A műszaki ellenőr válaszol
Balesetek a vizes blokkban
2004/12. lapszám | Horogh Gyula Horogh Gyula Árpád | 8570 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A műszaki ellenőri tevékenység ismertetését szolgáló cikksorozatunkat jelen lapszámunkban megszakítjuk, és egy aktuális műszaki problémára kívánjuk irányítani a figyelmet: a „FI” életvédelmi relék alkalmazására. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett, országos ismertségre szert tett fürdőszobai balesetek nyomot hagytak a szakmai közvéleményben is: ennek két apró megnyilvánulását közöljük, majd Horogh Gyula urat kértük fel arra, hogy szakértőként véleményezze a hozzászólásokat, illetve röviden tegyen szakmai állásfoglalást.
Halálos áramütés a fürdőkádban
Halálos áramütést szenvedett egy 2 éves kislány pénteken este egy hévízi lakás fürdőszobájában – közölte a Zala Megyei RFK sajtószolgálata.
A rendőrségi helyszíni szemle adatai és a szakértői vélemények alapján kiderült, hogy a gyermek a kádba eresztett vízben egyedül fürdött, közben a kád mellett a hálózathoz csatlakoztatva hagyott hajszárító a vízbe került; ettől szenvedte el a halálos áramütést.
Az ügyben a Zala Megyei Rendőr-főkapitányságon foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés vétség megalapozott gyanúja miatt eljárást indítottak, amelyben vizsgálják a gyermekét egyedül nevelő 28 éves édesanya felelősségét is."
Halálos áramütés ért egy gyermeket Budaörsön
Halálos áramütés ért egy 12 éves kislányt Budaörsön – közölte a rendőrség. „Valószínűleg hajszárítás közben érte halálos baleset a 12 éves kislányt, akit édesanyja talált meg reggel hat óra körül a lakás fürdőszobájában” – közölte Bényi Mónika, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletese."
T. Villanyszerelők lapja szerkesztősége!
Szeretném, ha az általam leírt kis levelet mások figyelmének a felhívása végett közölnék. Előre is köszönöm azok nevében, akik megmenekülnek a felesleges áramütéstől azáltal, hogy figyelmeztette őket valaki, aki ezt a kis levelet elolvasta. Tévéből, rádióból egyre többször találkozom azzal a riasztó hírrel, hogy valaki már megint áramütést szenvedett.
A mai technikai feltételek mellett, és a bérből, fizetésből élő emberek számára is elérhető áron megvásárolható kis egyszerű eszköz a „FI” életvédelmi relé! Egyes áramszolgáltatók már ez a berendezés nélkül rá sem kötnek a létesítményekre. Viszont a mi dolgunk (villanyszerelők), hogy akinek a lakásában, üzemében nincs ilyen berendezés, felhívjuk a figyelmét ennek a hiányából bekövetkező életveszélyre, a berendezések nagyobb károsodásának lehetősége, kisseb hibák azonnali észrevétele, további károsodás nélkül.
Sok kis gépet javítok és nap, mint nap találkozok azzal a hibajelenséggel, hogy a vezetéke elszakadt. Ilyen készülék a vasaló is. Szerencsésebb esetben a fázis vagy a nulla szakad el ekkor használhatatlan a készülék, de ha a védő földelése szakad el arról a készüléket, használó mit sem sejt, pedig bármikor áramütést kaphat, mert a védelem megszűnt. Nem halállal végződne az sem, amikor a kádba esik a hajszárító, beázik a fúrógép stb.
Már többen is hálásak voltak, amiért felszereltem és lakásukat, később elöntötte a víz, de minden berendezésük sértetlenül megúszta és senki sem kapott áramütést. A berendezés azokat is védi, akik kontárkodnak, barkácsolnak, mert minden esetben megvédi őket. A rosszul bekötött rendszer nem is engedi áram alá helyezni.
Ezek után talán megérdemelné az áramvédő relé is egy kis média reklámot.
Szelei István villanyszerelő
Tisztelt Szerkesztőség!
Megdöbbenéssel fogadtam a fürdőszoba helyiségekben bekövetkezett balesetek hírét. Megmondom őszintén, azonnal az jutott eszembe, hogy a felelősség elsősorban a helyszíneken dolgozó villanyszerelőé. Meg kellene keresni azt a vállalkozót, aki a villanyszerelést végeztette: biztosan vannak számlák, dokumentációk! Egészen nyilvánvalónak tűnik fel, hogy itt kispórolták a FI-relét. Felfoghatatlan számomra, hogy miért nem figyeltek a dugaljak elhelyezésére, miért nem fordítottak kellő hangsúlyt arra, hogy ha már nincs életvédelmi relé, akkor az elektromos készülékek ne érjenek el a mosdóhoz, kádhoz. Nem az édesanyát kellene elsődlegesen felelőségre vonni: az átadásokhoz szükséges műszaki dokumentációt, ellenőrzéseket kellene rendesen elvégezni.
