Dóm kamerák a biztonságtechnikában
2004/1-2. lapszám | Révész Péter | 3688 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A dóm - angolul dome - kamerák speciális alakjuknak köszönhetik nevüket, ugyanis félgömbformájuk leginkább a kupolákhoz hasonlít, melyet az angol nyelvben a dome szóval fejeznek ki, így ennek magyar megfelelőjét használva hívjuk e különleges eszközök...
A dóm - angolul dome - kamerák speciális alakjuknak köszönhetik nevüket, ugyanis félgömbformájuk leginkább a kupolákhoz hasonlít, melyet az angol nyelvben a dome szóval fejeznek ki, így ennek magyar megfelelőjét használva hívjuk e különleges eszközöket dóm kameráknak.
E nyelvtani meghatározás után próbáljuk inkább műszaki oldalról megközelíteni a dóm kamerák definiálását. A normál, ún. fix megfigyelő kamerákkal szemben ezen eszközök mozgása távolról vezérelhető, így a kamera helyzete mind függőlegesen, mind vízszintesen állítható, hasonlóan a beépített motoros - zoom - objektív fókusztávolságához. Segítségükkel nagyobb területek is megfigyelhetők, mozgások követhetők, illetve a beépített memóriának köszönhetően előre beprogramozott pozíciókat vehetnek fel, avagy túraútvonalakat járhatnak be. Manapság a városi térfigyelő rendszerek elengedhetetlen elemeit jelentik, használatukkal a rendőrség számos bűncselekmény megelőzésére, felderítésére és bizonyítására képes. Emellett a magánszféra biztonságvédelmében is fontos szerepet kapnak, mivel egy dóm több fixkamera munkáját helyettesítheti.
| A dóm kamerák vezérlését többféleképpen is megoldhatjuk,... |
|
...de a legegyszerűbb dolgunk akkor van, ha ugyanazon a koaxiális kábelen továbbítjuk a videó- és a vezérlőjelet a videó-központ felé. Ez esetben persze szükség van egy közbenső eszközre, amely szétválasztja a két jelet, és továbbítja a rögzítőhöz és a kezelőhöz. Bármely zártláncú televíziós rendszer installálásakor a legszakszerűbb módszer a videojel továbbítására egyik eszköztől a másikig a koaxiális kábel. No persze nem csak koaxiális kábel használható ilyen célokra, de alighanem ez a legkevésbé drága, ez a leginkább megbízható és a legmegfelelőbb, valamint alkalmas arra is, hogy egyéb elektromos jeleket is továbbítson a CCTV rendszer számára. Ráadásul ez a kábeltípus a legelterjedtebb, így számos gyártótól beszerezhető különböző méretben, színben, alakban és fajtában is, amik különböző képességekkel bírnak. CCTV alkalmazásokra a leginkább ajánlott és használt típus az RG59. A megnevezésben található RG jelölés a "radio guide" rövidítése, míg a számértékek segítenek megkülönböztetni az egyes kábelfajtákat. Habár számos dologban igen hasonlók az egyes típusok, mégis minden egyes fajtának megvan a tipikusan rá jellemző fizikai és villamos jellemzője, amik ismeretében mérlegelni kell a választást illetően. A dome kamerákat jellemzi még a mozgási sebességük és a "preset" funkciók. Ez azt jelenti, hogy előre beprogramozott pozíciókba képes a kamera beállni, és minden egyes pozícióhoz lehet valamilyen utasítást rendelni. Tehát rendszerünk képes lehet különböző alarmjelzéseket - kontaktusokat - fogadni, és ezekhez kapcsolódóan az egyes kamerák az előre megadott programnak megfelelően adott pozíciót képesek felvenni. Néhány típus esetében találkozhatunk az "arányos - proportional - zoom" fogalmával, mely funkció a megfigyelő személyzet munkáját segíti és a kamera változtatható mozgatási sebességét használja ki. Ha például a kezelőegységen lévő kart teljes mértékben elmozdítjuk oldalirányba, akkor kameránk maximális sebességgel - például 360°/sec - fordul adott irány felé. Ugyanez a fordulási sebesség maximális optikai nagyítás esetében felesleges lenne, mert nem tudnánk követni a képernyőn látottakat. Ennek megfelelően a nagyítási értékkel egyenes arányban csökkenti az elektronika a kamera maximális mozgási sebességét, így biztosítva a folyamatos megfigyelést még mozgás közben is. |
