Robbanás-biztonságtechnika
2004/12. lapszám | netadmin | 3701 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
CE megfelelőségi jelölés - miért és hogyan? Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében Magyarország nemzeti jogszabályként bevezeti/bevezette az új megközelítésű irányelveket. A termékbiztonsággal kapcsolatos magyar jogszabályok a haz...
Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében Magyarország nemzeti jogszabályként bevezeti/bevezette az új megközelítésű irányelveket. A termékbiztonsággal kapcsolatos magyar jogszabályok a hazai piacra-helyezés feltételeként kötelezően előírják a megfelelőségi jelölés használatát. A termékek szabad áramlásának alapja a CE-jelölés, ami megnyitja a magyar gyártók és exportálók számára az európai piacokat. Általános cél, hogy a kereskedelem technikai akadályainak elhárítása érdekében harmonizáljuk a termékbiztonsági követelményeket.
Az új megközelítésű irányelvek a különféle termékek alapvető biztonsági és egészségvédelmi követelményeit szabályozzák. Azt, hogy az alapvető követelményeket hogyan lehet teljesíteni, vagyis a műszaki részleteket az ún. harmonizált szabványok határozzák meg, melyek ajánlásként kezelendők. Ezek a műszaki előírások megmutatják, hogyan kell a terméket tervezni és gyártani, és hogyan kell vizsgálni az alkalmazott irányelveknek való megfelelőségét. Az európai szabványok és ezen belül a harmonizált európai szabványok nagy szerepet játszanak Európában a kereskedelem technikai akadályainak elhárítása területén. Az európai szabályozás szerint a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője felelős a Műszaki dokumentáció összeállításáért, a Megfelelőségi nyilatkozat elkészítéséért és a CE megfelelőségi jelölés terméken való elhelyezéséért. Ez a felelősség nem hárítható át harmadik félre. A gyártó meghatalmazott képviselője természetes személy vagy jogi személyiség kell legyen, aki a gyártó nevében jogosult fellépni.
Az uniós irányelvek és a magyar jogszabályok
A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekre vagy robbanásbiztos kivitelű berendezésekre vonatkozóan az Únió alábbi irányelvei (direktívái) jelentek meg. 76/117/EGK tanácsi irányelv a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezésekről (ún. keret irányelv), 79/196/EGK tanácsi irányelv a robbanásveszélyes környezetben használt olyan villamos üzemi eszközökre, amelyeket meghatározott védelmi módokkal láttak el (ún. specifikus irányelv), 82/130/EGK tanácsi irányelv a sújtóléggel terhelt bányák robbanásveszélyes területein alkalmazott villamos berendezésekről (ún. sújtólég irányelv). Ez a három irányelv nem tartozik ugyan az új megközelítésű irányelvek körébe, de sok, azokkal rokon elemet tartalmaznak, például a részletes műszaki követelményeket európai szabványok határozzák meg, melyekre az irányelvek direkt hivatkozást tartalmaznak. A fenti irányelveket foglalja egy keretbe és hirdeti ki magyar jogszabályként a gazdasági miniszter 17/2000. (VI. 9.) GM rendeletével módosított 25/1996. (IV. 17.) IKM rendelete a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmányok vizsgálatáról és tanúsításáról.
1994. március 23-án jelent meg az új megközelítésű 94/9/EK irányelv a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezésekről (ún. ATEX irányelv). Ennek önkéntes alkalmazása a tagállamok részére 1996-tól vált lehetővé, míg 2003. július 1-tôl alkalmazása kötelező, és ezzel egyidejűleg a régi irányelvek hatályukat vesztik.
Ezen irányelv hatálya a korábbiaknál szélesebb. A villamos berendezéseken túlmenően kiterjed a nem elektromos berendezésekre, az éghető porok által veszélyeztetett alkalmazási területre, a biztonsági és védelmi rendszerekre.
