Miért is vezessük az építési naplót?
2004/4. lapszám | Dr. Barcsik József | 4271 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Miért (is) vezessük az építési naplót? - tehetjük fel magunknak a kérdést. Egy pillanat alatt készen lehetünk a válasszal is. Vezetnünk kell, mert jogszabály, miniszteri rendelet írja elő. A jelenleg érvényben lévő 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM eg...
Miért (is) vezessük az építési naplót? - tehetjük fel magunknak a kérdést. Egy pillanat alatt készen lehetünk a válasszal is. Vezetnünk kell, mert jogszabály, miniszteri rendelet írja elő. A jelenleg érvényben lévő 51/2000. (VIII. 9.) FVM-GM-KöViM együttes rendelet foglalkozik az építőipari kivitelezés, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályaival és az építési naplóval. A rendelet szerint építési naplót kell vezetni minden létesítési engedélyhez kötött, valamint a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kivitelezési munkáról.
A rendelet előírásait minden építmény építőipari kivitelezése során alkalmazni kell.
Mi a feltétele annak, hogy az építési-szerelési munkát el tudjuk kezdeni? Kiviteli tervvel a "kezünkben" kezdhetjük meg a szerelést, amit a helyszínen a felelős műszaki vezető irányít. A terv tartalma nem térhet el lényeges elemeiben a létesítési engedélyes tervtől, melyet jogerősen jóváhagytak. A kivitelezőnek átadott tervdokumentációnak meghatározott műszaki tartalommal és részletes műszaki megoldással kell rendelkeznie, amelynek birtokában az építési-szerelési munka egyértelműen elvégezhető és levezényelhető.
Az építési-szerelési munkát az építés helyszínén a felelős műszaki vezető irányítja, akinek megfelelő szakképesítéssel kell rendelkeznie, és akit felvettek a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe. 
A munka megkezdésekor a szerelés helyszínét az építtetőtől át kell vennie a kivitelezőnek. Az átadás-átvétel tényét, annak feltételeit (villamos-energia- és vízellátás, anyag- és eszköztárolás, őrzés) körülményeit az építési napló rögzíti. Ezzel a lépéssel az építési napló megnyitásra kerül.
A hivatkozott rendelet a következők szerint értelmezi az építési napló fogalmát: "az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől a befejezésig vezetett írásos dokumentáció, amely időrendben tartalmazza az építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, és a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó, vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket."
Az építési napló megnyitásakor a két fél, az építtető és a kivitelező kitölti a napló nyilvántartási részét, ami tartalmazza az építési-szerelési munka fő elemeit, konkrétan az építési-szerelési munka megnevezését; helyét; jellegét (beruházás, új, bontás, átalakítás, fenntartás, karbantartás, felújítás); pénzügyi forrását (állami költségvetés, saját forrás, vegyes forrás). Ezeken kívül szerepelnek benne a szerződés főbb adatai: az aláírásának dátuma; a teljesítési határidő; az esetleges részteljesítési határidők; a vállalkozó megnevezése, székhelye; a felelős műszaki vezető neve, névjegyzéki száma, címe és telefonszáma.
Szerepelnie kell benne a megrendelő megnevezésének, székhelyének; a műszaki ellenőr nevének, címének és telefonszámának; egyéb bejegyzésre jogosult képviselő nevének, címének és bejegyzési jogosultságának; a tervező szervezetek (építész, statikus, gépész, villamos stb., tervezői művezetést végzők) adatainak, azaz megnevezésüknek, székhelyüknek, telefonszámuknak. Végül bele kell venni az alvállalkozók adatait, megnevezését, székhelyét, telefonszámát; a hatósági engedélyek számát, a kiállító hatóság megnevezését és dátumát.
Az építési naplóba a kivitelezést akadályozó állapotot, a felmerülő veszélyhelyzetet, a kiviteli tervtől történő szükségszerű eltérés kezdeményezését a felelős műszaki vezetőnek be kell jegyeznie. 
Az építtetőt - a napló megnyitáskor ez rögzítésre kerül - a műszaki ellenőr (és más, a bejegyzésre jogosult személy) képviseli. A tapasztalatok szerint az építtetői képviseletet célszerű - az egyértelműség érdekében - a műszaki ellenőrre szűkíteni. Az építés-szerelésben érdekelt felek az építési naplón keresztül (is) kommunikálnak egymással.
A kivitelezést indokolt és célszerű az építtető részéről gyakran, de legalább tíznaponként ellenőrizni. Az ellenőrzés tényét az építési naplóba be kell jegyezni. A műszaki ellenőri bejegyzésnek egyértelműnek, világosnak kell lennie, és célszerű kerülnie a sablonokat.