A teljesség kedvéért meg kell említenünk az ún. PTZ (Pan Tilt Zoom) egységeket, melyeket a honi szakma forgózsámolyként ismer. Ezek mozgatása szintén távolról történik, de általában a buszvezérlést - RS 422 vagy 485 - nem tartalmazzák, sebességük elmarad a dóm kamerák gyorsasága mellett, illetve a kamera- és objektív-elemeket nem foglalják magukba. Ebből is kiderül, hogy ha dóm kameráról beszélünk, akkor egy olyan kompakt egységre kell gondolnunk, mely tartalmazza a félgömb alakú házat, benne a fűtést és párátlanítást, átlátszó vagy sötétített műanyag burát, a házban a mozgató szerkezetet, arra ráerősítve a kamerát az általában nagy zoomátfogású objektívvel. Legvégül a kültéri kiviteleknél speciális - rejtett kábelelvezetésű - konzolokra is szükség lehet a tökéletes használat érdekében.
Összeállításuk szempontjából alapvetően négy fő szerkezeti egységből állnak, amely persze még bővülhet az elhelyezkedés - kül vagy beltéri - és a szerelés - álmennyezeti vagy konzolos/függesztett - szerint. Ezek: a külső burkolat, kiszerelhető kameramozgató mechanizmus, borító, és az alsó kupola.
A külső burkolat (enclosure) egy fém vagy műanyag tok, amely körülveszi a kameramozgató egységet. Általában tartalmaz egy biztonsági huzalt a végén egy kapoccsal, melyhez csatlakoztatható a mozgató mechanizmus. Ez különösen hasznos a szerelés, szervizelés alatt, amikor a kamerát kiemelve védelmet nyújt a véletlen leesés veszélye ellen. A burkolat alsó peremén található egy kis furat, amely az alsó kupola biztonsági zsinórjának csatlakoztatását teszi lehetővé. A ház tetején szintén felfedezhetünk egy nagyobb nyílást, ami a videó-, valamint a vezérlést és tápellátást biztosító kábelek bevezetésére szolgál. A ház alsó részén két fül szolgálja a kényelmes és egyszerű módját a mennyezeti rögzítésnek. A kameramozgató szerkezet (camera drive mechanism) magába foglalja a beépített kamerát - objektívvel együtt -, a vízszintes és függőleges irányú mozgató szerkezetet (Pan-and-Tilt Drive), valamint a központi vezérlőegységet (CPU). A dóm kamerák egyik fontos jellemzője a gyors, többirányú mozgás. Vízszintes irányban képesek 3600-ban, míg függőlegesen 900-ban körbefordulni.
A kamerát és a mozgató szerkezetet védő borító (shroud) anyaga sötét színű műanyag. Alakja félgömb, és a szélétől a közepéig 900-ban végigfut rajta egy 2-3 cm széles nyílás, ami a kamera optikájának részére van kialakítva. Ezen a résen "lát ki" a kamera, a borító többi része álcázza és védi magát az eszközt.
Végül az alsó, kupola alakú burkolattal (lower dome) valósítható meg teljes mértékben a rejtett szerelés. Anyaga akrilát műanyag, és fém fülek segítségével pattintható fel a külső burkolatra. Peremét műanyag takarószegély határolja, így rejtve el a kamerát és részeit. Az akrilát műanyag a kamera pozíciójának takarása végett általában sötétített. A belsőépítészet színeihez igazodva füstszínű, tükrös króm- és aranyozott hatású búrák közül válogathatunk. A búra optikai védelem nyújtása mellett hangszigetelő feladatot is ellát, teljes titokban tartva a kamera jelenlétét és mozgását.