Jellemzője a CE-jelölés bevezetése és a szabványok önkéntes használatának elve. A 94/9/EK ATEX irányelv harmonizációja 2002-ben megtörtént a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelettel. A magyar rendelet az eredeti 94/9/EK irányelvvel azonos időpontban, 2003. július 1-jén lép hatályba. Önkéntes alkalmazása azonban már a kihirdetés időpontjától (2002. február 16.) megengedett, vagyis a gyártó a régi rendelet helyett választhatja az új szabályozás szerinti tanúsítást, amennyiben erre felkészült. A fentiekből következően tehát jelenleg a két szabályozás párhuzamosan működik, és a gyártó választhat, hogy az új vagy a régi rendszer szerint tanúsíttatja termékét.
Alkalmazási terület, kivételek, fogalommeghatározások
A rendelet hatálya a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben való alkalmazásra szánt berendezésekre, védelmi rendszerekre terjed ki. A rendelet hatálya kiterjed azokra a biztonsági, vezérlő és szabályozó eszközökre is, amelyeket robbanásveszélyes környezeten kívüli használatra szántak, de amelyek szükségesek a berendezések biztonságos használatához, és elősegítik a robbanás kockázatának csökkenését ilyen környezetben. E rendeletnek a berendezésekre vonatkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az e bekezdésben szabályozott eszközökre is alkalmazni kell.
Kivételek
Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a) a gyógyászati célra szánt orvostechnikai berendezések; b) azok a berendezések és védelmi rendszerek, amelyeknél a robbanásveszélyt kizárólag robbanóanyagok vagy instabil vegyi anyagok okozzák; c) a háztartási és nem kereskedelmi használatra szánt olyan berendezések, amelyeknél potenciális robbanásveszély csak ritkán, kizárólag fűtőgáz véletlen szivárgása következtében jön létre; d) az egyéni védőeszközök; e) a tengeri hajók és mozgó part menti egységek, beleértve az ezek fedélzetén lévô berendezéseket; f) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben használtak kivételével a kizárólag személy-, illetve áruszállító légi, vízi, közúti vagy vasúti járművek; g) a kizárólag haditechnikai célú berendezések.
Fogalommeghatározások
A rendelet alkalmazásában
- berendezés: olyan gép, készülék, rögzített vagy mozgatható eszköz, vezérlô rész és műszerezése, érzékelő vagy hibaelhárító rendszer, amelyeket önmagában vagy együttesen energia fejlesztésére, szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására és/vagy anyagok feldolgozására szántak, és amelyek saját potenciális gyújtóforrásuk által robbanást okozhatnak;
- védelmi rendszer: abból a célból kialakított egység, hogy azonnal megszakítsa és/vagy korlátozza a robbanás hatását, és amely vagy beépítve, vagy önálló rendszerként különállóan kerül forgalomba;
- alkatrész: a berendezés minden olyan része, amely a berendezés biztonságos működéséhez szükséges, de önálló funkciója nincs;
- robbanásveszélyes környezet: a gáz, a gőz, a köd vagy a por formájú gyúlékony anyagok keveréke a levegővel, atmoszferikus feltételek mellett, melyben, miután a gyújtás bekövetkezett, az égés átterjed az egész keverékre;
- potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a környezet, amely a helyi és használati feltételekből következően robbanásveszélyessé válhat;
- a berendezések alkalmazási csoportjai és kategóriái:
- az I. alkalmazási csoportba azok a berendezések tartoznak, amelyeket bányák föld alatti részében, valamint az ilyen bányák külszíni részeiben történő használatra szántak, és amelyeket sújtólég és/vagy éghető por robbanása veszélyeztet,
- a II. alkalmazási csoportba azok a berendezések tartoznak, amelyeket egyéb olyan helyen való használatra szántak, ahol robbanásveszélynek vannak kitéve,
- a berendezések kategóriája a kívánt védelmi szintet határozza meg.
- tervezett használat: a berendezésvédelmi rendszer és eszköz alkalmazási csoportjának, kategóriájának megfelelően a gyártó által javasolt alkalmazás, amely a berendezés biztonságos használatához szükséges;
- honosított harmonizált európai szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott és az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek.
Veress Árpád
