Fűtések szabályozása szobatermosztáttal, illetve beltéri egységgel
2003/9. lapszám | Tóth István Medveczky András | 9333 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az egyedi fűtésekkel rendelkező otthonokban ma már szinte sehol sem találkozni a fűtésszabályozás olyan végletesen leegyszerűsített módjával, mint a kazántermosztátról vagy csőtermosztátról történő ki-be kapcsolás. Az energiaárak emelkedésével és az ...
Az egyedi fűtésekkel rendelkező otthonokban ma már szinte sehol sem találkozni a fűtésszabályozás olyan végletesen leegyszerűsített módjával, mint a kazántermosztátról vagy csőtermosztátról történő ki-be kapcsolás. Az energiaárak emelkedésével és az egyre égetőbb környezetvédelmi feladatokkal összhangban a komfortérzet is igen fontos szempont a fűtési rendszerek szabályozásával kapcsolatban. Ma a kazánokat többségében valamelyik szobában elhelyezett szobatermosztátról (azaz léghőmérsékletről) vagy időjáráskövető fűtésszabályozó elektronikával szabályozzák. A szobatermosztátok és az időjárásfüggő szabályozókhoz használható beltéri egységek skálája ma már igen széles, de működési elvükben és villamos bekötésükben hasonlítanak egymásra. Ezen készülékek bekötésével igen gyakran a villanyszerelők szembesülnek egy-egy fűtési rendszer kivitelezésénél: nekik szeretnénk néhány hasznos tanácsot adni következő cikkünkkel.
Szobatermosztátok
A fűtéshez alkalmas szobatermosztátok többsége kapcsoló (2-pont, ki/be) kimenetű készülékek, melyek egy mikrokapcsolóval vagy egy beépített relével bontják/zárják a kazánt, szivatytyút vagy zónaszelepet vezérlő áramkört. Több szempontból csoportosíthatók (programozhatóság, funkciók stb.), de ezek a szempontok lényegtelenek a villanyszerelő részére, mert az ő feladata a készülék megfelelő huzalozása a kazánhoz. Mindenekelőtt a kazánt kell alaposan megvizsgálni, milyen bemenetet igényel.
A kazánok sorkapocslécén a gyártó megadja a pontokat, ahova a szobatermosztátot csatlakoztatni kell. E pontok rövidre zárásával indul a kazán (működésbe lép a gyújtóautomatika), tehát e pontokra kéteres vezetékkel kell a termosztátot bekötni. A mai kazánoknál legtöbbször alacsony feszültség (AC 24 V) van e pontok között, ez fontos szempont a termosztát kiválasztásánál. Ha a hőmérséklet csökken, a termosztát kapcsol, és a kazán indul. Ebben az esetben olyan termosztátot kell választani, amely egy potenciálmentes kontaktust nyit-zár, vagyis úgynevezett 2-pont működésű. Előfordul, hogy nem alacsony feszültségű, hanem hálózati feszültségű áramkört kell kapcsolni, ebben az esetben meg kell győződni arról, hogy a termosztát alkalmas-e erre. A korszerű termosztátok terhelhetősége ebből a szempontból AC 24...230 V, tehát mindkét feladatra egyaránt alkalmazhatóak. Léteznek olyan termosztátok is, amelyeket háromeres kábellel kell bekötni, itt a harmadik vezetéken egy fix fázis van bekötve. Ennek oka, hogy ezek egy fűtőellenállással vannak ellátva, hogy a termosztát hiszterézissávját (azaz a ki- és bekapcsolási érték különbségét) csökkentsék, de ez már a múlté: a mai korszerű termosztátokban ezt a technikát pontatlansága miatt és érintésvédelmi szempontokból sem alkalmazzák. Meg kell említeni azokat a kazánokat, melyek 3 vagy több vezetékkel csatlakoznak a szobatermosztáthoz, itt már nem 2-pont, hanem ún. folyamatos szabályozásról beszélünk. Kazáncsere esetén előfordulhat, hogy a régi kazánhoz kapcsolódó szobatermosztát háromeres kábellel volt bekötve, az új kazán viszont kéterest igényel. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy melyik két ér rövidre zárásával indul el a készülék, és ezeket kell a termosztátba kötni.