Fókusztávolság és irány vezérlése
A folyamatosan változtatható kamerairány és nagyítás mértéke képessé tesz minket arra, hogy akár egy darab dóm kamerával egy egész parkoló területét végigpásztázhassuk, vagy egy-egy autóra ráközelítve tartsuk azt szemmel.
A fókusztávolság változtathatóságát illetően a videós szakmában és a CCTV területén is találkozhatunk a "zoom" vagy magyarul "gumiobjektív" elnevezéssel. Ez a dóm kamerák esetében a következőt jelenti: a kezelőpulton (innen irányíthatjuk kameránkat) lévő, általában "Zoom" feliratú szabályozó (joystick vagy billenőgomb) aminek egyik felén T (Tele), a másikon W (Wide) jelzést tüntetnek fel - hasonlóan a változtatható fókusztávolságú objektívek peremébe gravírozott jelöléshez A "T" tele-beállítást, míg a "W" nagy látószögű képkivágást jelent. Ha a kart vagy gombot a T oldalra billentjük, akkor a monitoron azt látjuk, hogy közelebb kerülünk a megfigyelni kívánt tárgyhoz, ha viszont a W-jelű oldal felé billentünk, akkor távolodunk tőle. Az előbbi esetben a dóm objektívjén belül két lencse távolodik egymástól, míg az utóbbi esetben ennek fordítottja történik. A lencserendszerek - melyek mozgatását kis motorok végzi - egymáshoz viszonyított távolságának függvényében más és más lesz a kamera képérzékelőjére vetített kép.
A dóm kamerák zoom faktorát, illetve nagyítási szorzóját két számmal szokás megadni, amik egyrészt az optikai, másrészt a digitális nagyítást jelölik. Némely esetben találkozhatunk e két szám összeszorzásával is, mint nagyítási értékkel. Ez utóbbi félrevezető, mert ugyan a nagyítási érték valóban megfelel a számadatnak, de a digitális zoom miatt ezt kameránk csak a képminőség rontásával képes elérni. Az optikai zoom értéke az a szám, amit úgy kapunk meg, hogy az adott optika legnagyobb és legkisebb fókusztávolságának a hányadosát vesszük. Egy olyan dóm esetében, ahol 4 mm-től 48 mm-ig állítható a fókusztávolság, az optikai zoom 12X-es. A digitális zoom pedig egy olyan funkció, amely hatására objektívünk fókusztávolságát már nem növeli tovább, csupán egy elektronika a meglévő - legnagyobb fókusztávolságú - képet nagyítja fel digitálisan. Ennek következménye, hogy pixelesebb, rosszabb felbontású képet kapunk. Egyes újabb kamerák már rendelkeznek olyan szolgáltatással, amely a digitális zoom hatására romló felbontású képet egy algoritmus segítségével szoftveresen képesek kijavítani úgy, hogy a digitalizálás következtében elveszett képpontokat pótolva növelik a felbontást. Biztonságtechnikai megfigyelés esetében a digitális zoom-ot használva maximum 4X-es nagyítási értéket célszerű használni, mert magasabb - 8X-os, 12X-es - digitális nagyításnál képünk oly mértékben szemcséssé, darabossá válik, hogy az már a képinformáció rovására megy.
Tehát az előzőeket figyelembe véve, egy 24X-es optikai és 10X-es digitális zoomra képes modern dóm kamerát 240X-es - total - nagyítási értékkel is jellemezhetnek, ami megtévesztő lehet, főleg ha a tökéletes képminőség elérése törekszünk.
Az itt felsorolt számos hasznos tulajdonságot megismerve felmerülhet az a kérdés, hogy miért nem használjuk mindenhol ezen intelligens eszközöket, hiszen segítségükkel sokkal hatékonyabb lehetne a videós megfigyelés. Ennek egyik oka a dóm kamerák ára, ami akár tízszerese is lehet egy normál fix kamerának, míg a másik ok a rendszerbe illesztés, ugyanis önmagában nem képesek működni, csak ha távolról kezelik és vezérlik őket, így igazán csak a nagy rendszereknél lehet kifizetődő használatuk.