Az építtető képviselőjének választ kell adnia a kivitelező észrevételeire. Ez a válasz lehet elfogadó, vagy akár nemleges is. A nemleges választ alaposan meg kell indokolni, és megfelelő műszaki érvekkel alátámasztani.
Előfordulhat, hogy a kiviteli tervvel kapcsolatban merül fel a kivitelező részéről észrevétel, pl. a vezeték hőszigetelésének megbontása után derül ki, hogy a vezeték erősen korrodált, és annak cseréje indokolt, vagy a földbe elhelyezendő vezeték nyomvonala egy be nem tervezett objektumot keresztez. Ilyen esetekben a tervezőt kell megkeresni. A létesítmény felelős szaktervezője a helyszínt megvizsgálva dönti el, hogy elegendő-e az építési naplóba történő bejegyzés, vagy tervmódosítást kell kiadnia.
Az építés-szerelés során gyakran előfordul olyan eset, amikor pl. az árokba fektetett vízvezeték, gázvezeték letakarásra kerül a nyomáspróbát követően. A kivitelezési tevékenység egyik lényeges eleme, hogy a letakart részek méretei, (átmérő, hossz, minőség, csatlakozások helyzete stb.) anyagának milyensége a "jövő" számára megmaradjanak. Ezt biztosítja az ún. nyílt árkos bemérés. Ennek elvégzését is a kivitelezőnek kell tudatnia a naplóba történő bejegyzéssel.
| Előfordulhat a kivitelezés során, hogy a munkavégzést akadályozó tényezők merülnek fel. |
|
A teljesség igénye nélkül nézzünk néhány példát erre is:
Szükség lehet a munkálatok időleges szüneteltetésére, például a közlekedés biztosítása, útelzárás, vágányzár elrendelése vagy feloldása, műemlék-feltárás miatt, netán a víz-, gáz- vagy villamosenergia-ellátás - átkötés miatti - szüneteltetése okán. Ezekben az esetekben az építési naplóba a bejegyzést időben meg kell tenni, hogy akár a kivitelező, akár az építtető fel tudjon készülni a szüneteltetésből eredő "kellemetlenségre", és a szükségesnek tartott munkaerő-átcsoportosítást meg lehessen oldani. |
A műszaki ellenőr szemléje és a jóváhagyása nélkül a vezetéket nem szabad letakarni. Az építési naplóba a takarási engedélyt írásban kell megadni a kivitelezőnek. Utólagos elszámolásoknál is szerepet kap az építési napló. Az építmény falába beépített, vagy a földben letakart, illetve betonozással elzárt vezetékek méret és minőség szerinti felmérése, és az építési naplóba történő bejegyzése az elszámolás félreérthetetlen alapját képezheti. Ez a felhasznált anyag dokumentálását jelenti. Szükség lehet - a megállapodástól függően - a szerelést végzők (lakatos, hegesztő, segédmunkás) szakmák szerinti megoszlásának és tevékenységük óraszámának bejegyzésére. Ennek tényét a műszaki ellenőr igazolja, akinek ebben az esetben szinte együtt kell élnie a kivitelezéssel. 
A kivitelezés során különböző hatóságok végeznek, illetve végezhetnek ellenőrzéseket, vagy hagyhatják jóvá egyes munkafázisok lezárását. Ezek egy része a szerelés "velejárója", mint pl. a vizes, az elektromos, a gázszolgáltató, a kéményseprő és tüzeléstechnikai hatóság, a Műszaki Biztonsági Felügyelet, illetve a Bányakapitányság munkatársainak ellenőrzései. A szakmai ellenőrzések jellegét, eredményét a szerelés felelős műszaki vezetőjének az építési naplóba is be kell jegyeznie. Az ellenőrzések eredményes volta ad lehetőséget az újabb szerelési fázis megkezdésére, illetve folytatására, mint például a gőzkazán szerkezeti vizsgálatának elvégzése stb. Az építésügyi hatóság vagy a munkavédelmi felügyelőség is végezhet "rutinszerűen" váratlan, előre be nem jelentett ellenőrzéseket. Ezek pozitív, vagy akár negatív eredményét az építési naplóban rögzíteni szükséges. Nem követünk el hibát, ha az ellenőrzést végzők a naplóba is bejegyzik tapasztalataikat.