Egy budapesti olvasó.
Mindenféleképpen pozitív tendenciaként értékelhető, hogy a villanyszerelők felismerték az áram-védőkapcsoló alkalmazásának jelentőségét.
Mindazonáltal le kell szögezni, hogy önmagában az áramvédő-kapcsoló nem tudja megoldani azokat a problémákat, amelyek a már régebben (esetleg szabálytalanul, házilag barkácsolt villanyszereléssel kivitelezett) üzemelő épületeknél a felülvizsgálatok hiányából ered. (Ezek feltárhatták volna az érintésvédelem hibáit) Hiába rögzítette a MSZ 172/1-86 szabvány, hogy a KLÉSZ (Kommunális és Lakóépületek érintésvédelmi szabályzata) hatálya alá tartozó helyek villamos berendezésein legalább 6 évente szükséges az érintésvédelem szerelői ellenőrzések elvégzése, az érintésvédelem „durva” hibáinak feltárására, ezen ellenőrzések a gyakorlatban nagyon ritkán történnek meg. A „szerelői ellenőrzés” keretében a szerelő megtekintéssel, illetve működési próbával ellenőrzi az érintésvédelem megfelelőségét:
- védővezető meglétét, kötéseinek, csatlakozásainak sértetlen állapotatát,
- az érintésvédelmi kikapcsolást végző túláramvédelmi, vagy egyéb kikapcsolószervek sértetlen állapotát, illetve működőképességét
- a védővezető folytonosságát próbalámpával vagy más érintésvédelmi törpefeszültségű, illetve gyengeáramú módszerrel,
- a fázisvezető-védővezető, illetve fézisvezető-nullázóvezető esetleges felcserélését,
- az EPH csomópont állapotát, valamint az épületgépészeti csőhálózat, és az arra kötelezett fém épületszerkezetek be vannak-e kötve az EPH hálózatba (a vízóra áthidalás megfelelő keresztmetszetű vezetővel ki lett-e alakítva).
A szerelői ellenőrzés elvégeztekor az MSZ 172/1-86 5.2.9. pontjában leírtakat (mire terjed ki a vizsgálat, ki és milyen alkalomból, mikor végezte, valamint a vizsgált berendezés(rész) érintésvédelme megfelelő-e, vagy javításra szorul) írásban kell rögzíteni. Ha a szerelői ellenőrzés más munka keretében készül (például: szabványossági felülvizsgálat), akkor ezek külön rögzítésére nincs szükség.
Rendellenesség esetén, amennyiben a hiba okának meghatározása, illetve kijavításához szükséges behatárolása szerelői ellenőrzéssel nem elvégezhető, úgy érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló (szakértő) bevonása szükséges, aki pontosan feltárja, hogy hol van a hiba, és megoldási javaslatot tesz annak elhárítására.
Nemrégen történt a következő eset: a villanyszerelő kollégát értesítették egy társasházból, hogy ráz a vízcsap a fürdőszobában. Nem ő szerelte a lakást, csak a „szerelvényezésre” kérték fel, illetve közölték vele, hogy a fürdőszobában ráz a vízcsap. Ottlétekor nem tapasztalt semmilyen rendellenességet, de a biztonság kedvéért felszerelt egy áramvédő-kapcsolót. Meglepetésére néhány napra rá ismét telefonált a tulajdonos: ismét ráz a vízcsap. Ekkor került sor érintésvédelmi szakértő bevonására.
A társasházban nem volt kiépítve az MSZ 172/1-86 3.2.4.1. pontjában leírt EPH csomópont, valamint a 3.1.2.. pontjában leírt EPH hálózat. Az EPH csomópontba földelővezetőn keresztül közvetlenül be kell kötni:
- a betonalap földelést (ezt a kollégák egyre többször alkalmazzák),
- az EPH céljára létesített mesterséges földeléseket,
- az önállóan számottevő hézi fémhálózatokat (hideg-, melegvízcső, gázcső...),
- az épület villámhárító berendezésének a legközelebbi földelését
- az érintésvédelmi céllal létesített védővezető-rendszer egy pontját.