Beltéri egységek
A beltéri egység állandóan közvetíti a kazán elektronikájának a szobában mért hőmérsékletet, tehát ezek nem kapcsolnak, ezért szobatermosztát megnevezésük műszaki szempontból félrevezető: csupán feladata, ill. külseje miatt hívhatnánk így! Részük valamilyen érzékelő elem (Pt, esetleg Ni), amely ellenállás-változását dolgozza föl a kazánelektronika, és avatkozik be pl. a kazán lángjának a modulálásával (szobahőmérséklet-függő lángmagasság-szabályozás), illetve bonyolultabb rendszerek esetén pl. a keverőszelep zárásával-nyitásával. Egy-két falikazán gyártó használja ezeket, illetve a komolyabb automatikák mind ilyen készülékeket igényelnek. Típustól függően kéteres vagy háromeres kábellel kell csatlakoztatni őket az elektronikákhoz. Legelterjedtebb a kéteres bekötés, itt arra kell figyelni, hogy a vezetékek nem felcserélhetőek, mert a vezeték egy kommunikációs busz feladatát látja el. Ezen keresztül nem csak az adatcsere folyik, hanem így kap tápfeszültséget a beltéri egység is. Ellentétben a termosztátokkal, a beltéri egységek nem igényelnek saját tápellátásként elemeket sem.
Telefonos átkapcsolás, ablaknyitás funkció
Egyre nő az igény a telefonon átkapcsolható fűtések iránt. Ezek speciális szobatermosztátot igényelnek, olyat, amelyek egy telefonmodem kapcsoló jelére képesek ki-be kapcsolni, helyesebben fogalmazva egy fagyvédelmi állásból (ill. energiatakarékos üzemből) egy automata (normál) üzembe kapcsolni. Ez a művelet a termosztát részéről egy kapcsoló bemenetet igényel, illetve egy kapcsoló kimenetű telefonmodemet. A kereskedelemben kapható ez analóg-vonalas és GSM változatban is. Magyarországon kevésbé, tőlünk nyugatra viszont többször találkozni olyan fűtésekkel, amelyek valamely ablak nyitásakor önműködően kikapcsolnak. Ablakkontaktusok elhelyezésével a termosztát ezen kapcsoló bemenete erre a feladatra is felhasználható.
Programválaszték
A legelterjedtebb típus Magyarországon (a kézi állítású termosztátokat leszámítva) a heti programos termosztát, aminek az a jellemzője, hogy a hét napjaira eltérő program állítható be. A vásárlók a legtöbbször e műszaki kritérium szerint választanak, de a tapasztalatok szerint ezt furcsa módon nem használják ki. Ismert még napi programos (ez nem ismeri föl, milyen napot is írunk), illetve afféle köztes megoldásként hétköznap-hétvége, illetve munkanap-pihenőnap felosztású termosztát, ebben az esetben két program határozható meg, és ezek valamelyike rendelhető az említett időciklusokhoz. Jogos igény a készülék egyszerű üzemeltetése. A programozással meg kell tudni birkóznia egy cukrásznak is éppúgy, mint egy villamosmérnöknek. A gyártók ma többféle felhasználói felülettel látják el termosztátjaikat, a legelterjedtebb a nyomógombos rendszer. Az exkluzív kategóriában ma már kapható érintőképernyős termosztát is. Abban, hogy a termosztát milyen extra igényeket tud kielégíteni, szintén nagy különbségek fedezhetők fel. Szabadságprogram, partifunkció (a helyiség gyors felfűtése), telefonos távirányítás lehetősége (pl. nyaraló esetén), egyre jelentősebb felhasználói igény.
Összefoglalás
A szobatermosztát kiválasztásánál tehát figyelembe kell venni a kazán igényeit, azaz a kapcsolandó feszültséget, beltéri egység esetén a használatos protokollt, a felhasználó részéről az ő igényeit a programozhatóság, kezelőfelület, esztétikum tekintetében. Néhány kazántípus szabályozható 2-pont kimenetű termosztátról éppúgy, mint beltéri egységről. A szobatermosztátok és beltéri egységek huzalozásánál tehát a belső funkciók és a típus nem befolyásoló szempont, a villanyszerelőnek nem kell és nem is lehet mindent típust ismerni, elegendő a fenti általános irányelveket követni és a mellékelt villamos bekötési ábrákat megnézni.
