Szokatlan hibajelenség
2003/9. lapszám | F.I. | 8315 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A villanyszerelő szakmában előfordulnak a megszokott napi rutinmunka mellett meghökkentő jelenségek, események. Ezek megértése komolyabb gondolkodást és szakismereteket kíván. A hosszú gyakorlattal rendelkező, hibaelhárítással foglalkozó szerelők so...
A villanyszerelő szakmában előfordulnak a megszokott napi rutinmunka mellett meghökkentő jelenségek, események. Ezek megértése komolyabb gondolkodást és szakismereteket kíván. A hosszú gyakorlattal rendelkező, hibaelhárítással foglalkozó szerelők sok tanulságos esetet tudnának felsorolni. Most egy sok évvel ezelőtt, a rutinmunkától eltérő, egy adott helyen megtörtént eset alapján szokatlan hibajelenséget és hibaelhárítást ismertetek. Gyakorlati tapasztalatom, hogy az esetben leírt villamos jelenséggel bármikor találkozhatunk, ezért nem árt tanulságként a történetet elolvasni.
Előzmények és körülmények
Egy kiterjedt villamos vezetékhálózattal üzemelő gyártelepen a karbantartó villanyszerelő csoporthoz kb. 2 hét alatt növekvő számban érkezett panasz a gyár egyik üzemrészéből. A panaszok nagy része a világítás változó működésére vonatkozott: időnként pislog a lámpa, a fényerő rövidebb-hosszabb ideig megváltozik stb. A panasz orvoslására kivonuló ügyeletes szerelők a helyszínen nem fedeztek fel problémát. A panaszok sűrűsödtek, ami feltűnt már a gyár vezetésének is. A gyártelep villamosenergia-ellátását 2 darab, 1600 kVA teljesítőképességű transzformátor biztosította. Az üzemrészek villamosenergia-ellátását a transzformátor állomásnál lévő főelosztó berendezéshez csatlakozó kábelhálózat - egységesen 4x150 mm2 és 4x240 mm2 - biztosította. A problémás üzemrész két másik üzemrész felfűtött kábelhálózatának végéhez csatlakozott harmadik fogyasztási helyként.
Mérések, hibakeresés és hibaelhárítás
A gyárvezetés intézkedésére a karbantartó csoport méréseket végzett a főelosztó berendezésnél és a problémás üzemrész villamos vezetékrendszerén. A mérést végző szerelők terhelés- és feszültségmérést végeztek a főelosztó berendezésben és a problémás üzemrész elosztó berendezésében. A problémás üzemrész elosztó berendezésénél aszimmetrikus feszültséget mértek.
Mérés a főelosztónál (a problémás áramkörön):
228 V 229 V 228 V
160 A 100 A 140 A
Mérés a problémás üzemrész elosztójánál:
206 V 264 V 209 V árammérés nem történt
A szerelők a problémás üzemrésznél mért furcsa feszültségeket azonnal jelentették az illetékes főnöknek. A vezető az eredményeket kétkedve, hitetlenkedve fogadta. Kapásból közölte, hogy olyan nem létezhet, hogy a hálózat végén nagyobb feszültség legyen, mint az elején, ezért személyes jelenlétében újabb mérést végeztek. Ennek eredménye kevéssel tért el a korábbi mérés eredményeitől. Ez legalábbis meghökkentő volt.
A furcsa helyzetet nagy tanakodás követte a karbantartó csoportban. Sokféle feltételezés került szóba. A nagy tanakodás közben a mérésben és a hibaelhárításokat végző folyamatokban egyébként részt nem vevő egyik - néhány éve szakmunkás vizsgát tett - szerelő megszólalt. Úgy vélekedett, hogy mérni kellene az áramkörön lévő további üzemrészeknél is, és meg kellene vizsgálni a nullavezetéket is. Kezdeményezését kezdetben néhányan gyorsan leintették. A főnök hosszasan elgondolkodván - kételkedve ugyan - de a kezdeményezés mellé állt. Az elhatározás után első lépésként a problémás üzemrész kábelének a középső üzemrész elosztójánál lévő csatlakozási helyen történt meg a mérés és a kábelvizsgálat. Azonnal kiderült, hogy a kábel végelzárójánál a nullavezető alumínium kábelsaruja meglazult, és jelentős része elolvadt. A lazulás olyan mértékű volt, hogy már csak kevés hiányzott a kötés teljes elégéséhez. Az aszimmetrikus feszültséget az aszimmetrikus terhelés és a nullavezeték hibája okozta. Ezt követően a hiba kijavítása gyorsan megtörtént, ezzel a panaszok is megszűntek. A csoport tagjai a fejüket lehajtva elgondolkodtak: volt is miért elgondolkozni.
Főbb tanulságok és tennivalók
A hibaelhárító szerelők számára a legfőbb tanulság az, hogy a hibakeresési és hibaelhárítási munka nem csupán biztosító betétek, fényforrások, készülékek cseréjéből, próbalámpázásból, és a közvetlenül látható hiba kijavításából áll. A hibakeresést a problémás áramkör egészére gondolatban előre meg kell tervezni. Esetünkben a hibakeresés felületes volt. A szerelők nem hitték el, hogy a nem túl régi kábelhálózaton is előfordulhat meghibásodás. A mérést végző szerelők és főnökük a tapasztalatok és a szakmai ismeretek hiányosságai miatt nem hittek a mérési eredményeknek. Ilyen és ehhez hasonló esetekkel még nem találkoztak. Nem szabad meglepődni, ha a méréseknél a korábban megszokottól eltérő értékeket lehet mérni. Ilyenkor a mérést ismételjük meg, és végül higgyünk a szemünknek.
Az esetünkben leírt hiba végkifejlete az érintésvédelem vonatkozásában veszélyes állapot kialakulását okozta volna. Egy korábbi cikkben leírt tanulsághoz hasonlóan most is érvényesek a következő megállapítások. Komolyan kell venni minden hibajelenséget, még akkor is, ha hihetetlennek tűnik. A vizsgálatot körültekintően, minden apró részletre odafigyelve, következetesen addig kell folytatni, amíg egyértelműen meg nem állapítható a rendellenesség oka.