Nem közvetlenül az EPH csmópontba, de az EPH hálózattal össze kell kötni a fürdőkádat is (3.2.4.2. pont).
Az említett esetben a fürdőkád és a vízcsap között eltérő időpontokban 60-110V nagyságú feszültség volt mérhető, igazolandó a vezetői összekötés hiányát. Az áramvédő kapcsoló megfelősége műszeres vizsgálattal lett vizsgálva, hibátlanul működött. Fontos kiemelni tehát, hogy az áramvédő kapcsoló abban az esetben jelent védelmet, ha az érintésvédelem megfelelően lett kialakítva, és a föld-, illetve testzárlatos berendezés a saját hálózatról kapja a betáplálást. (Az áramvédő-kapcsoló nem önálló érintésvédelmi mód, hanem a védővezetős érintésvédelem kikapcsoló-szerve.) Amennyiben a fent leítrak nincsenek kialakítva, úgy az áramvédő-kapcsoló beépítése ellenére is kialakulhat hibafeszültség. Ennek kiszűrésére csak a megfelelő nullázás és egyen potenciálra hozás lehet a megoldás, de a hibás, illetve rossz, szabálytatan érintésvédelemmel működő berendezések üzemeltetése ellen általános megoldást csupán az érintésvédelmi (szerelői, illetve szabványossági) felülvizsgálat jelenthet.
Nagy örömmel tapasztalhatjuk, hogy a villanyszerelők a mindennapi gyakorlat mellett egyre több időt szakítanak a szakma elméleti ismeretének ismétlésére, frissítésére, az újonnan érkező szabványok, jogszabályok megismerésére, alkalmazásukra.
Az FI relével kapcsolatban itt említenénk meg néhány (talán a leggyakrabban előforduló) szabványt, amelyek alkalmazását javasoljuk figyelembe venni.
MSZ 2364-471. pontja szerint a szabadtéren elhelyezett dugaszolóaljzatokat (mivel ezek általában szabadtéren használt villamos készülékeket táplálnak) 30mA-nél nem nagyobb névleges megszólalási áramú áramvédő kapcsolóról ajánlott üzemeltetni.
MSZ 2364-714. pontja alapján azon szabadtéri világítótestekre, amelyek nem az épület belső hálózatából kapják a villamos betáplálást, 30mA-nél nem nagyobb névleges megszólalási áramú áramvédő kapcsolóról ajánlott üzemeltetni.
Ezek mellett, bár szabvány nem utal rá – a biztonsági szempontok maximális figyrelembevételével – javasolható, hogy vizes blokkokban, így például fürdőszobában a dugaszoló-aljzatok, a világítási berendezések, a törülköző-szárító, lényegében az összes készülék mind-mind áramvédő-kapcsolóról üzemeljen. Természetesen ugyanez vonatkozik a konyhai dugaljakra, a mosogatógépre, mosógépre. Érdemes megjegyezni, hogy a kiemelt balesetveszélyesség miatt lényeges a mosó-, mosogatógép figyelembe vétele is: amikor vizes kézzel nyúl az ember ezekbe a berendezésekbe, s az emberi test ellenállása lényegesen kisebb mint száraz állapotban (az ezt a munkát általában végző hölgyek bőrének szigetelése amúgy is jóval kisebb, mint a férfiaké), fokozott veszélyhelyzet keletkezik.
2002. január 1-től a szabványok kötelező jellege megszűnt: február 4-én már azt deklarálták, hogy az MSZ 172/1-86, és az MSZ 1600:1-77 megszűnik mértékadó nemzeti szabványnak lenni. Fontos hozzátenni, hogy e szabványok helyett az MSZ 2364 vonatkozó fejezetei használatosak..
Talán ismét érdemes hangsúlyozni, hogy noha a szabványok, így az áramvédő-kapcsolóra vonatkozó szabványok nem kötelezők, de ezektől való eltérés esetén ezekkel egyenértékű vagy magasabb színvonalú műszaki megoldást kell választani!
A villanyszerelő felelősége nem évül el, szemben a más hivatások képviselőinek felelőségével. A villanyszerelő felelősége a káresemény időpontjában is él: bármennyi idő is teljen el, ha a létesítésből (és nem például az elöregedésből) kifolyólag tűzeset vagy más jellegű baleset következik be, akkor a felelőségre vonás meg fog történni. Ki akar kockáztatni?
BalesetFürdőszobaSzabványokVillanyszerelés