rádióadás útján történő átírására, megváltoztatására is.

A rendszer szinkronizálását a rendszeresen kibocsátott, és az összes vevő által azonosított pontos időtávirat látja el. Ez az esetleges áramszünet után a belső óra beállítását teszi lehetővé a helyes működés érdekében.

3. ábra

Mivel a rendszer nyitott, a fentiekben vázolt fő tulajdonságok alapján kitűnik, hogy az adótornyon keresztül sugárzott rádióadással nem csak a villamos energia elosztás, hanem más rendszerek, például távfűtés is bevonható a szolgáltatási területbe. Magyarországon néhány áramszolgáltatónál megtörténtek az első lépések a meglevő hangfrekvenciás vezérlési rendszer rádiófrekvenciás körvezérlésre történő cseréjére, mely új távlatokat nyit a hazai áramszolgáltatás területén.