Számos beruházás velejárója, hogy a szerelés során bizonylatolt anyagok, eszközök, berendezések kerülnek beépítésre, beszerelésre. Ha a kivitelező "nem várja meg" a műszaki átadást, és pl. átad az építtetőnek egy bizonylatot, egy megfelelőség-igazolást, ezt dokumentálni kell az építési naplóban.
Különösen rekonstrukcióknál fordulhat elő, hogy pl. az építés-szerelés során károk keletkeznek a megmaradó épületrészeken a gépek, berendezések elbontása során, amiket szintén egyértelműen regisztrálni kell. Fel kell mérni a károk nagyságát, az elhárítás módját és költségvonzatát. Az építési naplót a kivitelezés során az építkezés helyén hozzáférhető helyen kell őrizni. Ez azt jelenti, hogy az építtető részéről a bejegyzésre jogosultaknak bármikor hozzá kell tudni jutniuk. A naplót innen elvinni a rendelet értelmében csak hatósági, bírósági eljárások miatti felhasználás céljából lehetséges. Az eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön lapokon kell vezetni, ezek az építési napló mellékleteit képezik a későbbiekben.
Előfordulhat, hogy az építési napló "elvész", eltűnik, vagy akár megsemmisül. Ebben az esetben a feleknek jegyzőkönyvet kell felvenni, és a naplót a rendelkezésre álló információk alapján ismét, azonnal újra kell írni. Mindkét fél érdeke, hogy a megírt napló tartalmazza a korábban rögzített adatokat. Az építési napló az építés-szerelés befejezését és az eredményes műszaki átadás-átvételt követően - a felek aláírásával - lezárásra kerül, és a beruházás dokumentációival, a "D" megvalósulási tervvel, a bizonylatokkal együtt az építtetőnek átadják.
További fontos információ, hogy az építési naplót egy eredeti és két másolati példányban kell vezetni. Az eredeti példány a kivitelezőt, egy másolat az építtetőt, egy pedig a műszaki ellenőrt illeti meg. A naplót minden nap ki kell tölteni, akkor is, ha bejegyzést igénylő esemény nem történt. A kivitelezés folyamán persze mindig történik valami.
A naplót "hézag és margó" kihagyása nélkül kell vezetni, elkerülendő, hogy utólagosan akár a kivitelező, akár az építtető bejegyzést tehessen. Az esetleges rajzok melletti üres helyeket át kell húzni. Ha a beruházás volumene miatt több építési naplóra van szükség, akkor azok köteteit - a sorrendet követve - számozással kell ellátni. A kivitelezőnek az építési naplót az összes mellékleteivel (pl. tervrajzok, a kivitelezés során felvett jegyzőkönyvek, bizonylatok, számítások, felmérési napló és egyéb okiratok) együtt a munka befejezését követően 10 évig meg kell őriznie.
| Az előzőekben megfogalmazottakból: |
|
...hogy miért is kell vezetnünk az építési naplót. Utalás történt arra is, hogy a naplóba történt bejegyzéseknek a kivitelező és az építtető részéről is konkrétnak, szakszerűnek és nem utolsó sorban olvashatónak kell lennie. Ennek elsősorban a beruházást követő években, a munka átadása-átvétele után lehet fontos szerepe. A jogalkotó erre utal, amikor kifejezi azt, hogy az építési naplót a szerelés befejezését követően 10 évig meg őrizni. Miért lényeges ez? Tételezzük fel, hogy az elkészült rendszer üzemeltetése során egy rendszerellenes üzemzavar lép fel, vagy minőségi kifogást nyújt be az építtető a kivitelezőhöz. Megegyezés hiányában a felek gyakran polgári peres útra terelik az ügyet. A bírósági eljárás során a kirendelt igazságügyi szakértő a dokumentációk közül az építési naplót, valamint annak mellékleteit is tanulmányozza, ugyanis ezekből kaphat feleletet, választ arra, hogy az építés-szerelés folyamata alatt, a teljesség igénye nélkül a felelős műszaki vezető. |
|
Az építési napló megvásárolható a nyomtatványellátással foglalkozó üzletekben. A helyesen vezetett építési napló bejegyzéseiből évek múlva is lekövethető a munka képe, minősége. Ebből a napi írásbeli mozaikokból teljesedik ki az építési-szerelési tevékenység, melyet a felelős műszaki vezető "csapata" elvégzett, és a műszaki ellenőr észrevételeivel végigkísért. Ennek az egyensúlynak fenn kell állnia, két azonos szakmai tudású félnek szükséges tevékenykednie az építés folyamatában - akik mindvégig partnerei egymásnak -, és ennek az építési naplóban is tükröződnie kell.
(Megjelent a VGF 2003/11. számában.)
